A 2010. augusztus 1-jétől hatályos az az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény, amely újraszabályozta az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszonyt. Előrelépés történt az elektronikus ügyintézés irányába, így életszerűbbé, alkalmazhatóbbá váltak az előírások. Ugyanakkor a kedvezményes közteherviselés szabályai is úgy módosultak, hogy közelítsenek a korábbi, alkalmi munkavállalói könyvvel való foglalkoztatás kedvezményes mértékéhez. A szabályozás az idénymunkára és az alkalmi munkára terjed ki, melyek közül az idénymunkára vonatkozó előírásokat részletezi a cikk.

 

Egyszerűsített foglalkoztatás létesítése

 

A munkajog általános szabályai szerint a munkaviszony munkaszerződés alapján jön létre. A munkaerő-piaci igények és a rendelkezésre álló munkaerő összhangjának hatékonyabb megteremtése érdekében azonban lehetőség van bizonyos esetekben a munkaviszony keretében történő foglalkoztatás egyszerűbb formájának választására is, ez az egyszerűsített foglalkoztatás. Az egyszerűsített foglalkoztatás a korábbi alkalmi munkavállalói könyv helyébe lépett.

 

A Munka Törvénykönyve szerinti klasszikus munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik – munkaszerződéssel jön létre. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény ezen felhatalmazás alapján a munkaviszony létesítésére eltérő szabályt állapít meg, miszerint az egyszerűsített foglalkoztatás létesítése főszabály szerint a felek megállapodása alapján, a munkáltató bejelentési kötelezettségének teljesítésével keletkezik. Tehát az egyszerűsített foglalkoztatás is munkaviszonyt jelent, és munkavállalói oldalról az egyszerűsített foglalkoztatásra nem vonatkoznak gyengébb garanciális szabályok, mint a klasszikus módon létrejött munkaviszonyra. A Munka Törvénykönyve szabályai közül zömmel csak azok alkalmazásától lehet eltekinteni, melyek a foglalkoztatás jellegéből adódóan fogalmilag kizártak. Így pl. az egyszerűsített foglalkoztatás bármely formájában foglalkoztatottnak, vagyis mind az alkalmi munkásnak, mind pedig a mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkát ellátónak jár szabadság. Ha az éves szinten összeszámított szabadság természetben való kiadására nincs lehetőség, azt pénzben kell megváltani.

 

Alkalmazni kell a kötelező legkisebb munkabérről és a garantált bérminimumról szóló hatályos rendelkezéseket is az egyszerűsített foglalkoztatásnál, azzal, hogy alapbérként vagy teljesítménybérként legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár.

 

Ha azt a munkavállaló kéri, vagy a jogszabály alapján elektronikus úton bevallásra nem kötelezett munkáltató saját választása alapján, az egyszerűsített foglalkoztatás céljából munkaviszonyt az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény melléklete szerinti minta-szerződés megkötésével is létesíthet. Ekkor a munkaszerződést legkésőbb a munka megkezdéséig írásba kell foglalni és a bejelentési kötelezettsége emellett is fennáll.

 

Bejelentési szabályok

 

Az egyszerűsített foglalkoztatást főszabály szerint a munkavégzés megkezdése előtt kell bejelenti az illetékes elsőfokú állami adóhatóságnak. A központi ügyfélszolgálat a bejelentést az elektronikus közszolgáltatásról szóló törvény szabályai szerint rögzíti, és a bejelentőt a bejelentés eredményéről egyidejűleg tájékoztatja.

 

Amennyiben másik államban biztosított munkavállalót kíván foglalkoztatni a munkáltató, és a biztosítottság tényét a munkáltató előtt igazolta a munkavállaló, ezen körülményt az illetékes állami adóhatóságnak a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésével egyidejűleg köteles bejelenteni.

 

A bejelentés teljesíthető:

 

a) elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül, vagy

b) telefonos ügyfélszolgálaton keresztül telefonon a 185-ös, országon belül helyi tarifával hívható hívószámon.

 

A munkáltató akkor élhet a bejelentési lehetőségek valamelyikével, ha előzetesen regisztrálta magát az ügyfélkapun.

