Hallgató Zoltán – Manifaktor Kft.

Hallgató Zotlán

Kivívta az ország egyik legelismertebb cipészének elismerését

A tanműhely már csendes, a gépek pihennek. Hallgató Zoltán cipőkészítő-mesterrel, a szigetvári Manifaktor Kft. szakoktatójával a mellett lévő, teremben ülünk le beszélgetni, miután visszaérkeztünk az üzemcsarnokból. A falakon elhelyezett tárlók mindegyikében divatcipők. Az egyikben egy különleges darab, egy úgynevezett fehér, fekete betétes gengszter-cipő, felette pedig két oklevél.
– A nagyanyám volt az első a családunkból, aki az egykori Szigetvári Cipőgyárban dolgozott, majd az édesanyám és az édesapám is ott helyezkedett el – kezdi beszélgetésünket. – Az édesanyám a tűződében dolgozott. Magam pedig, mint a cipőgyár ösztöndíjasa Martfűn végeztem. Akkoriban az ottani gyár a cipőkészítés fellegvárának számított. A legjobb szakemberek ott dolgoztak, az ottani szakközépiskolában folyt a legmagasabb képzés.
Mint mondja, az érettségit követően visszajött Szigetvárra, s kezdett modellezőként dolgozni a cipőgyárban. Érdekes és változatos munka volt, ugyanis a tervezők által megálmodott modellek mintadarabjait készítették el, többféle alapanyagból. A katonaság után már egy magáncégnél folytatta, majd az élet úgy hozta, váltania kellett. Több, mint egy évtizedet a vendéglátásban töltött el, majd a járműiparba is belekóstolt. Aztán hét évvel ezelőtt ismét az eredeti szakmájába tért vissza.
– Tizennyolc évig nem volt cipőfelsőrész készítő képzés Szigetváron, 2011-ben indult újra, s a Manifaktor Kft.-hez akkor hívtak vissza – folytatja tovább. – Aztán egyre inkább felerősödtek azok a hangok, hogy a tanulóképzésben csak mesterek vehetnek részt, ez is hozzájárult a döntésemhez, hogy 2015-ben letettem a mestervizsgát, amit a cég vezetése anyagilag is támogatott. Nem volt könnyű ismét beülni az iskola padba. Az elméleti oktatás egy része Pécsett a kamara szervezésében folyt, azonban a szakmai elméleti és gyakorlati képzés Martfűn a cipőgyárban folyt.
Szólt arról is, hogy mind az elméleti, mint a gyakorlati felkészítés során nemcsak a már meglévő, de hosszú időn át nem használt ismeretei kerültek felszínre, de sok újjal is gazdagodott. Azonban az igazi pluszt az jelentette, hogy az ország egyik legjobb szakembere, az egyedi megrendelésekre cipőket készítő, számos nemzetközi versenyen sikerrel szereplő Kovács Attila cipőkészítő-mester műhelyében is látogatást tehettek.
– A mestervizsga-bizottság elnökeként ajánlotta fel a lehetőséget arra, hogy ellátogassunk a miskolci műhelyébe, ahol a mai napig, mint ahogy már 40-50 éve kézzel készítik az egyedi igényekhez, lábformákhoz igazodó cipőket. Nagyon nagy élmény volt – mondja.
A mesterlevél megszerzésének feltétele volt egy mesterremek elkészítése is. A maga részéről úgy gondolta, hogy annak egyedinek, különlegesnek kell lennie, ezért is döntött úgy, ennek egy csak természetes bőrből készült,rengeteg kézi munkát igénylő és díszített cipő felel meg. Ki is vívta vele Kovács Attila elismerését, aki a mestervizsga bizottság elnöke volt.
– A mester cím a szakmán belül rangot jelent, ennek is köszönhetem, hogy sikerrel pályáztam, s elnyertem a jogot arra, hogy magam is mestervizsga-bizottsági elnök lehetek – ad hangot véleményének. – Mindazt a tudást, amit a mestervizsgára való felkészülés során elsajátítottam csak részben tudom a mindennapokban használni. Azonban, mint minden szakmát, ezt is holtig tanulja az ember, folyamatosan fejleszti, csiszolja a már meglévő ismereteit.
A tanulóinak is ezt a fajta gondolkodásmódot igyekszik átadni. Nagyon fontosnak tartja, hogy átlássák a cipőkészítés folyamatát. Tisztában legyenek a lábbelik egyes alkotóelemeivel egészen a színének és súlyának szerepéig. Sajnos kevesen engedhetik meg maguknak, hogy egyedi készítésű lábbelit hordjanak. De ennek ellenére van pár cipészmester, akik a régi hagyomány szerint dolgoznak és készítik a cipőket.
(megjelent a kamarai Dél-Dunántúli Gazdaság júniusi számában) #ajelenajövőd