A gépipar, a kreatívipar, a kereskedelem, a nemzetközi klaszter együttműködések és az innováció volt fókuszban az idén harmadik alkalommal megrendezett Open4Business Nemzetközi Üzletember Találkozón és Konferencián október 3-5. között. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter (menedzsmentszervezet: PBKIK) és az Enterprise Europe Network dél-dunántúli irodája által szervezett rendezvény a plenáris ülések, a fórumok, az egyéni konzultációk és a céglátogatások mellett most is kiváló lehetőséget teremtett a helyi és a vendég vállalkozások közötti networkingre.
A rendezvényen 18 ország üzletemberei, a holland nagykövetség mint kiemelt partner és a hazai vállalkozások vezetői jelentek meg. A találkozón a gépipari szakemberek két külön szektorban vitatták meg az ipar4.0 kihívásait és a gépipari klaszterek nemzetközi együttműködésében rejlő kiaknázatlan lehetőségeket. A Holland-Magyar Üzleti Nap remek lehetőséget teremtett egy külföldi piac sajátosságaival való itthoni ismerkedésre, nem is beszélve a Magyarországra települt holland tulajdonú cégekhez történő beszállítói és alvállalkozói lehetőségekről. Már hagyományosan a program része a Connect-IT Információmenedzsment Innovációs klaszter konferenciája, amely idén is felvonultatta az IT-szektor legújabb trendjeit, problémáit és azokra már elérhető megoldásokat. A rendezvény szerves része volt az Enterprise Europe Network nemzetközi vállalkozásfejlesztési hálózat Kreatív Ipari Szektorcsoportjának ülése, ennek kapcsán 12 ország 29 kreatívipari szakembere ismerkedett a helyi művészek, tervezők, dizájnerek és kézművesek kínálatával. Nagy sikert arattak az Open4Business mellett zajló DesignPécs eseményei, fórumai, az összképet a helyi kreatívipari vállalkozók kiállítása is színesítette.
18 országból 150 cég érkezett a rendezvényre, 188 résztvevővel kerestek új üzleti partnert termékeik és szolgáltatásaik részére. Az üzletember-találkozó tárgyalásainak hatékonyságát növelte, hogy 19 klaszter is regisztrált, így egyenként 20-120 tagvállalkozásuk ajánlatait és igényeit is képviselték a nemzetközi találkozón. Az üzletember-találkozó 20 perces tárgyalási lehetőségei közel 300 kétoldalú megbeszélést tettek lehetővé, ezekből – a visszajelzések alapján – számos megbeszélés konkrét szerződéskötéssel zárul a közeljövőben. Ezekre a B2B eseményekre többnyire egy hosszabb tárgyalási folyamat kezdeteként érdemes tekinteni. A hazai résztvevők számára nagy könnyebbséget jelentett, hogy a külföldi tárgyalópartnereket Pécsett fogadhatták, így jelentős idő- és költségráfordítás nélkül, helyben tárgyalhattak. Tekintve az igen csekély kockázatot és a díjmentes részvételt, még mindig van hova fejlődniük a helyi vállalkozásoknak, ha a külpiac felé szeretnének nyitni, hiszen az összes résztvevő arányában csak 32% volt a baranyai cég, pedig az „üzlet” szó szerint házhoz jött.
-A program megszervezése és rendezése nagy felelősség nekünk – mondta Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara titkára. – Felelősség mert a helyi gazdaság számára folyamatosan új és új lehetőségeket kell szerveznünk, hogy az egyre inkább jelentős export tevékenységet tudjuk erősíteni és szervezni. Ma már azok a cégek versenyképesek akik a globális piacra dolgoznak. Kollégáim Schmidt Enikő, Katona Petra, Szabó Berta (DDGK) és Császár Gergő több hónapig dolgoztak együtt a külföldi országok kamaráival és EEN irodáival, élő kapcsolatokat léttehozva, ez a későbbiekben is használható lesz céljaink érdekében. A programba ágyaztuk a DesignPécs hetet is, így koncentrálva erőinket.
