Urbán István

Urbán István – ISTF Kft.

Speciális árucikk: mobiltelefonos audio guide

Nagy sikere van a majdnem egy éve bevezetett, QR-kód felhasználásával működő tárlatvezetésnek a pécsi Zsolnay Negyedben, a Zsolnay Mauzóleumban, illetve a Cella Septichorában. A saját mobileszközünkön használható Visitor Guide alkalmazással csak be kell olvasni az ott található QR-kódot, letölteni egy applikációt a telefonra, és ennek segítségével a kiállítási térben elhelyezett kódok segítségével rengeteg új szöveges, képi információhoz, valamint rövid, 1-2 perces hanganyagokhoz is juthatunk, de akár animációt is megnézhetünk. Mindezt több idegen nyelven. Az applikáció android és IOS készülékekre is használható. Az alkalmazást a pécsi ISTF Kft. és partnercége fejlesztette, Urbán István társtulajdonost az eddigi tapasztalatokról, illetve e speciális áru értékesíthetőségéről kérdeztük.
– Az eddigi visszajelzések rendkívül pozitívak, sokan használják és tetszik a felhasználóknak az alkalmazás – mondja Urbán István. – Általa lehetőség van arra, hogy a tárlatvezetésnél plusz információkkal lássuk el a látogatókat. Az alapötlet onnan indult, hogy rengeteg általános iskolás korú vendége van akár a Zsolnay Negyednek, akár a múzeumoknak. Ezek a gyerekek még a múzeumi séta közben is használják a mobiltelefonjukat, így arra gondoltunk, hogy miért ne lehetne ezen az eszközön keresztül plusz tudásanyagot, érdekességet eljuttatni a számukra arról, amit éppen látnak is.
– A Zsolnay Negyed mellett még hol lehet használni ezt az alkalmazást?
– Bárhol, ahol információt szeretnénk valakivel közölni humán erőforrás biztosítása nélkül. Akár az idegenforgalom területén vagy az egészségügyi intézményekben tájékoztatásra is el tudjuk képzelni.
– El is indultak már valamerre az értékesítéssel?
– Tartottunk már több bemutatót, és úgy tűnik, jelentős érdeklődés mutatkozik erre az applikációra. Tudjuk jól, hogy a kulturális intézmények, így a múzeumok is általában anyagi gondokkal küszködnek. Viszont elvárják tőlük, hogy valami új szolgáltatást nyújtsanak, hogy minél szélesebb kört, illetve mind több fiatalt tudjanak bevonzani a kiállításokra. Mivel kevés a pénzük, nehezen tudnak fejleszteni. Mi azt a konstrukciót találtuk ki, hogy magáért a szoftverért, illetve a plusz internet lefedettségért nem kérünk pénzt, hanem az intézmények belépőjegyár-emeléséből részesedünk. A múzeumok számára kedvező ez a rendszer, mivel nem kell egyszerre egy nagyobb összeget kiadniuk a szolgáltatás kiépítésére, üzemeltetésére, mégis újdonságot nyújthatnak a látogatóknak. Természetesen az applikáción futó szakmai anyagokat a múzeumok szakemberei készítik.
– És az önök számára gazdasági szempontból miért kedvező ez a verzió?
– A rendszert működtetni, üzemeltetni kell, ami szintén pénzbe kerül. Ezen kívül mindig van olyan kérés, hogy ha új tárgy kerül be a kiállítótérbe, azokra generáljunk QR-kódot, tehát a kapcsolat folyamatos az intézménnyel. Ha bővül a kiállítótér, újabb területeket kell bevonni a hálózatba, hiszen az applikáció stabil működése érdekében megfelelő wifihálózatra is szükség van a helyszíneken, ennek a lefedését cégünk vállalja. Állandó szolgáltatást biztosítunk, így mindenki számára kedvező ez a konstrukció.
Nekünk is ki kellett számolnunk, hogy a szolgáltatásba invesztált pénz mikor térül meg, hogyan tudjuk rentábilisan működtetni hosszú éveken keresztül ezt az alkalmazást úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Ekkor alakítottuk ki ezt a konstrukciót, és úgy néz ki, hogy jól gondolkodtunk.
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júniusi számában) #ajelenajövőd

Hallgató Zotlán

Hallgató Zoltán – Manifaktor Kft.

