Mojzes Gábor a Folyamatok.hu tulajdonosaként a KKV-k vezetőinek segít abban, hogyan tudják hatékonyabban működtetni a vállalkozásukat, emellett a pécsi Mandulafa Waldorf intézményének gazdasági vezetőjeként is dolgozik. Autótesztelői szerepkörben a Renault slágermodelljének legújabb változatát próbálta ki, a Nyitrai Autóháztól egyedi zöld színben érkezett új Renault Clióról gyűjtött tapasztalatokat.
A Clio korábbi visszafogottsága a múlté, és nem csak az első lámpák jelentik a változást, hanem a karosszériaelemeket is bátran hajlították a dizájnerek. A kupés sziluettben ugyan látok több sikeres mai modellt is, de a részletek mindenképpen egyedivé és nagyon feltűnővé teszik a Cliót. A tesztautó színe telitalálat, remekül mutat ebben a zöld színben, ráadásul ezért nem is kér felárat a cég. A hátsó lámpák is különlegesek, nemrég Berlinben élőben láttam a Ferrari SUV modelljét, tagadhatatlan a hasonlóság a hátsó lámpák között. Érdekes még a nagy kerék is, meglepő, hogy már a 115 lóerős változat is kaphat 18 collos kerekeket.
Ebben a kategóriában különösen fontos az utastér, hiszen egy kisautóba igazán nehéz nagy belső teret varázsolni. Ezen e téren hogy szerepel a Clio?
Akár kisebb családok számára is megfelelhet első autóként is. Elöl és hátul is elegendő az utastér mérete, az ülések kényelmesek, a kilátás is jó, talán csak a belső tükörben lenne jobb nagyobb képet látni, mert a kupés tetővonal miatt csak egy lőrésen át nézünk hátra. Szerencsére parkolásnál ez nem akkor a probléma, mert jó minőségű a tolatókamera képe. A kiegészítők terén is jól szerepel a Clio, bőven van pakolóhely, és a csatlakozókról sem feledkeztek meg. A műszerfal szövetbetétje pedig egészen otthonossá teszi az utasteret.
A csomagtartó messze a várakozások felett teljesít, a közel 400 literes tér még eggyel nagyobb kategóriában is megállná a helyét.
Folyamatok optimalizálásával foglalkozik. Ezen a területen az autóipari cégek jelenthetik a mintát, náluk igazán fontos a jó szervezettség.
Természetesen én kisebb cégeknek adok tanácsot, de azt látom, hogy milyen összetettségű egy autóipari szereplő szervezeti felépítése. Ha maradunk a Renaultnál, látjuk, hogy mennyire széles a modellpaletta, ezeket részben egységesíteni kell, ugyanakkor az egyes modelleknek külön karaktere van. Ez a Clio is jó példa arra, hogy ma már a klasszikus kisautó is olyan mennyiségű extrát tartalmaz, amelyek működését összehangolni roppant nagy feladat, emellett meg kell felelni a különféle szabályozásoknak, az eltérő vásárlói preferenciáknak és még hosszasan sorolhatnám. Ráadásul a tét is óriási, egy eurócentnyi megtakarítás komoly összegként jelentkezik a végelszámolásnál.
Említette az extramennyiséget, ami valóban tekintélyes a tesztautóban is. Ezek közül melyek a kedvencei?
Leszögezem, hogy nagyon kedvelem a korábbi időszak járműveit, amelyekben még kevesebb volt a vezetéstámogató felszerelés és az elektronikus kiegészítőkből sem került sok az autókba. Azt viszont látni kell, hogy ma már ezek megkerülhetetlenek, és kétségkívül nagyon hasznosak is. Az, hogy egy Clio méretű autóban is ott a számtalan biztonsági berendezés ma már természetes, ám az olyan kiegészítők is nagyon hasznosak, mint az adaptív tempomat, a sávelhagyás figyelő, a holttérfigyelő vagy éppen az aktív vészfékező rendszer. Felsorolni sem tudom, mi mindet találtam a tesztautóban, de szerencsére ezeket könnyű volt kezelni és átlátni a működésüket. Nagyon tetszik a műszerfal jobb oldalára helyezett kapcsoló, amivel a saját beállításainkat lehet egy gombnyomással előhívni, és így nem kell minden indulásnál a menüben matatni a sokakat idegesítő pittyegések kikapcsolgatásával. A digitális műszerfal látványos, bár én picit jobban lekerekítettem volna a sarkait, csakúgy, mint az ajtókon levő hangszóróház első pillantásra furcsán kitüremkedő belső élét. Szerencsére nem helyeztek mindent a képernyőkre, maradtak fizikai gombok is a fontosabb funkciókhoz. A vezető előtti képernyőre többféle elrendezés is kiválasztható, akár a navigáció térképét is meg tudja jeleníteni, ami még úgy is hasznos, hogy a középső képernyőn is ott a térkép. Érdekes a régmúltból ittmaradt analóg audio kezelőszerv a kormány jobb oldalán, nekem tetszik, és ha ebben a modern kisautóban is megtartották, akkor valószínűleg sokan szeretik a Renault tulajdonosok közül.
115 lóerős a Clio alapmotorja, ez mennyire illik az autóhoz?
Szerintem ebben a kategóriában kellően dinamikus, ezt alátámasztja a 10 másodperces gyorsulási adat is. A fogyasztása is kellemes, összeségében jó választás a kocsihoz. A 160 lóerős hibriddel pedig akár sportosnak is mondanám, főleg úgy, hogy az új modell futóművével és a tesztautó 18 collos kerekeivel egészen szórakoztató a mecseki utakon kanyarogni vele, akár azt is mondhatjuk, hogy úgy megy, ahogy azt a dinamikus forma ígéri.
T.R.
A tesztautó adatai:
Lökettérfogat: 1199 cm3
Maximális teljesítmény: 114 LE 4350/min
Maximális nyomaték: 190 Nm 1750/min
Csomagtér: 391 l
Maximális sebesség: 180 km/h
Gyorsulás 0-100 km/h: 10.3 s
Átlagfogyasztás: 5.0 l/100km
Listaár (evolution): 8 199 000 Ft
A fontosabb alapfelszerelések: vezető- és utasoldali első, oldalsólégzsákok, függönylégzsákok az első és a második sorban, ESC, LED világítóberendezések, automata Renault kártya, adaptív tempomat, követési távolságra figyelmeztető rendszer, sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, sávtartó, aktív vészfékezőrendszer, elektromos parkolófék, klímaberendezés, hátsó keresztirányú forgalomfigyelő, automata parkolófék