„Szükség van a céges kapcsolatok erősítésére”
– Az idei Open4Business rendezvény plenáris részén és a szekció-előadások során nem az üzletfejlesztés volt a Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjainak fókuszában, bár kétségtelen, hogy a B2B részben igen sok üzletember-találkozós megbeszélést folytattak a klasztercégek – mondja dr. Hirth Markus klaszterelnök. – Tagjainknak jelenleg rengeteg a megbízása, és igaz, hogy amint a korábbi években, most is kiemelt figyelmet kapott az üzletfejlesztés a rendezvényen, idén azonban ennél hangsúlyosabb volt a tudás és a tapasztalat megosztása a munkaerőpiaci helyzetre adott válaszok, illetve az ipar4.0-ra vonatkozó kérdések tekintetében. Úgy vettem észre, hogy ez a két terület jelen pillanatban fontosabb a klasztervállalkozásaink számára, mint maga a B2B eredeti célja, az üzletszerzés. A szakképzéssel kapcsolatban olyan kérdésekre kerestük a válaszokat, hogy ki, miként szólítja meg a fiatalokat, hogyan zajlik a műszaki pályák felé az érzékenyítés vagy az utánpótlás kinevelése. A másik időszerű téma pedig minden klaszternél az automatizálás, az ipar4.0 folyamatainak az integrálása, a robbanásszerű technológiai változásokra adott válaszok.
Azt gondolom, hogy érdemes ugyanakkor elmozdulni abba az irányba, ami a céges kapcsolatok erősítését szolgálja. Több vállalkozás részéről nem csak a keresletük és kínálatuk, hanem a közvetlen tudása, közvetlen kapcsolata és közvetlen tapasztalata sokkal több haszonnal jár, mint amikor a klaszter jelenik meg közvetítő szerepben. Szerintem a rendezvény abban tud fejlődni, ha erősítjük a céges kapcsolatokat.
– Milyen új információkhoz, felismerésekhez, tapasztalatokhoz jutottak a rendezvény által?
– Egyre kevesebb új információhoz jutunk, mert olyan széles az információs szupersztráda, hogy szinte minden pillanatok alatt elér hozzánk. Az idei rendezvényt inkább a visszaigazolások jellemezték. Láttuk, hogy ugyanazokkal vagy nagyon hasonló gondokkal, kihívásokkal küzdenek Brnoban, Ostravaban, Linzben, Horvátországban, mint mi és hasonló azok rangsorolása is.
– Mi volt az idei rendezvény legnagyobb tapasztalata?
– Mint rendezők számára lényeges, hogy nagy neveket is el tudunk hozni Pécsre. Bosch-Rexroth, Festo, Amada, General Electric – ezeknek a nagy cégeknek mindnek fontos a pécsi régió, a pécsi gazdaság. Tudatták velünk, hogy legközelebb is szívesen jönnek. Egyébként mindenkitől pozitív visszajelzést kaptunk, dicsérték a rendezvényt, ez is kulcsfontosságú tapasztalat volt számunkra.
– Miként rajzolható meg az Open4Business utóélete a klaszter működésében?
– Tudomásom van arról, hogy konkrét üzleti folyamatok is beindultak, például egy világcég keresett meg egy helyi ipari céget egy partnerség miatt, egyébként a két fél az Open4Business-en találkozott először. Bizonyára számos ilyen eset van még. A klaszterközi kapcsolatokban, ha több energiát fektetünk bele, sok fantáziát látok, mert mindenhol keresik a kooperációt a klaszterek és a klasztertagcégek is. Van olyan klaszter, ahol 4-5 egyetem is tag, ha a klaszteren keresztül közreműködhetnénk a PTE egyetemközi együttműködéseinek erősítésében, az új dimenziókat nyithatna meg a műszaki felsőoktatásban és az iparban.
Filmes, tévés kapcsolatok nemzetközi szinten
Az új pécsi filmstúdióval, a tévés és filmes lehetőségekkel ismerkedtek a kreatívipari szektorcsoport tagjai a Filming in Pécs műtermeiben.