Kivívta az ország egyik legelismertebb cipészének elismerését

A tanműhely már csendes, a gépek pihennek. Hallgató Zoltán cipőkészítő-mesterrel, a szigetvári Manifaktor Kft. szakoktatójával a mellett lévő, teremben ülünk le beszélgetni, miután visszaérkeztünk az üzemcsarnokból. A falakon elhelyezett tárlók mindegyikében divatcipők. Az egyikben egy különleges darab, egy úgynevezett fehér, fekete betétes gengszter-cipő, felette pedig két oklevél.
– A nagyanyám volt az első a családunkból, aki az egykori Szigetvári Cipőgyárban dolgozott, majd az édesanyám és az édesapám is ott helyezkedett el – kezdi beszélgetésünket. – Az édesanyám a tűződében dolgozott. Magam pedig, mint a cipőgyár ösztöndíjasa Martfűn végeztem. Akkoriban az ottani gyár a cipőkészítés fellegvárának számított. A legjobb szakemberek ott dolgoztak, az ottani szakközépiskolában folyt a legmagasabb képzés.
Mint mondja, az érettségit követően visszajött Szigetvárra, s kezdett modellezőként dolgozni a cipőgyárban. Érdekes és változatos munka volt, ugyanis a tervezők által megálmodott modellek mintadarabjait készítették el, többféle alapanyagból. A katonaság után már egy magáncégnél folytatta, majd az élet úgy hozta, váltania kellett. Több, mint egy évtizedet a vendéglátásban töltött el, majd a járműiparba is belekóstolt. Aztán hét évvel ezelőtt ismét az eredeti szakmájába tért vissza.
– Tizennyolc évig nem volt cipőfelsőrész készítő képzés Szigetváron, 2011-ben indult újra, s a Manifaktor Kft.-hez akkor hívtak vissza – folytatja tovább. – Aztán egyre inkább felerősödtek azok a hangok, hogy a tanulóképzésben csak mesterek vehetnek részt, ez is hozzájárult a döntésemhez, hogy 2015-ben letettem a mestervizsgát, amit a cég vezetése anyagilag is támogatott. Nem volt könnyű ismét beülni az iskola padba. Az elméleti oktatás egy része Pécsett a kamara szervezésében folyt, azonban a szakmai elméleti és gyakorlati képzés Martfűn a cipőgyárban folyt.
Szólt arról is, hogy mind az elméleti, mint a gyakorlati felkészítés során nemcsak a már meglévő, de hosszú időn át nem használt ismeretei kerültek felszínre, de sok újjal is gazdagodott. Azonban az igazi pluszt az jelentette, hogy az ország egyik legjobb szakembere, az egyedi megrendelésekre cipőket készítő, számos nemzetközi versenyen sikerrel szereplő Kovács Attila cipőkészítő-mester műhelyében is látogatást tehettek.
– A mestervizsga-bizottság elnökeként ajánlotta fel a lehetőséget arra, hogy ellátogassunk a miskolci műhelyébe, ahol a mai napig, mint ahogy már 40-50 éve kézzel készítik az egyedi igényekhez, lábformákhoz igazodó cipőket. Nagyon nagy élmény volt – mondja.
A mesterlevél megszerzésének feltétele volt egy mesterremek elkészítése is. A maga részéről úgy gondolta, hogy annak egyedinek, különlegesnek kell lennie, ezért is döntött úgy, ennek egy csak természetes bőrből készült,rengeteg kézi munkát igénylő és díszített cipő felel meg. Ki is vívta vele Kovács Attila elismerését, aki a mestervizsga bizottság elnöke volt.
– A mester cím a szakmán belül rangot jelent, ennek is köszönhetem, hogy sikerrel pályáztam, s elnyertem a jogot arra, hogy magam is mestervizsga-bizottsági elnök lehetek – ad hangot véleményének. – Mindazt a tudást, amit a mestervizsgára való felkészülés során elsajátítottam csak részben tudom a mindennapokban használni. Azonban, mint minden szakmát, ezt is holtig tanulja az ember, folyamatosan fejleszti, csiszolja a már meglévő ismereteit.
A tanulóinak is ezt a fajta gondolkodásmódot igyekszik átadni. Nagyon fontosnak tartja, hogy átlássák a cipőkészítés folyamatát. Tisztában legyenek a lábbelik egyes alkotóelemeivel egészen a színének és súlyának szerepéig. Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egyedi készítésű lábbelit hordjanak. De ennek ellenére van pár cipészmester, akik a régi hagyomány szerint dolgoznak és készítik a cipőket.
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júniusi számában) #ajelenajövőd

Varga Zoltán

Varga Zoltán- M4-Tech Kft.

