Milyen képességekre, tudásra, szakmákra lesz szükség az elkövetkező években? Mire készüljenek a munkaadók, a munkavállalók? A kamara évek óta működő előrejelző rendszerével e kérdések megválaszolásában is segítséget kíván nyújtani.
Kérdések, amiket érdemes feltenni
Milyen munkakörök jöhetnek létre, és várhatóan mik szűnnek meg? Mire számíthatnak a gazdasági szereplők, mi várható a jövőben a munkaerőpiacon? Számolhatnak-e a vállalkozások megfelelő kompetenciákkal, szaktudással és motivációval rendelkező munkavállalókkal? Mit érmes tanulni, milyen irányba kellene terelni a pályaválasztás előtt álló fiatalokat? Milyen területeken lenne szükséges a beiskolázási számokat növelni, vagy éppen csökkenteni? – Ilyen és ehhez hasonló kérdések egyre gyakrabban merülnek fel mind a vállalkozások, mind a pályaválasztás előtt álló fiatalok fejében, de a képzési/szakképzési rendszer fejlesztésével foglalkozó szakértők körében is.
A kamara kutató, elemző, javaslattevő munkája
Munkaerőpiaci előrejelző rendszert a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara évek óta működtet. Ennek gondolata még 2013-ban a kamara által működtetett Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság tevékenysége kapcsán merült fel, majd került kialakításra, fejlesztésre. A szintén a kamarához köthető megyei szakképzés-fejlesztési stratégia, később pedig Baranya megye erőforrástérképének elkészítése, majd a szakmai előkészítési szakaszban a Pécs- és Baranya Paktum projektek számára a modell további fejlesztése valósult meg. A kamara előrejelző rendszerét a mai napig működteti, annak újabb elemekkel való kiegészítése, frissítése folyamatos.
Miből áll a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által gondozott előrejelző rendszer?
Elsőként azt érdemes kiemelnünk, hogy nem egy statikus „modellt” kell elképzelni, amelyre évente egyszer ránézünk, s valamilyen adatokat kinyerve, hosszú távra érvényes „kőbe vésett” megállapításokat teszünk. A kamara által kidolgozott rendszer inkább egy folyamaton alapul, amelynek az adott naptári éven belül van ugyan egy ciklusa, de valójában éveken átívelő feladat. Ez a folyamat számos tevékenységből áll, amelyek egymásra épülnek, egymás hatását erősítik, kiegészítik, olykor ellensúlyozzák.
A rendszer magába foglalja – többek között – a széles körű statisztikai adatgyűjtéstől elkezdve a vállalkozások többkörös személyes megkeresésén és online kérdőíveken át ágazati szakértők bevonásával megtartott trendelemző és javaslattevő szakmai fórumokat, foglalkoztatáspolitikai irányokat és beruházási terveket felvonultató szakmai egyeztetéseket, valamint a várható álláskeresők számát becsülni képes adatbázis alapú előrejelző modellt, amelyet további szakértői becslések korrigálnak, egészítenek ki.
A kamara szakértői a kapott eredmények (adatok, látható trendek, megállapítások) alapján ajánlásokat tesznek a gazdasági szereplők, a megye és a város számára is, de az illetékes minisztériumokon keresztül a kormányzat felé, továbbá a szakképzésben érintett szervezetek számára is. Fő javaslattételi irányvonalak a gazdaságfejlesztés (infrastruktúra-fejlesztéssel karöltve), humánerőforrás-fejlesztés (utánpótlás, munkaerő megtartás, továbbképzés), szakképzési/képzési stratégia (beiskolázási irányok, keretek, hiányszakmák).
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a fent említett tevékenységek mellett minden olyan forrást becsatornáz, ami a vállalkozások versenyképességének megtartásához, versenyelőny eléréséhez releváns segítségül szolgálhat, továbbá a kormányzati szereplők számára a foglalkoztatáspolitika és a közoktatási rendszer fejlesztése szempontjából iránymutatásnak tekinthető.
Mi teszi indokolttá ezt a munkát?
Amit tapasztalunk:
- Álláskeresők és közfoglalkoztatottak, habár csökkenő, de továbbra sem elhanyagolható száma, ugyanakkor munkaerőhiány.
- A szakképzésbe belépő (és azt eredményesen elvégző) fiatalok csökkenő létszáma.
- Soha nem látott ütemű és mértékű technológiai, informatikai fejlődés. Digitalizáció, automatizálás, robotika (még akkor is, ha csak a kollaboratív robotokra gondolunk).
- Növekvő és változó munkáltatói igények, elfogyó munkaerőpiaci tartalékok.
- Nem „munkaerőpiacképes” irányba terelt diákok, munkaerőpiaci zsákutcába jutott magyar fiatalok.
- Fogyatkozó lélekszámú városok, kiüresedő peremvidék.
Számos tényezőt lehetne még említeni (önmagában mindegyik téma megérne egy elemzést), a fentiek azonban mindenképp arra ösztönzik a kamarát, hogy a meglévő munkaerőpiaci előrejelző rendszerének működtetését fenntartsa, a folyamatosan változó környezeti hatásokra odafigyelve továbbfejlessze.
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkaerőpiaci előrejelző rendszerének további részleteiről következő cikkünkben olvashat.
Kapcsolódó cikkünk „álláskeresők, közfoglalkoztatottak, munkaerőhiány” témában elérhető IDE kattintva.