ADAPTION felmérés a Print Copy Kft-nél

Az ADAPTION érettségi modell, amelyet többek között a Bochum-i Ruhr Egyetem termelési rendszerek tanszéke (LPS) dolgozott ki, a meglévő érettségi modellek pozitív megállapításait igyekszik átvenni és elkerülni a kritikus szempontokat. Ennek érdekében egy közös kutatási projekt keretében iránymutatásokat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy az újonnan kifejlesztett ADAPTION érettségi modellnek milyen követelményeknek kell megfelelnie, és milyen célokra alkalmas:

(1) Számos fejlettségi modell, amely a piacra került a digitalizációs vagy Ipar 4.0 vita során (szinte) kizárólag a technikai oldalra összpontosítanak. Az ADAPTION érettségi modell ezzel szemben a társadalmi-technikai megközelítésen alapul, amely a három dimenzió – technológia, szervezet és munkatársak (T-O-P) – kölcsönös függőségét hangsúlyozza. Ha egy dimenzió, pl. a technológia, változik, ez általában azt jelenti, hogy másik két dimenzióban is szükség van változásokra. A társadalmi-technikai megközelítés biztosítja, hogy a változás folyamatát teljes egészében figyelembe vegyék.

(2) Az ADAPTION érettségi modell nem viszonyítási alapként készült, és nem is célja, hogy azt sugallja, hogy mindig jobb a lehető legfeljebb vagy legmesszebbre jutni. Ennek megfelelően az ADAPTION érettségi modell célja nem a fent említett “tökéletes fejlettség” elérése a digitalizáció és az Ipar 4.0 területén az egyes szintek végigjárásával, ahogyan azt Hübner és munkatársai (2017) javasolják, hanem olyan megoldások megtalálása, amelyek a különböző tényezők kölcsönhatásából az adott vállalkozás számára az optimumot jelentik, és így a “tökéletes fejlettségi” szint alatt is lehetnek.

(3) Az ADAPTION érettségi modell különböző kiindulási helyzetekre alkalmazható. Segít a konkrét problémák megoldásának keresésében, támogatja a vállalkozás stratégiai tervezést, és serkenti a képzeletet, amikor a vállalkozási vezetők szükségét érzik a változásnak.

(4) Az ADAPTION érettségi modell különböző vizsgálati tárgyakra alkalmazható. Ezért a különböző operatív termelési területekhez és a teljes termeléshez egyaránt használható. A vállalkozásközi értéklánc áttekintése is integrált. Az ADAPTION érettségi modell nem alkalmas az olyan, nem termeléssel kapcsolatos funkcionális területekhez, mint a tervezés, a marketing vagy a humán erőforrás. A termelésre való összpontosítás célja a szükséges mélységű fókusz biztosítása, és így a túlságosan triviális eredmények elkerülése.

(5) Az ADAPTION érettségi modell változtatható/adaptálható, és nem törekszik a teljességre. Inkább az a fontos, hogy – a vizsgálati területtől függően – a felesleges kritériumok elhagyhatók, vagy a kritériumok önállóan hozzáadhatók legyenek: Az ADAPTION érettségi modell folyamatos változással fejlődik.

(6) Összességében az ADAPTION érettségi modell célja, hogy beszélgetést indítson a vállalkozáson belül. Célja, hogy ösztönözze a megoldások különböző, nem csak technikai megközelítéseinek mérlegelését, és megakadályozza, hogy az ipar 4.0 eufória áldozatává váljon, ami kontraproduktív lehet: Egy probléma vagy egy új követelmény megoldására általában többféle megoldás létezik.

(7) Az ADAPTION érettségi modell nem határoz meg rögzített átállási utakat, hanem támogatja a vállalkozásokat az egyedi intézkedések levezetésében, valamint a kiberfizikai termelési rendszer felé vezető úton a saját fejlődési útjuk meghatározásában és kialakításában.

 

A Print Copy Kft. esetében az alábbi kritériumokat kívánjuk vizsgálni. Köszönjük, hogy válaszaival segíti munkánkat!

ADAPTION - Digital Coach - Print Copy Kft.
1. Gépek digitális összekapcsolhatósága
Ez a kritérium azt vizsgálja, milyen módon lehetséges a digitális kommunikáció a gépekkel és a termelőberendezésekkel. Milyen digitális interfészek vagy kommunikációs rendszerek állnak rendelkezésre erre a célra? A hangsúly a munkaterv szempontjából releváns gépeken lesz.
2. Ember-gép interfész
Ez a kritérium a gépek és rendszerek felhasználói felületeit veszi figyelembe. Ez magában foglalja a kijelzőket (a gép által az embernek küldött információk) és a kezelőelemeket (az ember által a gépnek küldött információk). Ennek a kritériumnak a középpontjában az áll, hogy az ember mennyire van helyhez kötve a géppel való interakció során.
3. Gépi adatgyűjtés
Ez a kritérium azt vizsgálja, hogy a gépek milyen adatokat gyűjtenek, és ezeket milyen mértékben tárolják. Ezek lehetnek gépek állapotára, termelési adatokra vagy folyamatadatokra vonatkozó adatok.
4. Költségek átláthatósága (költségadatok termékreferenciája)
Ez a kritérium azt vizsgálja, hogy a költségek átláthatósága milyen mértékben biztosított. A hangsúly azon van, hogy a költségek milyen mértékben rendelhetők az egyes termékekhez, és a megfelelő adatok rendelkezésre állnak-e.
5. A költségek átláthatósága (a költségadatok időszerűsége)
Ez a kritérium azt vizsgálja, hogy a költségek átláthatósága milyen mértékben biztosított. Itt a hangsúly azon van, hogy a költségadatok milyen gyorsan állnak rendelkezésre.
6. Műszaki gép- és üzemi dokumentáció
Ez a kritérium azt írja le, hogyan dokumentálják a berendezéseken és gépeken végzett karbantartási, szervizelési és optimalizálási intézkedéseket.
7. Karbantartási koncepció
Ez a kritérium a karbantartás végrehajtásának módját írja le. Karbantartás alatt a gépek és berendezések ellenőrzésére, karbantartására, javítására és fejlesztésére irányuló műszaki és adminisztratív folyamatok tervezését, szervezését, végrehajtását és felügyeletét értjük.
Start Over