A jó szakemberek hamar elkelnek

A pécsi M4-Tech Kft. egykori raktárában is ma már termelő munka folyik. Nemrégiben két megmunkáló gépet – egy újat és egyet kéz alól – vásároltak, beüzemelésüket is már megkezdték. Két műszakban gyártanak német, osztrák valamint hazai vállalkozások, cégek speciális, a fémforgácsoláshoz szükséges egyedi szerszámokat- és alkatrészeket. Kis szériában egyedi és professzionális forgácsolószerszámokat, gépegység-elemeket is készítenek, de foglalkoznak alkatrészek sorozatgyártásával is. Munkájuk folyamatosan van, azonban a megrendelések teljesítése nem egyszerű feladat.
– Nem vállalunk nagy mennyiséget, mert valljuk a mennyiség nem mehet a minőség rovására – mondja a cég tulajdonos, ügyvezetője Varga Zoltán. – A megrendelőink magas minőséget várnak el tőlünk, amit nem egyszerű teljesíteni, ugyanis egyre nehezebben találunk magasan képzett szakmunkásokat, akik ezt garantálni tudják. A tanulóink közül próbáljuk megtartani azokat, akik a nálunk töltött gyakorlati idő alatt jól teljesítettek és az elvárásainkkal is azonosulni tudnak. Ők már szinte az első pillanattól teljes értékű munkaerőnek számítanak, rendelkeznek a megfelelő helyismerettel és ismerik a megrendelőink minőségi elvárásait. Sajnos a forgácsoló szakma nimbusza az évek alatt megkopott, egyre kevesebben választják. A már végzettek közül a jó szakemberek megtalálták a helyüket a munkaerő-piacon.
Néhány éve ők is azért kezdtek el tanulókkal foglalkozni, hogy enyhítsék a szakemberhiányukat. Az eddig végzettek közül eddig még mindig volt, aki náluk maradt, de olyan, aki jelenleg is velük dolgozik, alig néhány. Mostanában pedig egyre inkább azzal szembesülnek, hogy akiket alkalmasnak találnak arra, hogy tovább foglalkoztassák, másodszakmára jelentkezik.
– Úgy tapasztalom a fiatalok egy része rosszul értelmezi az élethosszig tanulást. Úgy gondolják azt jelent, hogy mindig újabb szakmát tanuljanak ki, s ne az alapszakmájukban képezzék folyamatosan magukat, sajátítsák el a legújabb eljárásokat, ismerjék meg a legkorszerűbb alapanyagokat – ad hangot véleményének.
Vallja, ahhoz, hogy valakiből jó gépi forgácsoló legyen nemcsak egyfajta műszaki érzékkel kell rendelkeznie, hanem meg kell benne lennie a szakmai alázatnak is, annak a belső hajtóerőnek, hogy mindig jobb legyen, folyamatosan tökéletesítse a tudását.
Mint mondja, egyre nehezebb ilyen szakemberre lelni, ezért is hívták segítségül az informatikát. A tulajdonostársával, Pernecker Józseffel egyetértésben úgy gondolták, ezzel megteremtődik a lehetősége annak, hogy az iskolapadból éppen kikerült, vagy még kellő gyakorlattal nem rendelkező szakmunkások is képessé váljanak a precíziós alkatrészek gyártására.
A munkadarabokról CAD-CAM program segítségével 3D-és modelleket készítenek, amelyet ezt követően lefordítanak a CNC megmunkáló nyelvére, s ezt táplálják be annak számítógépébe. Azonban ehhez szükség van fémipari és informatikai ismeretekre egyaránt, mert gazdaságosan csak ennek birtokában lehet alkalmazni, a gépkezelőnek ugyanis pontosan kell meghatároznia a munkadarab méretét, helyét a CNC esztergában, hogy az a megrendelő által elvárt minőségben készüljön el.
– Ezeket a programokat ma már technológus készíti – folytatja tovább beszélgetésünket már bent az üzemcsarnokban, ahol szinte minden gépen folyik a munka. Mint kiderül nagy szükség van a tudására ugyanis a dolgozóik között ma már van egykori kőműves, pincér, sőt még titkárnő is. – A nem szakképzett dolgozóink átképzése nálunk történik. Lépésről, lépésre sajátítják el az egyes műveleteket. Annak érdekében, hogy megrendeléseinknek maradéktalanul eleget tudjunk tenni, már felmerült a gondolata annak is, hogy ipari robotot vásárolunk.
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júniusi számában) #ajelenajövőd

Gulyás Ferenc

Gulyás Ferenc – P’Autócity Zrt.

Karosszéria-lakatosra mindig szükség lesz!

A műhelyben nincs egy szabad hely, minden egyes szerelőaknán áll autó, a karosszéria és a fényező műhelyben is hasonló a helyzet.
– Másfél évtizede szinte ugyanazok dolgoznak a műhelyben, akik annak idején a céghez szerződtek – kezdi beszélgetésünket Gulyás Ferenc a P’Autócity Zrt. tanulóképzési felelőse, aki szinte napi kapcsolatban áll a kamarával, ugyanis tagja a mestervizsga-bizottságnak, az autós szakmákat összefogó tagozat elnök, a mellett tagja a Kamara HR bizottságának. – A szakmaszeretet az, amiért vállalkozunk arra, hogy tanulókkal foglalkozzunk. Azonban, míg korábban minden egyes szakmában voltak tanulóink évek óta karosszérialakatosnak és jármű fényezőnek nagyon kevesen jelentkeznek. S azóta ez még inkább így van, amióta Komlón – két éve – a szakképző iskolában megszűnt a lakatosok képzése. A pécsi szakképző iskolába is olyan kevesen jelentkeznek erre a szakmára, hogy újabb gyakorlati helyekkel nem tudják már bővíteni a velük együttműködők körét. Ennek az eredménye az is, hogy ettől a tanévtől – 2017/2018 – már a karosszérialakatos is a hiányszakmák listájára került fel. Jelenleg autószerelő és autóvillamossági – szerelő tanulóink vannak, ők érettségit követően döntöttek úgy, hogy kitanulnak egy szakmát.
Mint mondja, szerencsésnek mondhatják magukat, mert minden feltétel adott a tanulók magas szintű képzéséhez. Többek között a két karosszéria-lakatos munkatársuk közül az egyik már hosszú évek óta a mestercím büszke tulajdonosa, a másik pedig az elmúlt esztendőben szerezte meg a mesterlevelet a kamara által szervezett mestervizsga keretében.
– A cégnél szinte a kezdetek óta foglalkozunk tanulóképzéssel, de ilyent korábban nem tapasztaltunk, hogy éveken át egyetlen tanuló se legyen a karosszéria-műhelyben – emeli ki. – Nálunk pedig a tanulók a gépjárművekhez kapcsolódó teljes szolgáltatási körrel – úgynevezett javítási folyamattal –
megismerkedhetnek, attól a pillanattól kezdve, hogy az autó tulajdonosa belép a márkaszerviz ajtaján és a munkafelvételen felveszik az adatait, megjavítják az autót, diagnosztizálnak, szervizelnek, raktárról gyári alkatrészt használnak fel. E mellett a javítási folyamattal, ha kell műszaki vizsgával kiegészülve, ha szükséges gyári garancia nyújtásával, egészen odáig, hogy a számlázás és kifizetés után átveszik a már megjavított autót. A legmodernebb járművek és a legmodernebb javítási technológia áll a rendelkezésünkre. Az sem utolsó szempont, hogy a hagyományos meghajtással rendelkezők mellett vannak már közöttük elektromos meghajtású és hibrid autók is.
Annak a véleményének is hangot adott, hogy a karosszéria-műhelyben nagy számban a biztosítókkal kötött szerződések alapján a körülbelül hat éves korú sérült autók javítása folyik. Ezek teljesen másképpen javíthatók, mint egy 10-14 éves jármű, ugyanis ezeknél a sérült elemeket gyári új elemekre cserélik. Emellett helyben motorikusan is ellenőrzik, hogy a baleset, ütközés során keletkező hibák is kijavításra kerüljenek.
– Jelentős változás előtt áll a járműipar, a motoroktól kezdve egészen a különböző új technikák megjelenéséig, azonban karosszérialakatosra mindig szükség lesz, s aki ezt a szakmát választja, az biztosan meg tud belőle élni – ad hangot zárásként véleményének.
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság februári számában) #ajelenajövőd

