Keressük a megye/régió kitörési pontjait. A válsághelyzet bemutatása mellett a helyi mérvadó vállalkozásokkal együtt folyamatosan dolgozunk a belső kooperációkon alapuló fejlesztéseken. Szükséges rossz, hogy fel kell hívni a döntéshozók figyelmét a hiányokra és a sürgető feladatokra! A nedves avar alatt erős parázs van, jelzem!
A kitörési pontok azonosításának módszertanához két apró kiegészítés. Első kiegészítés: Dr. Kéri István (korábbi kamarai elnök) 1980-as években leírta, hogy repülőtérre, egyetemi alkalmazott innovációs központra van szükség. Majd 2004-2006 között elkészült a Versenyképességi Pólus Program a környezetipari, egészségipari és kreatív ipari stratégiai “lábakkal”, horizontálisan a mindent összekapcsoló képzés és tudás, gépipar és ICT elemeivel.
Ma hol is tartunk?
A második kiegészítés: egyetemi modellváltó beszélgetés, majd pár napra rá a kamara fejlesztéspolitikai bizottság ülésén hangzott el Galovics Gábortól /OTP régióvezető/, hogy célszerű lenne a befektetői tőke áramlását elemezni, hiszen ahova a tőke áramlik, azok a fejlődő vagy potenciálisan fejlesztendő iparágak.
Megnéztük a tavalyi és idei év legjobb hazai befektetői alapjait és azok kulcsszavait: klíma, föld kincsei, megatrendek, innováció, diszruptív, feltörekvő, Ázsia….
Értelemszerű, hogy a legjobb befektetési alapok referálnak a Pólus programra és a Baranya megyei Iparfejlesztési Program és megyei K+F céges projektgyűjtés vállalati terveire. A cégvezetők tudatosan vagy érzékkel, de érzékenyen követik a tőkepiaci folyamatokat. Követik ezeket stratégiai fejlesztésekkel és napi operatív tevékenységükkel is.
Csak pár példa Baranya megyéből: Generon, hidrogén, körkörös gazdaság, hulladékhasznosítás, agrár innováció, silver economy, építőipari anyagtechnológiák, megújuló energia, szenzortechnológiák, Ipar 4.0 és kapcsolódó robotizálás és ma már cobotizálás… sorolhatnánk.
A megye a lehetőségek százait kínálja, élni kellene legalább pár tucat felkínált és elindított projekt adta húzóerővel.