– Megmutattuk a csoportnak, hogy milyen megbízásokon dolgozunk, végigjártuk velük a kész stúdióinkat, valamint azokat, amelyek még építés alatt vannak. Egy kolozsvári stúdióval el is indult már az együttműködés, miután hazaérkeztek a látogatóink, rögtön felvettük velük a kapcsolatot és valószínűleg a közeljövőben mi utazunk hozzájuk – számol be a csoport látogatásának „nyereségéről” Urbán Ernő ügyvezető. – Leginkább a nemzetközi projektek érdekelték a delegáció tagjait, mint például az a forgatókönyvünk, aminek megvalósításához egy amerikai producer segítségével tudunk nekiállni. Kérdeztek a helyszínekről, az infrastruktúráról, hogy hányan vagyunk és milyen korosztályból. A csoport tagjai közül nem volt mindenki tévés, a kolozsváriak például inkább filmeznek és nincs gyakorlatuk a tévés munkákban, viszont szeretnének ilyen jellegű kapcsolatot teremteni és egy workshopot létrehozni, ahol megosztjuk egymással a tapasztalatainkat. Nagyon örülünk, hogy olyan patinás vállalkozások mellett, mint a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra, mi is bemutatkozhattunk az Open4Business résztvevőinek.
– Ez az alkalom miként támogatta a Filming in Pécs kapcsolatteremtési törekvéseit?
– Tökéletesen rímelt a céljainkra. A lehetőségeinkhez mérten a filmes, reklámfilmes vonalon szeretnénk előremenni. Van olyan terület, amiben még sokat kell fejlesztenünk, fejlődnünk, de ezek az alkalmak nagyon jó lehetőséget teremtenek a hasonló gondolkodású kreatív szakemberekkel való találkozásra. A film, a tévé a kreatívipar jókora szegmense. A ruhatervezésen át a díszlettől a kameráig, a vágásig mind kreatívipari tevékenységről beszélünk. Az Open4Businessnél jobb lehetőségünk nem is adódhatott volna a bemutatkozásra. Nemzetközi láthatóságban gondolkodunk, és a méretünknek megfelelő vállalásokkal a hasonló, de akár a nagyobb méretű vállalkozásokkal is keressük a kapcsolatot.
– Önök részt vesznek-e az Open4Businesshez hasonló rendezvényeken?
– Üzletember-találkozókon, filmmarketes, dizájnos rendezvényeken veszünk részt, akár kamarai segítséggel is. Liverpoolban kreatívipari rendezvényen, Udinében filmfesztiválon jártunk, de jelen voltunk a miskolci filmfesztiválon egy marketen, és én is mentem filmes ügyben Lengyelországba. A kamara sokat segít nekünk ebben, elérhetőségeket kapunk, ez remek lehetőség a kapcsolatépítésre. Már van koprodukciós szerződésünk egy olasz és egy szabadkai céggel, most a kolozsváriakkal is kapcsolatba kerültünk, ezek mind régen túl vannak az udvairassági látogatás szintjén. Ezek az együttműködések a fejlesztési irányainkat is meghatározzák, és mi is keressük, hogy más helyeken hol van megoldás egy esetlegesen nálunk felmerülő igényre. Imázsfilmekről, kisfilmekről, websorozatokról beszélünk, eddigi munkánk eredményeként számos megkeresést kapunk, így már forognak a kamerák a pécsi filmstúdióban.
„Nemzetközi szinten is szeretnénk megmutatni, hogy az örökkévalóságnak dolgozunk”
Minden évben jelentős érdeklődés kíséri a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúrában tett látogatást. A fa és a fémek különleges találkozását bemutató műhelyséta idén is lenyűgözte a kreatívipari szektorcsoport tagjait.
– Az orgonaépítést minden látogató izgalmasnak találja. Frissen fűrészelt fa illata, rengeteg kézi munka, gyönyörűen megmunkált alkatrészek jellemzik a nálunk folyó munkát. Hangszerkészítés terén ez máshogy nem is lehetne. Még ha rövid is egy látogatásra szánt idő, ilyenkor igyekszünk ezt az oldalt és a feltétel nélküli elköteleződésünket megmutatni – mondja Budavári Attila orgonaépítő mester, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. ügyvezetője.
– Az, hogy miről kérdeznek a látogatók, sok mindent elárul az érdeklődésükről.
