Dél-Dunántúl a fejlesztéspolitika vesztese?!
Ha az ember leszegett fejjel halad nem nagyon izgatja a szakadék széle sem. Ideje felemelt fejjel tárgyilagosan, a régió érdekeit figyelembevéve haladnunk, mert a szakadék szélén táncolunk.
Megoldás is van. A Dél-Dunántúlra, Baranya megyére érkező (tervezett) fejlesztési források volumenét háromszorosára szükséges növelni. A gazdasági fejlesztéseket szükséges első sorban támogatni. Egy kis és középvállalat támogatása sokszorosan megtérül a munkavállalók megtartása és fejlesztése, hatékonyság, új termékek, fejlesztések és kapacitásbővítés kapcsán.
Nem az újraelosztási rendszer támogatása a megoldás. Szakítani kell az intézményi és kulturális támogatások fókuszával. Ha nincs gazdaság, akkor újra és újra állami dotáció, hitel szükséges a működés fenntartásához.
Ahogy a Baranyai Iparfejlesztési Programban már felhívtuk a figyelmet Baranya megye az egy főre jutó ipari termelés és export nagysága területén stabilan az utolsók között van Magyarországon, miközben az exportorientált újraiparosítás dinamizálja a többi magyar térség gazdaságát, és társadalmát.
Amennyiben a mostani fejlesztési ciklusban (EU megközelítésben 2021-2027-es időszak) radikálisan nem változik a helyzet, úgy a Dél-Dunántúl felzárkózása helyett a további leszakadás gyorsuló folyamatát éljük meg. A jelenleg is munkafázisban levő Pécs-Mohács fejlesztési tengely projektjeinek kormányzati támogatása kiemelt fontosságú, fókuszban a gazdasági szférával és kapcsolódó infrastrukturális programokkal. A programot készítő szakértőkkel folyamatosan egyeztetünk. Az alábbi elemzés támogatásukkal készült.
A 2014-2020-as fejlesztési időszakot vizsgálva (https://www.portfolio.hu/unios-forrasok/20200303/annyira-a-szegeny-magyar-regiokba-megy-az-eu-penz-hogy-toronymagasan-budapest-nyer-417809) látható, hogy Debrecen (327 milliárd forint) és Miskolc (311 milliárd forint) vezeti az elnyert uniós támogatások rangsorát, Szeged pedig a harmadik helyen (235 milliárd forint) végzett, noha Szegeden kicsit többen laknak Miskolcnál (160 ezer vs. 155 ezer fő a 2017-es adatok szerint). Érdekes azt is megfigyelni az ábrán, hogy miközben Eger, Nyíregyháza, Győr, Kaposvár és Kecskemét közel ugyanannyi forrást nyert eddig el (94-101 milliárd forint közöttit), aközben lakosságuk jelentősen eltér (Egerben 53 ezren laktak 2017-ben, Győrben 132 ezren). Különösen érdekes Pécs, továbbá Tatabánya, Érd és Nagykanizsa helyzete, amelyek a lakosságszámukhoz képest relatív kevesebb forrástömeget nyertek el.
A Modern Városok Program forrásallokációja is világosan mutatja, hogy Pécs, mint a centrumtérség központi települése, mind az úniós, mind a kormányzati támogatások tekintetében súlyosan alulreprezentált, Kaposvár lakosságarányosan hozzávetőlegesen kétszer, más megyei jogú városok akár háromszor akkora arányban jutottak támogatásokhoz az elmúlt években.
Közvetlen ipari infrastruktúra fejlesztési célra az előző uniós ciklusban a TOP forrásaiból 21,2 mrd forint, az MVP forrásaiból 7,5 mrd Ft, becsléseink szerint tehát mindösszesen 28,7 mrd Forint került felhasználásra. Hét év alatt a három megye összes településén a 3 megyeszékhelyet beleértve. Az összeg jelentősnek tűnik, de ha összevetjük a Magyar Közlöny 2020. évi 25. számában közölt, a debreceni Észak-Nyugati Gazdasági Övezet 400 hektáros területének fejlesztésére szánt összesen 73,183 mrd forinttal, ami csupán Debrecen már működő 4 (önkormányzati) ipari parkja mellett ötödikként épül, az világosan tükrözi a dél-dunántúli régió településeinek relatív helyzetét. Ha hozzávesszük a betelepülő BMW több mint egymilliárd eurós beruházásból a magyar kormány 12,3 milliárd forintos támogatását is, akkor azt találjuk, hogy a BMW letelepítésével kapcsolatos kormányzati támogatások összege pontosan háromszorosa (2,97-szerese) Baranya, Somogy és Tolna ipari infrastruktúra fejlesztésére szánt EU-s és kormányzati források hét éves teljes összegének.
Érdemes Baranya megyére vonatkozóan a GINOP források elosztását is elemezni. A források igen jelentős része (közel 29%-a) közvetlenül az egyetemre került. Egyetlen megyében sem ilyen magas az egyetemi arány és a megyék többségében valóban a reálszféra a legfontosabb kedvezményezett. A megyébe érkező források (Széchenyi Program 2020) elemzése alapján rendkívül magas az intézményi, egyetemi, civil szféra támogatási arány.
Innováció és a megye
Baranya, az amúgy alacsony GDP-hez viszonyított K+F ráfordításokban még országosan jó helyezett, de ha ezek felhasználási területét vizsgáljuk, sajnos a baranyai kutatóhelyek a legkevésbé gazdaságorientáltak hazánkban.
A kutatóhelyek számában és KFI ráfordítások arányában Dél-Dunántúl mára az utolsó régió lett. A ráfordítások 2,7 %-os aránya egészen megdöbbentő, a következő rendkívül elmaradott észak-magyarországi régióban is majdnem duplája a ráfordítások aránya.
Országos statisztikai adatok elemzése alapján Baranya megye a kutató-fejlesztő helyek számában 6-dik, K+F létszámban (dolgozó) ugyancsak 6-dik, K+F ráfordítások tekintve 11-dik helyen áll. Megelőzi Budapest, Pest megye, Csongrád és Hajdú-Bihar megye és ráfordításokat tekintve Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun és Csongrád megye is. Viszont kutatás-fejlesztési publikációkat tekintve Baranya megye a 3-dik helyen áll.
Budapesten 4000 fővel több a K+F létszám, mint az összes hazai megyében összesen Pest megyével együtt, a K+F ráfordítás másfélszerese az ország összes többi megyéje teljesítményének.
Összefoglalva kijelenthetjük, hogy a mérkőzés nem ért véget, azt az utolsó sípszóig játsszák. A pályán most a régióban és Baranyában 11 játékos sorakozott fel 40 ereje teljében lévő profi játékossal szemben. Vége az első félidőnek. Kezdődik a második. Győznünk kell, felszántjuk a pályát, kifulladásig kell harcolni mindenkinek!