Csepregi Zoltán

Csepregi Zoltán – W5 Kft.

„Olyan technológiákat adunk az ügyfeleinknek, amelyek a jövőképüket tükrözik”

Ha van olyan ágazat, amely atomsebességgel fejlődik, az az informatika. Az a szoftver, amelyet tegnap használtunk, mára elavulttá válik, a néhány éve létrehozott weboldalak ahhoz, hogy a korszerű igényeknek megfeleljenek, továbbfejlesztésre szorulnak. Nem könnyű tehát tartani a tempót, főleg nem egy kisvállalkozásnak, de nem is lehetetlen. Ezt igazolja a webfejlesztésre és digitális grafikára specializálódott pécsi kreatív ügynökség, a W5labs, amely innovatív és hatékony megoldásaival az elmúlt években számos vezető márkát nyert meg magának. Olyan cégeket, amelyek webes megjelenésükkel és kreatív anyagaikkal ki akarnak tűnni versenytársaik közül.

– 2008-ban alakult cégünk kezdetben hosting szolgáltatással foglalkozott, majd cégvezetőknek nyújtottunk IT tanácsadást. Néhány év után láttuk, hogy megbízóinknak szükségük van egy bizalmi kapcsolatra, mivel egyre többen kértek fel bennünket különböző egyedi, akár személyre-cégre szabott feladatok elvégzésére. Így kezdtünk csapatot építeni weboldalak, illetve magas színvonalú webes megjelenések fejlesztéséhez. Vállalkozásunk mára már több mint húsz fővel működik. Digitális ügynökségünk teljeskörűen képes kiszolgálni partnereit – foglalja össze röviden a W5labs sikertörténetét a cég ügyvezetője, Csepregi Zoltán.

– Számos, az önökéhez hasonló tevékenységi körrel rendelkező vállalkozás működik. Mégis miért sikeresebb a W5labs, mint a többi?
– A cég fejlődése során láttuk, hogy milyen nagy jelentősége van a customer service-nek és az új technológiák alkalmazásának. Jelentős összeget fordítunk a belső fejlesztésekre. Az idei év ebből a szempontból extrém, legyen szó akár projektmenedzsmentről, szerverek üzemeltetéséről, saját CMS rendszerek írásáról, elkészítéséről, sikerült olyan szintre jutnunk, hogy széles körűen ki tudjuk szolgálni a cégeket. Nemcsak weboldalt és grafikát, hanem üzleti tanácsadást, auditot is nyújtunk, tehát meg tudjuk mutatni azt, hogy egy adott vállalkozás jelenleg milyen szinten áll és hová lenne képes eljutni.
Emellett rengeteg energiát fordítunk a vállalkozáson belül a munkáltatói márkaépítésre, ami kulcsfontosságú IT cégeknél. Jelentős figyelmet szentelünk annak, hogy csapatunk tagjai, azaz a munkatársaink jól érezzék magukat a munkahelyen, hiszen ez által lesznek képesek szenvedéllyel dolgozni.

– A piac igényeire reagálnak a korszerű technológiákkal és az új lehetőségek felkutatásával vagy pedig elébe mennek a felmerülő igényeknek?
– A sokéves tapasztalat alapján tudjuk, hogy mi adhat pluszt egy cégnek, legyen az webshop, netán egy egyszerű portfolio oldal. Gondos tervezés után meghatározzuk, hogy miként kell működnie, hogyan kell a felhasználót végigvezetni az oldalon és milyen végpontokat kell kialakítani a látogatók megnyerése érdekében, amit még ekkor, lehet, ügyfeleink nem is gondoltak végig. Eddigi tapasztalataink alapján olyan csapatot alakítottunk ki, akikkel a különböző kompetenciák révén már az ötletelés fázisában is aktívan hozzájárulunk ügyfeleink üzleti céljainak eléréséhez.

– Szédületes gyorsasággal fejlődik az informatika, az online marketing, a weboldalak, miként lehet ezt követni, lépést tartani a fejlődéssel?
– Erre van egy stratégiánk. Mind a dizájnereinknek, mind a programozóinknak belső képzéseket tartunk, és mindig a legújabb technológiák alkalmazása mentén igyekszünk felépíteni az oldalainkat. És pont ezek miatt választanak bennünket a különböző cégek, mert nálunk már látják azokat az újdonságokat, amikről még csak olvasnak, hogy „de jó lenne ezzel a technológiával dolgozni”. Igyekszünk a jövőbe látni, és olyan technológiákat szeretnénk a partnereinknek nyújtani, ami a jövőképüket tükrözi.