 

Megszűnt a törvényben korábban biztosított, SMS útján történő bejelentési lehetőség. A bejelentés papíron, postai úton vagy személyesen történő benyújtására sincs lehetőség.

 

A bejelentendő adatok köre:

 

a) a munkavállaló neve,

b) a munkáltató adószáma,

c) a munkavállaló adóazonosító jele és TAJ száma,

d) az egyszerűsített foglalkoztatás jellege,

e) a munkaviszony napjainak száma.

 

A bejelentés esetleges visszavonására és módosítására különösen akkor van mód, ha a munkaidő (munkanapok száma), vagy az ideiglenes foglalkoztatás jellege megváltozik, illetve a munkavégzés meghiúsul.

 

Ha a munkavégzés csak a bejelentés napjára vonatkozott, akkor az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentését követő 2 órán belül lehetőség van azt visszavonni, vagy módosítani. Ezt követően a munkáltatót a közteher fizetési kötelezettségének köteles eleget tenni.

 

Ha egy napnál hosszabb időre állapodnak meg az egyszerűsített foglalkoztatásban, vagy a munkavégzésre csak a bejelentést követően kerül sor, azt visszavonni, vagy módosítani az adott napon reggel 8 óráig lehet.

 

Az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony esetei

 

A 2010. évi LXXV. törvény alapján egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony az idénymunkára, ezen belül mezőgazdasági idénymunkára és turisztikai idénymunkára, és az alkalmi munkára. A törvény szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha foglalkoztatási szövetkezet a tagjait munkaerő-kölcsönzés keretében turisztikai vagy mezőgazdasági idénymunkára kölcsönzi ki azzal, hogy munkáltató alatt a foglalkoztatási szövetkezetet kell érteni.

 

1. Mezőgazdasági idénymunka

 

Mezőgazdasági idénymunkának kell tekinteni

• a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó olyan munkavégzést, amely az előállított növény vagy állat biológiai sajátossága miatt – a munkaszervezés körülményeitől függetlenül – évszakhoz, az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik, vagy
• a megtermelt mezőgazdasági termékek anyagmozgatása, csomagolása a továbbfeldolgozás kivételével.

2. Turisztikai idénymunka

 

Turisztikai idénymunkának minősül, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben meghatározott kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet folytató munkáltatónál végzett idénymunka. Kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységnek minősül az idegenvezetői tevékenység, a lovas szolgáltató tevékenység, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység, a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység, valamint az utazásszervezői és utazásközvetítői tevékenység. A felsorolt tevékenységek fogalmai az alábbiak:

• Idegenvezetői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében a turisztikai szempontból jelentős értékeknek és egyéb látnivalóknak az azokat látogató személyek számára a helyszínen való részletes ismertetése és ehhez kapcsolódóan a látogatók számára nem ismert helyen való eligazodás érdekében általános tájékoztatás, illetve adott esetben segítség nyújtása
• Lovas szolgáltató tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében ló igénybevételével nyújtott, szabadidős, terápiás vagy oktatási célú szolgáltatás
• Szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása
• Tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szolgáló szállás rendszeres időközönként ismétlődő, meghatározott, nem huzamos időtartamra történő használata jogának (üdülési jog) biztosítása
• Utazásszervezői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében személyszállítási, szállás- és egyéb turisztikai szolgáltatások (így különösen étkezés, idegenvezetés, szórakoztató, illetve kulturális program) közül legalább kettőnek az együttesét tartalmazó szolgáltatás összeállítása és nyújtása
• Utazásközvetítői tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése

3. Alkalmi munka

 

A munkáltató és a munkavállaló között

 

a) legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és

b) egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, és

c) egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig

létesíthető egyszerűsített módon, határozott időre, alkalmi munkára szóló munkaviszony.

 

Az alkalmi munkára ahhoz mérten is be kell tartani korlátokat, hogy a munkáltató foglalkoztat-e, illetve hány munkavállalót foglalkoztat klasszikus munkaviszonyban.

 

Alkalmi munka esetén az egyszerűsített munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók átlagos napi létszáma – a munkáltatónak az adott hónapot megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámát alapul véve – nem haladhatja meg

 

a) klasszikus munkaviszonyban nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt,

b) egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt,

c) hattól húsz fő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt,

d) huszonegy fő munkavállaló foglalkoztatásától a munkavállalói létszám húsz százalékát.