– Fantasztikus volt ez a csoport, nagyos sok kérdéssel. Üzleti oldalon leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy kiknek és merre értékesítünk, pontosan mit, és milyen üzleti modellel dolgozunk. A többi kérdés természetesen az orgonáról, a felépítéséről és a működéséről szólt. Mindenki örömére szolgált, hogy egy különleges megjelenésű hangszerünk meg is szólalhatott, sőt ki is próbálhatták.
– Egy-egy ilyen alkalom milyen lehetőségeket kínál a későbbi együttműködésre? Volt-e már példa arra, hogy a manufaktúrát meglátogató vendégekkel később kialakult akár üzleti kapcsolat, vagy tovább ajánlották a céget?
– Soha nem tudhatjuk, ki az, akitől egy ajánlást kaphatunk. Ebben a világban a hitelesség, a megbízhatóság bemutatása a legnehezebb, és új partner felkutatása szempontjából erre a legjobb platform a személyes látogatás. Aki nálunk jár, az úgy megy el innen, hogy személyesen látta azt, amit nyújtani tudunk. Ezt nehezen tudnánk szórólapon továbbadni annak a szűk vevői körnek, akik az orgonapiacon mozognak.
– Miért fontos a manufaktúra számára, hogy évről évre részese legyen az Opren4Business-nek, ill. a DesignPécs-nek?
– Mert részese vagyunk ennek a városnak. Több mint 150 éves Angster-hagyományokra és -szellemiségre épülő cégünk immár 26 éve igyekszik azon, hogy értéket mutasson és értéket teremtsen. Nemzetközi szinten is szeretnénk megmutatni, hogy az örökkévalóságnak dolgozunk.
Nemzetközi hírű a pécsi kreatívipar
A pécsi kreatívipar felépítésével, rendszerével, a szektorban dolgozó helyi vállalkozásokkal, valamint az őket összefogó Kreatív Ipari Klaszterrel ismerkedtek a KOHO-ban az Enterprise Europe Network kreatívszektor-csoportjának tagjai. A 10 országból érkező delegációban olyan kreatívipari szakemberek is voltak, akik a milánói design hét vagy a manchester-liverpooli designesemények és kreatív események szervezéséért felelősek.
– A pécsi kreatívipar, a város és a megye kreatíviparának szerkezetét mutattuk be, mit csinál a KIKK Egyesület, miként működik a klaszter, milyen klaszterprogramjaink vannak, hogy végezzük el a kreatíviparhoz kapcsolódó tevékenységünket, van-e valamiféle befolyásunk a kreatívipar helyzetének alakulására, a helyi szakpolitikák fejlesztésére, milyen EU-s kapcsolatrendszerrel rendelkezünk – sorolja a témákat Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke. – A látogatók visszajelezték, hogy nagyon sok és szerteágazó a kapcsolatrendszerünk. Érdekelték őket a nálunk futó EU-s projektek, amelyekhez csatlakoztak is. Például az ICSI programunkhoz, ami a kreatív vállalkozások nemzetköziesítését szolgálja, annak a tananyagát át is fogják venni. Megismerkedtek a WORTH programmal, ami a vállalkozások mentorálását és anyagi támogatását biztosítja, erre többen is szeretnének jelentkezni (Pécsről is). Meglátogattuk a PTE Művészeti Karát, ahol a csoport tagjai láthatták a kassai művészeti középiskolások 3D dizájn és grafikai alkotásait. Megmutattuk a PTE Média és Alkalmazott Művészetek intézetét, a művészeti kar különleges könyvtárát, aminek egyes termeit a Zsolnay-gyár valamikori égetőkemencéiben alakították ki. Találkozhattak nemzetközi hallgatókkal is. Összességében azt jelezték vissza a vendégeink, hogy sok tehetséges munkát láttak.
– Miként összegezhető e látogatás eredménye, mi lesz a haszna belőle a pécsi kreatíviparnak?