– Milyen mértékig befogadók erre a partnerek, miközben látható, hogy a vállalkozások nagy része nem foglalkozik a saját honlapjával, technikailag és dizájn szempontjából is elavultak?
– Eddigi tapasztalataim szerin a cégek 15%-a foglalkozik rendszeresen a saját weblapjával, és ez nagyon-nagyon kevés! Akkor szembesülnek a problémával, amikor elkezdenek lemaradni a versenyben, mert fél év alatt teljesen le lehet söpörni a konkurenciát egy újabb, fejlettebb technológiával, a Google-ben elért jobb helyezéssel vagy aktív online márkaépítéssel. Örömünkre már több piacvezető céggel működünk együtt, amelyek azért keresnek meg bennünket, mert látják a fejlődés adta lehetőséget, és olyan innovációkra éhes céggel dolgoztatnak, mint amilyen mi vagyunk. Akkor érezzük, hogy kis pécsi csapatként sikerült valamit elérnünk, amikor cégek azért keresnek fel bennünket, mert ki akarnak tűnni a többi versenytárs közül.
#ajelenajövőd
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság szeptemberi számában)

Kresz Erika

Kresz Erika – Kresz és Fiedler Kft.

Bár Kresz Erika, a fröccsöntéssel, szerszámkészítéssel és termék-összeszereléssel foglalkozó pécsváradi Kresz & Fiedler Kft. tulajdonos-ügyvezetője azt mondja, hogy „mi nem innovációval foglalkozunk”, a beszélgetés végére maga is azzal szembesül, hogy folyamatos fejlődésük maga az innovatív tevékenység. A 28 éve működő vállalkozás növekedése, piaci elismertsége az infrastrukturális, a technológiai és a szervezeti innovációnak köszönhető. Ezt megrendelőik értékelték, értékelik, és ma már el is várják tőlük. Ennek köszönhető, hogy a vállalkozást bevonják az új termékeik fejlesztésébe.

– Ezek a fejlesztések újabb és újabb szakmai kihívást jelentenek számunkra, és ez fontos része az egyéni fejlődésnek, a szakmai megújulásnak – fogalmaz Kresz Erika. – Az újdonságok felkutatásának – legyen az új technológia, egy új alapanyag vagy egy új szervezeti struktúra – jelentős szerepe van abban, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő körülmények között termelünk. A munkatársaim megszokták a kihívásokat és ma már igénylik is, fontos része lett a mindennapjaiknak.

– Miért fontos az önök számára az innovációs tevékenység?
– Egy gyártó cég eredményes működéséhez elengedhetetlen a folyamatos fejlődés, a megújulás, az új technológiák, technikák megjelenésének figyelemmel kísérése és minél gyorsabb alkalmazása. A szlogenünk is ez: „mindig egy lépéssel a versenytársak előtt”. Az innovációs tevékenység során három dolog jelenik meg egyszerre: az idő, a költségvetés és a minőség. Mi egy dologból nem engedünk soha: a minőségből.

– Van-e innovációs terve, stratégiája a vállalkozásnak?
– Ez számunkra természetes. 5 éves tervünk van, amit személyes fejlesztési tervekre bontunk. Most az új üzemi bővítést követően a belső folyamatfejlesztések, optimalizálások vannak soron a szervezeti fejlesztéssel együtt. Ezután az automatizálások további bővítését, és az „ipar4.0” szerinti fejlesztéseket tűztük ki célul. Mindenre ki kell, hogy terjedjen a figyelmünk a technológiától az anyagokon keresztül azok felhasználási területeiig – a gazdaságitól az ökológiai és társadalmi fenntarthatóságig. A projektötletek esetében megvalósíthatósági elemzéseket végzünk, mert tudnunk kell, hogy belevághatunk-e például egy lebomló műanyagokkal foglalkozó projektbe.

– Miért vállalkoztak az IMP3rove felmérésre, és milyen új információkat tudtak meg belőle?
– A műanyagiparban is sok a versenytárs, belföldön és külföldön egyaránt. Fontos tudnunk, hogy hol helyezkedünk el ezen a területen, miben vagyunk jók, miben gyengébbek, hol kell fejlődnünk. Mint ahogy az előbbiekben már említettem, a Kresz & Fiedlernél minden munkatársnak fontos a siker és a kihívás – ez az eredményességünk kulcsa. A felmérés eredménye jobb lett, mint gondoltuk, megtudtuk, hogy jó irányba haladunk! Erre persze külső jelek is utaltak már, hazai versenytársainktól is érkezett már elismerő visszajelzés, amivel visszaigazolták, hogy a mi stratégiánk a célravezető. Büszke vagyok a munkatársaimra!

– A felmérés eredménye alapján terveznek változtatásokat?
– Elhamarkodott lépéseket nem szeretnék tenni, szükség van időre a kiértékeléshez. A felmérés eredményét a következő héten fogom megismertetni a munkatársaimmal, ezek után kerül sor a kiértékelésre és annak eldöntésére, hogy min és hogyan fogunk fejleszteni, bevonunk-e a munkába külsős segítséget.
#ajelenajövőd
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júniusi számában)

Pelle Gábor

Pelle Gábor – Xoft Kft.