 

Ezeket a létszámhatárokat nem kell alkalmazni a filmipari statisztákkal létesített egyszerűsített foglalkoztatás esetén és a szociális szövetkezetekben.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás megengedhető időtartama azonos felek között

 

Ha a munkáltató és a munkavállaló (azonos felek között)

 

a) valamely idénymunkára (csak mezőgazdaságira, vagy csak turisztikaira, vagy mindkettőre) vagy

b) valamely idénymunkára és alkalmi munkára

létesít egymással több ízben munkaviszonyt, akkor ezen munkaviszonyok együttes időtartama a naptári évben a százhúsz napot nem haladhatja meg.

 

A százhúsz napos éves korlát nem léphető át és ezen belül az alkalmi munka keretében való foglalkoztatás azonos felek között nem haladhatja meg egy naptári éven belül a kilencven naptári napot.

 

Az a munkáltató, aki a tárgyhónapban 300 000 Ft-ot, vagy ezt meghaladó összegű, egyszerűsített foglalkoztatásból származó ki nem egyenlített adótartozást halmoz fel, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlíti.

 

A Munka Törvénykönyve korlátozó szabályai

 

Nem létesíthető egyszerűsített foglalkoztatásra munkaviszony olyan felek között, akik között a szerződés megkötésekor már a Munka törvénykönyve szabályai szerint létesített munkaviszony áll fenn. Ugyancsak fontos szabály, hogy ha a munkaviszony nem egyszerűsített foglalkoztatás céljából jött létre, a munkaszerződés nem módosítható annak érdekében, hogy a munkáltató a munkavállalót egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztassa.

 

Közteherviselés egyszerűsített foglalkoztatás esetén

 

Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke

 

a) idénymunka (turisztikai vagy mezőgazdasági) esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 Ft,

b) alkalmi munka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 Ft,

c) filmipari statiszta alkalmi munkája esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalóként 3000 Ft.

 

A közterheket a 10032000-06057763 számú, NAV Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő közteher befizetések beszedési számla” javára kell teljesíteni.

 

Ha a foglalkoztató az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott létszám-, kereseti- illetve időkorlátot meghaladóan létesített, illetve tartott fenn egyszerűsített foglalkoztatást, a törvényi feltételek túllépésének napjától nem élhet a közteherviselés egyszerűsített módjával. Ha a létszám, illetve az időkorlát túllépésének jogsértése kerül feltárásra, akkor a foglalkoztató a feltárás időpontjától mindaddig köteles az általános Szja és Tbj. rendelkezéseket alkalmazni, amennyi ideig az egyszerűsített közteherviselés jogosulatlan idénybevétele fennállt.

 

A közteher megfizetésével nem terheli

 

a) a munkáltatót társadalombiztosítási járulék, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja.tv-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,

b) a munkavállalót nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási járulékfizetési, munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

 

Az idénymunkásnak, illetve alkalmi munkásnak csak akkor kell az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelemről bevallást benyújtania, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatát, mint mentesített keretösszeget. Ha személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatott ellátásra való jogosultsága

 

A kedvezményes közteher-fizetési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló

 

– nem minősül a Tbj. szerinti biztosítottnak, azonban

– nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot.

 

A nyugellátás számításának alapja 500 Ft-os közteher-fizetés esetén 1370 Ft/nap, 1000 Ft vagy azt meghaladó közteher-fizetés esetén 2740 Ft/nap az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege. A más államban biztosított személy nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra nem szerez jogosultságot.

 

Az egyszerűsített foglalkoztatás ún. atipikus foglalkoztatási forma, amely egyre inkább elfogadott foglalkoztatási forma a törvény által meghatározott területeken és időtartamban. Az egyszerűsített foglalkoztatás alapján rövidebb, korlátozott időtartamú munkaviszony jön létre, ami viszont jogot biztosít a munkavállaló részére bizonyos egészségügyi és társadalombiztosítási szolgáltatásokra.

 

forrás.munkajog.hu