– A csoport tagjai közös együttműködéseket fogalmaztak meg. Több egyetem képviselői is jelen voltak, így egyetemközi kooperáció jött létre. A találkozó döntően arról szólt, hogy miként tudnánk közös programokat kitalálni arra, hogy a művészeti tevékenység átforduljon a kreatíviparba. Az Open4Business kiváló lehetőséget teremtett egy jelentős kapcsolatrendszer kiépítéséhez, hiszen itt 10 ország kiváló szakemberei ismerték meg a Kreatív Ipari Klasztert és tartották fontosnak a jövőbeli együttműködést. Felmerült annak a lehetősége, hogy közösen pályázunk EU-s projektekre, és a klaszterünket is be fogják vonni az Európai Unióban működő különféle rendszerekbe. Az unióban nagyon sok kreatívipari rendszer működik, az ezekkel való kapcsolat munkát jelenthet a helyi kreatívipari vállalkozásoknak. Az ilyen találkozóknak, rendezvényeknek az a céljuk, hogy a helyi kreatívipart, ami különleges Magyarországon, kiemeljék és nemzetközi helyzetbe hozzák. Egyébként a mi kreatívipari klaszterünkről tudnak már Lipcsében, Genovában, Milánóban, Ljubljanában, Nürnbergben, Varsóban. Jövő januárban pedig Pécsett rendezzük a Forget Heritage projektünk nyilvános konferenciáját, ahová hét országból érkeznek kreatívipari és önkormányzati képviselők. Ez is kiváló lehetőség lesz a nemzetközi együttműködésre.
„A dizájn olyan ernyő, ami alá nagyon sokan felsorakozhatnak, Budapest után Pécs ebben a legerősebb”
– Ez volt az ötödik DesignPécs, és elmondható, hogy a program olyan „entitásokat”, mint Pécs Megyei Jogú Város, a Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara, a pécsi-baranyai vállalkozók, az itt élő művészek, valamint a Pécsi Tudományegyetem karai – a művészeti és a műszaki kar mellett az orvostudományi kar is – egyesített. Jó látni az együttműködést, és azt, hogy ugyan a kamara vállalja, hogy összefogja ezt az ügyet, viszont mindenkinek bele kell tennie a kompetenciája mellett a maga tudását, szellemi erőforrását – foglalja össze az idei rendezvény üzenetét Rabb Szabolcs, a kamara titkára. – Az egyik fontos tanulság számunkra, hogy igenis működik az együttgondolkodás és -cselevés, és sokkal egyszerűbb, hogy amihez nem értek, azt csinálja meg más a partnerségben. Nagy örömünkre szolgált, hogy idén csatlakozott a DesignPécshez a PTE Általános Orvostudományi Kara. Egy igen dinamikus professzorcsapat végez kutatásokat az emberi korral, öregedéssel kapcsolatban, idén e témában önálló programmal voltak jelen a DesignPécsen.
A másik tapasztalatunk, hogy a dizájn fogalom alá olyan területek is beilleszthetők, mint a mechatronika, a gépipar, a villamosipar, az informatika. A dizájnban van művészet, gazdaság, ruhatervezés, marketing. A dizájn olyan ernyő, ami alá nagyon sokan felsorakozhatnak, és szerintünk Budapest után Pécs ebben a legerősebb város. Pécsett ugyan nincs formatervezési egyetem, de van művészeti kar, a műszaki karon pedig formatervezés, és azok a fiatalok, akik a pécsi egyetemen tanulnak, reményeink szerint itt maradnak. Nekik pedig meg kell mutatnunk, hogy ha valaki kitalál egy terméket, azt elkezdi gyártani, és az kötődik Pécshez, azt el lehet adni. A pécsiek nagyon fogékonyak ezekre a termékekre, ötletekre. Itt lehet maradni, innen működtetni a vállalkozást, hiszen ma már globális a piac. Jó példaként szolgálnak erre azok a vállalkozások, amelyek dizájntermékeket fejlesztenek, de nagyban. Ilyen pl. a Rati Kft. az autós könyöklőivel és telefontartóival, évi 2-3 milliárd forint árbevétellel. Náluk van iparjogvédelem, formatervezés, dizájnerek, mérnökök, fejlesztő mérnökök. Vagy említhetem a Nosiboo-t, akik kitaláltak egy orvostechnikai eszközt, amivel nemzetközi dizájndíjat is nyertek. De említhetem a csomagolástechnikával foglalkozó Somapak Kft.-t, ez a vállalkozás azokat a gépeket gyártja, amelyekkel a világ összes élelmiszeripari termékét csomagolják. Mindez kapcsolódik a dizájnhoz és szerintünk fontos ezt megjeleníteni egy évben egyszer, a DesignPécs keretében.