„Az IMP3rove felmérés megmutatta, hogy miben kell még fejlődnünk”

Saját fejlesztésű szoftverekkel segíti a kereskedelemben részt vevő üzletek – vendéglátók, nemzeti dohányboltok, kiskereskedelmi üzletek, pékségek és kisboltok – működését a pécsi Xoft Kft. A szoftverek megbízható támogatást nyújtanak a pénz elszámoltatásához, csakúgy, mint a leltározáshoz, a standoláshoz és a kedvezmény kezeléshez. A vállalkozás a közelmúltban alávetette magát az EEN és a kamara által nyújtott IMP3rove felmérésnek, amely módszertannal, kérdéssorral, szoftverrel és szakértőkkel segít meghatározni az innovációs folyamatok erős és gyenge pontjait, általa beazonosíthatók a cégen belül azok a területek, ahol változtatásra lehet szükség. A felmérés arra is választ ad, hogy melyik területeket érdemes továbbfejleszteni annak érdekében, hogy az innováció pozitív gazdasági hatása minél jobban érvényesüljön a vállalkozásnál. Pelle Gábor ügyvezetőt először arról kérdeztük, eddig milyen tapasztalataik, sikereik voltak az innováció területén.

– Cégünk mindig törekedett arra, hogy a piaci igények változásának megfelelően innovatív megoldásokkal segítse partnerei elégedettségét. A korábbi években szükségessé vált a felhőben működtetett adatbázisok elérése, és az, hogy a technológiai fejlődésnek köszönhetően ügyfeleink bármilyen eszközről monitorozhassák az adataikat. Így a helyi adatbázisokról áttérve egy biztonságosabb, platformfüggetlen rendszert fejlesztettünk. Sikereink között tudhatjuk, hogy egy fesztiválon egy időben akár 500-1000 POS terminál elindítását tettük lehetővé, egy nap alatt is, és az összes telephelyről egy időben érkező adatokat központilag fel is tudtuk dolgozni. A tapasztalatok és a visszajelzések alapján e fejlesztéseink időt és pénzt spóroltak meg a felhasználóinknak.

– Miért fontos a cég számára az innováció?
– Ebben az iparágban rohamtempóban fejlődnek a hardverek, a szoftverek, és ha valamelyik szereplő nem szeretne lemaradni, akkor folyamatos újításokat kell bemutatnia. Cégünk nagy hangsúlyt fektet az innováció fontosságára. Folyamatosan egyszerűsítjük és gyorsítjuk a szoftvereink használatát, hogy tudjuk tartani a tempót mind az igényekkel, mind a konkurenciával.

– Van-e innovációs terve, stratégiája a vállalkozásnak?
– Igen, van! Ahogy pénzügyi, fejlesztési tervünk is van rövid távon (1 év) és hosszú távon (3-5 év), úgy szorosan kapcsolódik ezekhez az innovatív ötletek tervezése is. Aztán a piac ezeket az ötleteket validálja és változtatja. A mi területünkön a törvényi keretek is változnak, így az igények is ehhez igazodnak. Jelenleg a meglévő elszámoltató szoftvereink adózási törvénynek megfelelő változtatásán dolgozunk.

– Miként illeszkedik a cég jövőképébe az innováció?
– Az e-ügyintézés egyértelműen a jövő. Szintén jelentősnek érzem, hogy megjelentek az ergonómiai elvárások is: legyen minél könnyebben használható a felület, és minél kevesebb kattintással lehessen elvégezni a feladatokat. Ráadásul bekerült a mobil eszközök támogatásának igénye is, ami ugyancsak előremutató, hiszen bizonyos lépéseket (árváltoztatás, jóváhagyás) mobilról is meg lehet tenni, így ezzel tovább gyorsulhat a folyamat. Folyamatosan nőnek az elvárások felénk. Szoftverfejlesztő cégként a termékeink csak innovatív megoldások, adott problémára kínálnak olyan lehetőségeket, amelyek pénzt takarítanak meg a felhasználónak.

– Miért vállalkoztak az IMP3rove felmérésre és mire világít rá a felmérés, amiről eddig esetleg nem tudtak?
– Kíváncsiak voltunk, hogy hol helyezkedik el cégünk innováció tekintetében az európai térképen. Visszajelzést kaptunk, hogy mely területeken szükséges még fejlődnünk a hozzánk hasonló cégekhez képest.

– Egyetértenek-e az eredményekkel, és ezek tükrében milyen lépéseket terveznek megtenni?
– A IMP3rove felmérése alapján kapott riport egyértelműen rámutat arra, hogy vállalkozásunkban hol kell még fejlődnünk.
#ajelenajövőd
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság májusi számában)

Brachmann Ferenc

Brachmann Ferenc, az Információmenedzsment Innovációs Klaszter elnöke:

– A régió ICT szektora igen sokszínű és tán ez a legfontosabb erénye is. Rendkívül heterogén az ügyfélköre mind iparágak, mind a célpiacok földrajzi elhelyezkedésének tekintetében. A régióban számtalan specialista dolgozik, ezek a cégek sokszor különböző iparágakra vagy maximum néhány iparágra fókuszálva nyújtanak szoftverfejlesztési szolgáltatásokat. Itt a legkülönbözőbb iparágak képviseltetik magukat: pénzügyi, egészségügyi szolgáltatások, oktatási tevékenységet végző szervezetek és még sorolhatnám.

– Hogyan kapcsolódnak, működnek együtt a helyi informatikai szegmensben tevékenykedő cégek és a műszaki területen dolgozó vállalatok?
– A természetesnek mondható beszállítói tevékenységek aránya relatíve alacsony. Ma minden ICT szektorban működő vállalkozás szinte korlátlanul képes a világ bármely részére szállítani, így a földrajzi elhelyezkedésnek rendkívül kis szerepe van csupán a beszállítói kapcsolatok kialakulásában. A helyi IT cégek Kínától Kaliforniáig bárhova képesek szállítani szolgáltatásaikat, ennek leginkább az időeltolódás a legnagyobb korlátja. Összegzésként kijelenthető, hogy a régió ipara nem nyújtott jelentős mértékű folyamatos keresletet a helyi ICT szektor szereplőinek, csupán néhány vállalkozás dolgozik jelenleg is aktívan ezen iparágban. A gyártási folyamatok egyre nagyobb szintű automatizálása azonban új kihívások elé állítja a régió ipari vállalkozásait: szemléletváltásra van szükség a versenyképesség fenntartása érdekében.

