– Azok a városok, amelyek erős gazdasággal, folyamatosan fejlődni tudó és fejlődő vállalkozásokkal működnek, ott elkezd kivirágozni a kultúra is, mert egy fenntartható, egymást kölcsönösen támogató és erősítő résztvevőkkel működő rendszer jön létre. Ezért 2-3 hónapja több szereplővel elkezdtünk beszélgetni arról, hogy szükséges lenne felépíteni a város, a térség műszaki arculatát, hogy végre mutassuk meg, milyen műszaki potenciállal rendelkezünk. A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán habilitált kutatók, fiatal professzorok oktatnak és adnak kutatási témákat pl. a gépipari tanszéken, ami vonzó lehet egy olyan fiatal számára, aki akár egyetemi, akár az egyetemmel szorosan együttműködő kutató-fejlesztő pályán képzeli el az életét. A kamara a Pécsi Szakképzési Centrummal, valamint a vállalkozásokkal együttműködve azon is dolgozik, hogy mindenki megtalálhassa, kiválaszthassa és megszerezze a személyisége és a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő szakképzettséget, amellyel a végzést követően azonnal, helyben találhat megfelelő szintű megélhetést és fejlődést biztosító munkahelyet. Vannak olyan családi vállalkozások és multicégek, amelyek nagyon jó vállalati kultúrával rendelkeznek, kitűnő egzisztenciális feltételeket teremtenek, és műszaki területen dolgoznak: a környezetiparban, az elektrotechnikai iparban, a gépiparban, az építőiparban, a kreatív iparban vagy az informatika területén.
Ha ez a munka, a cégek tevékenysége nagyobb láthatóságot kap, annak egyrészt az lehet az eredménye, hogy a helyi lakosok számára is nyilvánvalóvá válik: itt nemzetközi szintű munkalehetőségek vannak. Így kevésbé lesz hangsúlyos a fiatalok továbbtanulásánál az, hogy Budapestre vagy az ország más városába jelentkezzenek egyetemre, mert szerintük ott vannak a további boldogulást jelentő vállalatok. A műszaki arculatépítés másik eredménye pedig abban testesülhet meg, hogy azokban, akik már elköltöztek a városból, előbb-utóbb tudatosul: Pécs egy gyönyörű város, ráadásul élhető is. Csodaszép a természeti környezet, itt a kultúra, Orfű, a bulik, a szép lányok és „helyes fiúk”, és még munkalehetőség is van. Ahol fejlődni lehet, bekerülni a globális vérkeringésbe.
– Mit lehet a műszakiarculat-építés sikereként értékelni?
– Ha Pécsre úgy tekintenek, mint egy műszaki vállalkozásokat befogadó és támogató városra, akkor 3-5 év alatt felkerülünk egy olyan térképre, amelyen a nagy autóipari vagy gyógyszercégek okán már fenn van Kecskemét, Miskolc, Debrecen és Győr. A helyi szereplők tevékenységét egy kommunikációs kampány keretében érdemes bemutatni, filmekkel, közterületi hirdetésekkel, üzenetekkel, rendezvényekkel. A műszakiarculat-építés egy most induló együttműködés, a pécsi városháza, a kistelepülések vezetői, a megye, az egyetem és a cégek is értik, hogy ebben van ráció, erre lehet építeni és szükség van rá. Nagyon jó példa arra Győr, hogy mit is szeretnénk. A győri sportolók mezén az Audi mellett rajta van egy üzenet: „A jövő Győrben épül!” Nekünk is ilyen jellegű üzenetet kellene megfogalmaznunk és ez kommunikálnunk Pécsre nézve, hiszen ezt a lelátón ülő szurkoló, de az akadémiai professzor is megérti.
– Kit szeretnének megszólítani ezzel az üzenettel?
– Részben a helyi lakosokat, a fiatalokat, de az idősebbeket is, hogy nem kell elköltözni, itt vagyunk. Szakképzett kolléga a nettó 300.000 Ft-ot megkeresheti megyei családi vállalkozásnál is, ha a megélhetési költségeket nézzük, akár csak Ausztriában, látható, hogy itt is lehet jó színvonalon élni úgy, hogy egy nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező cégnél dolgozunk. De törekszünk azok megszólítására is, akik elmennek vagy készülnek elhagyni Pécset. A Pécsi Tudományegyetemen végzettek jelentős része nem helyben keres munkát, sok esetben még a pécsi lakosok sem. Megállítani vagy legalább csökkenteni kellene az elvándorlást. Ehhez jó lenne, ha rendelkezésre állnának önkormányzati bérlakások, fiatalos lakóparkok, Lipcsében például a fiatalok maguk újítják fel a lakásokat, ahová ingyen beköltözhetnek.
– A kamarának milyen szerepe van ebben a kampányban?
– A kamara részben a kovász, amely elindította és keleszti a kenyeret. Egyeztetünk a cégekkel, és természetesen a saját erőforrásainkkal támogatjuk a projektet, a kommunikációs kampányt. #ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/