Változások a munkavédelmi törvényben – nem csak munkavédelmiseknek

A munkavédelmi törvényben több jelentős módosítás történt 2020. január 1-től, különösen a nyilvántartási és adminisztratív feladatok körében, ezért nem csak a munkavédelmi felelősöknek fontos az új szabályok megismerése.

Új nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek

A munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. törvény) egy teljesen új fejezettel bővült, ami a munkaegészségügyi bejelentésekkel és nyilvántartási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazza. A módosítás különösen azokat a munkáltatókat érinti, ahol a munkavállalók a munkavégzés során veszélyes anyagokkal vagy rákkeltő anyagokkal kerülnek vagy kerülhetnek kapcsolatba. A törvény két külön nyilvántartási kötelezettséget és egy bejelentési kötelezettséget nevesít.

A veszélyes anyagoknak és a rákkeltő anyagoknak kitett munkavállalók munkahelyi expozíciójára vonatkozó adatok nyilvántartása

A törvény külön nyilvántartási kötelezettséget határoz meg a veszélyes anyagok és a rákkeltő vagy mutogén anyagok tekintetében. Mindkét nyilvántartás esetében a következő adatokat kell a munkáltatónak nyilvántartania a munkavédelmi törvény alapján:

– munkavállaló nevét, születési helyét, idejét
– expozíciót okozó veszélyes anyag / rákkeltő anyag nevét
– munkavállaló napi, heti és éves expozíciós idejét
– az expozíciós koncentráció mért adatait anyagonként

A kötelezően nyilvántartandó adatokból látszik, hogy a munkáltatónak nem elég munkavállalói csoportonként vezetnie a nyilvántartást, hanem minden érintett munkavállaló vonatkozásában egyedi nyilvántartási kötelezettséget ír elő a törvény.

50 éves megőrzési idő
A nyilvántartási kötelezettség mellé szigorú megőrzési kötelezettség is társul. A veszélyes anyagoknak kitett expozíció esetén a nyilvántartás adatait a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, ha pedig a munkavállaló rákkeltő hatású anyagnak van kitéve, akkor az adatokat 50 évig kell megőrizni. A rákkeltő anyagoknak kitett expozíció esetén a nyilvántartás adatait az expozíció utolsó napját követő 50 évig kell megőrizni.

Figyeljünk a megőrzési idő kezdő napjára
Látható, hogy a módosítás szövege egy érdekes duplikációt tartalmaz a rákkeltő anyagok vonatkozásában, ahol a megőrzési idő kezdő időpontja eltérő, a veszélyes anyag expozíció nyilvántartás estében a munkaviszony megszűnése, a rákkeltő anyag expozíció nyilvántartás esetében pedig az expozíció utolsó napja a megőrzési idő kezdő időpontja. Ez a két időpont adott esetben eltérhet egymástól, hiszen lehetséges az, hogy egy munkavállaló a munkaköre megváltozása vagy áthelyezés miatt már nem kerül kapcsolatba rákkeltő anyagokkal, ettől függetlenül ezt követően még hosszú évekig állhat munkaviszonyban a munkáltatónál.

forrás: hrportal.hu

 

Amennyiben a cikkben leírtakkal kapcsolatban kérdése merülne fel kérjük írjon a e-mail címre. Megfelelő számú érdeklődő esetén a legközelebbi Adófórum témái közé javasoljuk.