– Az IT-szektorban működő helyi cégek milyen tulajdonságait, paramétereit érdemes hangsúlyozni ahhoz, hogy vonzóak legyenek a jövő munkavállalói számára? A klaszter milyen marketinget folytat a tagjai láthatóságáért, láttatásáért?
– A jövő munkavállalója alapvetően más elvárásokkal lép a munkaerőpiacra. Mind bérezésben, mind a munka minőségében még a pályakezdők is komoly elképzelésekkel rendelkeznek, ezeket az oursourcing szolgáltató cégek egyre kevésbé lesznek képesek kielégíteni. Ezért az ICT cégek is változnak: egyre inkább termék- vagy szoftverszolgáltatás fókuszúakká kell válniuk, ha a piacon meg akarnak maradni.
Mi elsősorban a régió ICT ipara számára releváns képzései promócióját vállaltuk magunkra 4-5 évvel ezelőtt. Ennek a törekvésnek a keretében számtalan ismeretterjesztő előadást tartottunk Baranyában az informatikai szakmák előnyeit bemutatva, összesen több ezer diák előtt ismertetve a lehetőségeket. Majd csatlakoztunk az IVSZ Digitális Témahét kezdeményezéséhez és becsatornáztuk ezen tájékoztató tevékenységünket az országos kampányba. Mindezek mellett rendszeres kiállítók vagyunk a Mi a pálya? – pályaválasztási fesztiválon, amelyen a helyi ipari szereplők mellett ismertetjük az informatikai szakma lehetőségeit a diákok számára.

– Miként kapcsolódhat a klaszter a „Műszaki arculatot építünk” törekvéshez?
– Fontos megérteni és elfogadni, hogy nemzetközi összehasonlításban a régió ICT szektora nem kifejezetten erős, de a régió igencsak elmaradott ipari teljesítményéhez képest nemzetközileg az egyik legerősebb és legnagyobb potenciállal bíró ágazat. A közoktatás színvonala továbbra is jónak mondható a fő versenytárs India vagy Kína viszonylatában, illetve további növekedési potenciált jelent a relatíve alacsony bérszínvonal a régióban. Érdekes például, hogy a horvát határ túloldalán mintegy 10%-kal magasabb a bérszínvonal, pedig az egy főre jutó horvát GDP alacsonyabb a magyarnál.
A munkaerőpiaci folyamatok megértéséhez szükséges látni, hogy a jelenlegi demográfiai trendek nem teszik lehetővé, hogy ne gondolkodjunk out-of-the-box megoldásokon. Így a PTE képzési portfóliójának folyamatos támogatása mellett (több tagvállalatunk tart órákat a PTE-n, illetve folyamatosan részt veszünk rendezvényeiken) egy helyi programozóiskola képzéseit is igyekszünk szakmailag támogatni, hogy minél jobb minőségű és minél nagyobb számú junior szoftverfejlesztő kerüljön be a helyi vérkeringésbe. #ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/

Dr. Szekeres György

Dr. Szekeres György – Hisztopatológia Kft.

Talán egy vállalkozás sikeréhez az is hozzátartozik, hogy nem elég európai szintű kutatásokat, munkát végezni, azt láttatni is kell. A kutatási és fejlesztési eredmények innovatív hasznosításával, in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök és laboratóriumi műszerek fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával foglalkozó pécsi Hisztopatológia Kft. Magyarországon és külföldön is kiterjedt partneri kapcsolatokkal rendelkezik. A vállalkozás ügyvezetőjét, dr. Szekeres Györgyöt arról kérdeztük, hogy a Hisztopatológiánál milyen jó gyakorlatok voltak és vannak a cég arculatépítésére és mennyire tudatos ez a tevékenység.
– Igen, a láthatóság, különösen a nemzetközi, igen lényeges a piaci hasznosuláshoz. Hozzáteszem, a hazai is, de ez a nehezebb még a hagyományos magyar egészségipar szereplőinek is, pedig a kkv stabilitását a szilárd hazai piac biztosítja mindenhol a világon. A kérdésben szereplő tudatos építés során már 75% körüli az exportforgalmunk. A hazai „ellenes” vevői magatartást nem csak az én cégemnek, másnak sem sikerül áttörni. Pedig a gyakorlatunk általában jó és innovatív; szervezünk szűkebb körű szakmai képzéseket, jelen vagyunk – külföldön zömmel viszonteladóink révén – a kongresszusokon, kiállításokon, személyes kapcsolatokat építünk. A legjobb, hogy már van olyan termékünk, ami csak nálunk kapható, ill. a legjobb arculatépítés a minőség-ár arány folyamatos magas szinten tartása.


– Milyen előnyei vannak, ha egy vállalkozás látható, azaz ismerik az ott folyó munkát, teljesítményt, potenciált, lehetőségeket? Ez érdekes lehet a tekintetben is, hogy a működési helyén, illetve a partnereknél milyen kép alakul ki róla.
– A forgalomnövekedés és az új termékek emelkedő igénye, ami aztán újabb piacfejlesztést tesz lehetővé. Ez a biztos bázisa a humán erőforrással kapcsolatos terveknek és megvalósításuknak is.


