Molnár Gábor az IMG Építő Kft. ügyvezetője, a 16 baranyai céget magába foglaló, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara által menedzselt Építőipari Technológiai Klaszter alapító tagja és alakulása óta elnöke. Munkájával hozzájárul az építőipar fejlesztéséhez, aktívan részt vesz a pályaválasztás előtt álló diákok körében az iparág népszerűsítésében, fő céljának tekinti az építőiparban a munkaerő-utánpótlás problémájának megoldását. Molnár Gábor kimagasló tevékenységét Kiváló Kamarai Munkáért Díjjal ismerte el a kamara.
– Mindennemű szakmai szervezet akkor tudja a legnagyobb sikert elérni, ha a tagjai egymásra építve, összefogva dolgoznak, mert együtt könnyebb előremenni, mint külön-külön. Hiszen így összegződik a tapasztalatuk, a hátterük, a hatalmas kapcsolati hálójuk, és olyan előnyre tesznek szert, amire külön-külön nem tudnának – válaszolja Molnár Gábor arra a kérdésre, hogy miben látja a kamarával való kapcsolódás fontosságát. – Például a kamara nélkül a klaszterben végzett munkánk is lényegesen lassabb és nehézkesebb lenne. Ha a saját vállalkozásomra vonatkoztatok el, számos előnye van annak, hogy az üzleti közösséghez tartozunk. Említhetem például a gondolkodásmódom megváltozását: a cégem és az egyéni fejlődésemben eljutottam odáig, hogy nem biztos, hogy az a célravezető, ha magamnak kaparom ki a gesztenyét. Inkább megpróbálok mást is segíteni, legfőképpen azokat, akiktől kaptam valamit. Én Pécsett születtem, itt éltem eddig, most igyekszem ennek a városnak, ennek az üzleti közösségnek visszaadni valamit abból, amit kaptam. Számomra motivációt jelent, hogy 50 éves koromra én is tudjak adni.
– Mindamellett a siker is jelentős tényező lehet egy ilyenfajta együttműködésben.
– Elég szigorú vagyok magammal szemben, ezért a siker tekintetében úgy fogalmaznék, hogy az építőipari klaszter létrejötte csak a siker előkapuja. Eddig még csupán apró részeredményeket értünk el, de nagy projekteken dolgozunk együtt és akkor tudok én, illetve a klaszter sikerről beszélni, amikor valamelyik nagyobb projektünk a végéhez érkezett és már kézzelfogható, szemmel látható az eredménye. A klaszter létrehozásával többször próbálkozott a kamara és az építőipari ágazat is, így maga a klaszter megszületése egyértelmű sikernek nevezhető.
– Miért tartja fontosnak az építőiparon belül a munkaerő-utánpótlásban való aktív közreműködést?
– Ma Magyarországon az összes építőipari cégnek ez az érdeke, mert a hagyományos szakmunkásképzés, ami régen volt, megszűnt és sem mennyiségileg, sem minőségileg nem felelnek meg az elvárásoknak azok a szakemberek, akiket kitermel magából a rendszer. A szakiskola elvégzése után még sok törődést igényelnek, hogy önálló munkavégzésre legyenek képesek. Hiszek abban, és ugyanez elmondható a klaszter tagjairól, hogy ha összefogunk az iskolákkal, bemutatjuk a szakmánkat és az építőiparra jellemző sajátos üzleti modellt a gyerekeknek, akkor megváltozik a hozzáállásuk a tanulóképzéssel, a jövőképpel kapcsolatban, és egy célért fognak tanulni. Ha pedig lesz céljuk, akkor jobban akarnak dolgozni, más lesz a szemléletük. Az egész ágazatnak ez az érdeke, ha mi nem népszerűsítjük a szakmánkat, senki más nem fogja helyettünk felvállalni.
– Mire kell ma felhívni a fiatalok figyelmét, mit kell megtanítani számukra a szakmákkal kapcsolatban?
– A legfontosabb talán azt látni, hogy az ágazaton belül gyakorlatilag az összes szakma elvesztette a becsületét. A régmúlt rendszerekben a társadalom szemében leminősültek az építőiparban dolgozó szakmunkások. Ez részben a saját magatartásuk eredménye is. Ez a hosszú évtizedeken át tartó nemtörődöm hozzáállás sajnos meghozta a negatív eredményét. A fiataloknak meg kell mutatni, hogy ezekben a szakmákban komoly technológiák, gépek vannak, magas szintű elvárásokat támasztunk a munkavállalókkal szemben, hiszen a munka szerteágazó anyagismeretet, rajzolvasási tudást, precizitás igényel, és óriásit változott az építőipar a múlt rendszerhez képest. Az új építőipari eljárások, módszerek eredményeként a korábbi töredéke lett az építőipari kivitelezésre szánt idő, hatalmasat fejlődött a hőszigetelés, a beton és a zsaluzási technológia. Szeretnénk elhitetni a fiatalokkal, hogy ha az építőiparban dolgoznak, az biztos megélhetést jelenthet a számukra, hiszen felújítani, építkezni mindig kell. Ez egy olyan ágazat, hogy ha itt elhelyezkednek, nagy valószínűséggel végig tudják dolgozni az életüket, és ha ügyesek, karriert is tudnak építeni. A vállalkozásépítésen, a cégépítésen keresztül a leleményesebbek ki is tudnak törni.
Kis Tünde