Reneszánszát éli a bakteriofágterápia, egyre több kutatás indul a fágokkal való eljárások kidolgozására. Az elsősorban mezőgazdasági kutatásokat végző pécsi Enviroinvest Zrt. az almafák tűzelhalásos betegsége ellen kidolgozott növényvédőszere után most egy újabb szer kifejlesztését kezdte meg: ezúttal a méhcsaládokat megtámadó nyúlós költésrothadás megszüntetésére alkalmazzák a fágokat. De sikeresen vették fel ugyanezzel az eljárással a harcot a rizs levélfoltossága ellen is. Utóbbi szert hamarosan a Távol-Keleten is bevethetik a rizsföldeken.
– Egy nemrég megnyert NKFI pályázat keretében fejlesztjük a nyúlós költésrothadás elleni szert az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel együttműködve. Ez a betegség jelentős gazdasági károkat okoz a méhészek számára, mivel nincs ellene hatásos szer, a fertőzött méhkaptárakat fel kell égetni – mondja Kovács Tamás vezérigazgató-helyettes. – Vállalkozásunk bakteriofágterápiával foglalkozik, amivel jó eséllyel fel tudunk lépni a bakteriális betegségek ellen. A bakteriofágok olyan vírusok, amelyek kizárólag baktériumokat pusztítanak el, a nyúlós költésrothadás okozója is egy baktérium. A fejlesztés alatt álló készítmény két komponenst fog tartalmazni: az egyik maga az újonnan izolált és jellemzett bakteriofág, a másik pedig a spórák elpusztítását szolgáló enzim. Környezetbarát készítményt fejlesztünk, amelynek biztonságos lesz az alkalmazása.
– Mennyiben mondható egyedinek ez az eljárás?
– Bakteriofágos kutatások mindenhol vannak a világban, a közelmúltban indultak újra. Több mint 100 éve fedezték fel a fágokat, az elemzésükhöz szükséges molekuláris biológiai módszereket viszont csak 2004-től fejlesztették ki, így ezek után indultak nagyobb számban ezek a kutatások. A nyúlós költésrothadást okozó baktérium ellen még nincs forgalomban olyan készítmény, ami bakteriofágterápián alapul és képes elpusztítani ezt a baktériumot. Abban a tekintetben egyedi lesz a készítmény, hogy a spórák elpusztítását is megcéloztuk.
– Mi a készítmény kifejlesztésének a folyamata?
– Ahogy megnyertük a pályázatot, azonnal el is kezdtük a megvalósítást. A méhészektől korábban kaptunk mintákat, ezekből izoláltunk és jellemeztünk bakteriofágokat, de szeretnénk ezt a mennyiséget növelni. A megvalósítás során három lábra támaszkodunk: Pécsett van a nanofágterápiás magánkutatóintézetünk, itt fogjuk végrehajtani a kísérletek oroszlánrészét, de mindenképpen számítunk a méhészek segítségére a laboratóriumon kívüli tesztelésnél. A harmadik láb pedig a Szegedi Tudományegyetem Biotechnológia Tanszéke, ahol az enzim klónozását végzik.
– Az Enviroinvest számos más területen is végez innovációt. Mi dönti el, hogy aktuálisan mivel foglalkozzanak?
– Profitorientált cég vagyunk, fontos, hogy előbb-utóbb fenntarthatóvá tudjon válni egy-egy ilyen projekt. A projekteket tervezéssel kezdjük, megnézzük, hogy mekkora az adott probléma, mik a lehetséges megoldások, mekkora lehet a konkurencia és a késztermék piaca, mint kis- és középvállalkozás mérlegeljük a kockázatokat, a lehetőségeinket, az esetleges eszközbeszerzés kérdését. Az idők során profiltisztításon mentünk keresztül, mert amikor a jogelőd cégnél 2006-ban elkezdtünk dolgozni, részben mezőgazdasági, részben humán irányban fejlesztettünk fágterápiás készítményeket. Mára maradt a mezőgazdasági vonal, ahol egyrészt növényvédő szereket hozunk létre, másrészt az élelmiszerbiztonság számára szintén fágterápiás termékeket.
A növényvédelmi szektor esetében az első növényvédő szerünk, ami piacra került, az almafélék tűzelhalásos betegsége ellen készült, ez volt a világon a második fágterápiás növényvédőszer. Ez Magyarországon eseti engedéllyel rendelkezik, most pedig nyertünk egy brüsszeli pályázatot, amelyben egy nemzetközi konzorcium tagjaként azt tűztük ki célul, hogy az egész EU-ban engedélyeztetni tudjuk a készítményt.
A következő projektötletünk úgy jött, hogy megnéztük, milyen növénybetegség van, amire valószínűleg hatásos lehet az általunk fejlesztett készítmény. Így találtunk rá a rizs bakteriális levélfoltosság betegségre, amely Ázsiában és Nyugat-Afrikában okoz számottevő gazdasági károkat. Itt hatalmas piacról beszélhetünk, hiszen csak Indiában 40 millió hektáron folyik rizstermesztés. Befektetők bevonásával létrehoztunk egy céget, amely révén ezt a készítményt Indiában és Vietnámban fogjuk regisztrálni. Ha felfigyelünk valami aktualitásra, amelyre a mi időtávunkon és forrásaink bevonásával jó fejlesztést tudunk csinálni, illetve passzol az irányvonalunkba, akkor megkísérelünk elindulni azon a vonalon.
Kis Tünde