– Miként eredményesebb az arculatépítés: saját vállalkozás egyedül avagy a (biotechnológiai) klaszterrel?
– Az idők folyamán – persze a helyi sajátosságok is szerepet játszanak ebben – rá kellett jönnünk, hogy egyedül is megy, sőt, csak akkor. Amióta nem olyan alapvető a klaszterbe ágyazódás, ismét megjelennek a főleg külföldi megkeresések. A cég és nem a klaszter termékét választotta ki sok konkurens közül egy világszinten is jelentős, daganatos megbetegedések ellátására specializálódott centrum; csak győzzük a termelést … Úgyhogy ebben „ünneprontó” vagyok, vissza kell térnem arra az álláspontomra, amit 15 évvel ezelőtt is hangoztattam, hogy igazi klaszter vagy spontán alakul, vagy sehogy, de szervezni nem lehet (más kérdés, hogy gazdasági kényszer is van a világon). Persze, lehetnek sikeres társulások, meg lehet akkreditációt is folytatni, de az együttműködés és partnerség ezen magas szintű valós formája természetes igény nélkül nem jöhet létre. Természetesen nem adjuk fel; a helyi, inkább felülről szervezett és a vertikális folyamatokra fókuszáló társulás helyett nemzetközi szinten, horizontális síkon alakul egy újabb formáció belga – francia – holland – magyar – német szereplőkkel. Tökéletes egyenrangú megbeszélésekkel a hátunk mögött mondhatom, hogy lesz is belőle eredmény.
#ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/

Keresnyei János

Keresnyei János, a Kreatív Ipari Klaszter elnöke:

– A műszaki arculat megteremtésében, azt gondolom, hogy az értékinnováció és az értéklánc szerinti klaszteresedés lehet az egyik kulcs. Ez azt jelenti, hogy olyan tevékenységekben lesznek sikeresek a cégek, amelyek leginkább megfelelnek a fogyasztók által legfontosabbnak tartott értékeknek.
A klaszterek értéklánc alapú továbbfejlesztésén érdemes gondolkodni, mert ez magában foglalja a termelési-értékesítési folyamatot az ötlettől a piaci termékig, majd a termék életciklusa után a visszaforgatást is. Azaz érdemes bevenni az értékláncba az újrahasznosítást is. Hiszem, hogy a baranyai cégek esetében is meg lehetne szervezni, hogy a műszaki kapacitások valamilyen értékláncot alkossanak.


– Hogyan lehet létrehozni egy ilyen hálózatot?
– Az volna az érdekes, ha olyan innováció irányába mozdulnának a források, amely innen a városból vagy a régióból egy versenyképes nemzetközi innovációvá tudna fejlődni. Erre – elviekben – minden lehetőség adott, például az Enterprise Europe Network vagy a kamarák nemzetközi hálózata, amely rengeteg piacra lépési lehetőséget kínál. Összehangolt és nyitott innovációkat kell létrehozni. A nyitott innováció lényegében mások innovációját gondolja tovább, vagy használja fel saját fejlesztéséhez mindig egy kicsi hozzáadott értékkel növelve azt. Ilyen lenne, ha például létrehozunk egy kiterjesztett valóság alkalmazást valamelyik cégben a városban, akkor valószínű, hogy azt még sok más szektorban költséghatékonyan fel lehetne használni. Ennek már létezik kutatási és üzleti modellje, nem kell feltalálnunk.
A nyitott innováció a régiók versenyében Európában és a világon is sikeres és nagy hajtóerő. Persze egy nyitott innovációs környezet kialakításához nyitottan és együttműködően kell létezniük a műszaki, informatikai és a kreatív ipari cégeknek. Ha a vállalkozások saját kerítésükön belül hoznak létre fejlesztéseket, azok elszigetelt innovációk lesznek és nem alkotnak egy látható tömeget. Ha viszont a nyitott innovációs modell megvalósulna Pécsett, amiben a digitális kutatások vagy fejlesztések iparágtól függetlenül egy helyen történnek, akkor ezeket a fejlesztéseket külön-külön az iparágakban is lehetne használni, és külföldi piacokra is lehetne velük lépni.


– Ehhez megvan a potenciál a pécsi cégeknél?
– Igen, mindenképpen. Ez nem különösen pénz, hanem akarat és nyitottság kérdése. Ami beszűkíti ezeket a fejlesztési kapacitásokat, az az, hogy a Dél-Dunántúlon ahhoz, hogy egy cég megéljen, a vezetőknek a normálisnál több munkát kell befektetniük, ezért a jövőépítésre kevés energia marad. Az a feladat, hogy közös innovációs szellemi kapacitást teremtsünk, amit a régióban lévő cégek közösen használhatnának. Mindenképpen meg kell találni azokat a fogyasztói értékeket, mindenkinek a saját iparágában, amire koncentrálva előre lehet haladni. Ez különösen igaz az IT és a kreatív ipari szakmákra.
Azt gondolom, hogy akkor lesz ez a megye vagy régió gazdaságilag sikeres, illetve akkor jelent valamit az új műszaki arculat, ha látható potenciált tud felmutatni nemzetközi piacokon, ehhez pedig teljes vagy akár részleges értékláncokat kell építeni. Az ilyen értékláncban egymásba kapcsolódó és egymást kiegészítő tevékenységek lesznek, amelyek a végén magas hozzáadott értéket termelnek. #ajelenajövőd
/megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júliusi számában/