Jön a „karbonadó”

Október végéig tart az Európai Bizottság által meghirdetett konzultáció az úgynevezett „karbonadóról”, ami az egyik új saját bevételi forrása lenne az Európai Uniónak 2023-tól.Az Európai Bizottság évente 4-15 milliárd euró közötti bevételt remél a karbonadótól, és az összeg egyelőre azért mozog ilyen tág határok között, mert egyelőre nem ismert, hogy milyen formában és kik fizetnék meg ezt a díjat.

Az adó célja –a bevételen túl –hogy  segítsen  megőrizni  a  kontinens  iparának  versenyképességét, mégpedig azzal, hogy ne érje meg a cégeknek Unión kívülre telepíteni a korszerűtlen, magas kibocsátású technológiákat, és ott állítani elő azokat a termékeket, amelyeket a szigorúbb környezetvédelmi előírások miatt Európában már nem lehet. Amit a gyártó megnyerhet annak révén, hogy innovatív fejlesztések nélkül,régi technológiát alkalmazva olcsón termel, károsítva a környezetet, veszítse el a „vámon”, azaz fizesse meg az új karbonadót.  De az  adó  nem  csak  az Unióból  kitelepülő  és  máshol  széndioxidot kibocsátó vállalkozásokat sújtaná, hanem azokat a külföldi cégeket  is,  amelyek  úgy  tudnak  piacra  kerülni  Európában,  hogy termékeik alacsonyabb árszínvonalát korszerűtlen, magas kibocsátású, környezetszennyező technológiájukkal érik el. A karbonadó megfizetésére  több  elképzelés is létezik:  a  most  is  működő  kibocsátástőzsdén (ETS –Emission Trading System) kellene kvótát vásárolniuk, azaz megvenni a jogot ahhoz, hogy többlet széndioxidot bocsáthassanak ki. Ennek azonban az lehet a következménye, hogy a korlátozott mennyiségben kibocsátott  széndioxid-kvótából  kevesebb  lesz  hozzáférhető,  vagyis árfelhajtó  lenne  a  nagyobb  kereslet.  Ennek  elkerülésére  az  is  a lehetőségek  között  van,  hogy  a  karbonadó  megfizetésére  szolgáló kvótákat külön, célzottan dobják majd piacra. A karbonadó beszedésére olyan javaslat is született már, amely az érintett termékek esetében külön áfakulcsot állapítana  meg.  A  konzultáció  alapján elkészülő uniós jogszabály  tervezetét  legkésőbb  a  jövő  év  júniusáig  ki  kell  dolgozni ahhoz, hogy a rendelet 2022 végétől hatályba is léphessen.

 

Forrás: MKIK EU Hírlevél