Az adóköteles biztosítási díj 2019. január 1-től hatályos Szja törvény szerinti fogalmát [Szja tv. 3. § 89. pont] a következőképpen kell alkalmazni, figyelemmel arra is, hogy a más személy által magánszemély javára kötött biztosítás vagy az egyéni biztosítás (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is), vagy a Ptk. fogalmi rendszerét kielégítő csoportos biztosítás.
A más személy (pl. munkáltató, kifizető) által kötött egyéni (egy biztosítottat tartalmazó) biztosítási szerződésre (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is) a szerződő más személy által fizetett díj az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának a) alpontja alapján – figyelemmel az Szja törvény 2. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony szerint (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, függetlenül attól, hogy a biztosítás kockázati biztosítás vagy kockázatinak nem minősülő tőkegyűjtő (felhalmozási típusú) életbiztosítás (pl. vegyes életbiztosítás, teljes életre szóló életbiztosítás).
A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több személy) tőkegyűjtéses biztosítás más személy által fizetett díjának egy főre jutó összegét – ha az a szerződésből egyéb módon nem állapítható meg – az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának ba) alpontja alapján arányosítással kell megosztani a biztosított magánszemélyek között. Az így meghatározott egy főre jutó díj a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony alapján (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles.
A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több magánszemély) kockázati biztosítás más személy által fizetett osztatlan díja – minden további vizsgálat nélkül, arra való tekintettel, hogy az ilyen biztosítások díja a biztosítási időszak alatt számtalan okból változhat, és emiatt a magánszemélyek jövedelmét sem lehet biztonsággal és egyértelműen meghatározni, illetve ennek kísérlete, illetve a folyamatos korrekciók aránytalanul nagy erőfeszítést igényelnének minden érintett szereplőtől – az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának bb) alpontja alapján adóköteles, így arra az Szja törvény 70. § (6) bekezdése b) pontjának – egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó – rendelkezését kell alkalmazni.
forrás: nav.gov.hu