„Jövőre ennél már nagyobb léptékű lesz a DesignPécs”
Talán a korábbi rendezvényeket is túlszárnyalta az idei DesignPécs megnyitója. Több divatbemutatót láthattak az érdeklődők a Nana bistro&barban a Vermes Style, az Amella BaG és Cserkúthy Hanna tervezők munkái mellett a Hajnalfény Szépségközpont hajkollekciója is bemutatkozott a Sugarbird, Reserved és Corpp multibrand ruhákban. A Trüffel Cukrászda Pécs tortáival nem csak kínálta a vendégeket, hanem a modellek fejét is díszítette. A megnyitó rendezvényt, ahogy az előző években, a Marketing Soul rendezte.
– A megnyitón a pécsi értéket helyeztük a fókuszba: csak pécsi kiállítóink voltak, pécsi emberekkel dolgoztunk, igaz, több superbrand termékeit is használtuk, mivel ennyi ruhát, amit ott bemutattunk, egyszerűen képtelenek lettünk volna pécsi tervezőktől szerezni – mondja Török Gergő Zoltán a rendező cég ügyvezetője. – A szervezésnél is fontos szempont volt, hogy helyi arcokkal dolgozzunk, így idén is Vlasits Barbara, a Pécsi Nemzeti Színház színművésze és Ágoston Gáspár konferált a megnyitón.
Az gondolom, hogy az idei volt az utolsó olyan év, amikor ekkora méreteket öltött a DesignPécs, mert jövőre ennél már csak nagyobb lesz. Ezért újra át kell gondolni a rendezvényt, mert elértünk egy olyan léptéket, ami ezekkel a feltételekkel és körülményekkel már nem működhet tovább a rendezvény színvonalának romlása nélkül. Véleményem szerint a DesignPécset el kell juttatni oda, hogy az emberek ne 5-10 napos rendezvénysorozatként tekintsenek rá. Legyen még nagyobb értéke annak, hogy a helyi dizájnerek bemutatkoznak. Az idei megnyitón a ruhák és a táskák mellett megjelentek a helyi fodrászmesterek frizurái is. Mára jócskán kitágult a DesignPécs fogalma, hiszen valamikor ipari dizájnnal kezdtük, mostanra már elmentünk a fashion match, design match vonal irányába is, ami rendívül vonzó a publikum számára. Látszik, hogy a területek jól működnek együtt, ha megnézzük a DesignPécs kísérőrendezvényeit, mint pl. a Beton Arcai kiállítást, ahol megmutatták, hogy mit lehet kihozni a betonból mint egy ipari felhasználású anyagból, amelyből már használati tárgyakat is készítenek. Szerintem ez a vonal nagyon jó, mert érdekli az embereket és tágítja a látóterüket.
– Milyen visszajelzések jöttek a megnyitót követően, hogy állják meg a helyüket a pécsi dizájnerek?
– A pécsi dizájnerek az országban vagy bárhol a világon megállják a helyüket. Pécs egy nagyon intenzív, de szkeptikus város. Ha a pécsieket le tudod nyűgözni valamivel, akkor az nagy valószínűséggel máshol is nagyot fog szólni. Én úgy látom, hogy sikerült lenyűgözni azokat az embereket, akik ott voltak, mind hangulatban, mind a megnyitó energiájában és a látottakban is, és ez elsősorban a helyi alkotók érdeme, nem pedig a miénk, rendezőké.
– Ön szerint mi a DesignPécs üzenete a pécsiek számára?
– Mozdulj meg! Mint ahogy a POSZT-nak is az a feladata, hogy egy kicsit közelebb vigye a színházat a nézőkhöz, a DesignPécsnek ugyanez a funkciója véleményem szerint. Legyen egy olyan dedikált időpont, amikor bemutatják és elismerik az egyéves fejlesztői vagy tervezői munkát. Amikor a helyi emberek megismerhetik a helyi designer értékeket. Pécsett jelentős a kreatívipar, a művészet és egy kicsit a turizmus is, ezeket a területeket érdemes szerintem kiemelten kezelni, hogy a pécsiek még többet nyerjenek.
K.T.