A duális képzés a szakképző intézmények és a cégek, vállalkozások konstruktív együttműködése. A duális képzés számos előnyt jelent a képzésben résztvevő tanulók, és a szakmai oktatást felvállaló vállalatok számára is. A diákok a képzés elvégzése után, a gyakorlatban alkalmazható tudásra tesznek szert az adott szakmákban. E tudás megszerzése valós munkakörnyezetben történik, a legkorszerűbb, naprakész ismeretek átadásával. Ez által a tanulók egy értékes végzettséget szereznek, a munkáltatók pedig saját munkaerő állományukat növelhetik a szakképzésben oktatott tanulókkal.
A Körber Hungária elődjénél, a Hauni Hungariánál már 2004 óta duális rendszerben folyik a tanulóképzés. A változást igazán az jelenti számukra, hogy ez év februárjától a tanulószerződés helyett szakképzési munkaszerződést kötnek a tanulóikkal. Ez utóbbi esetében magasabb lett a tanulók juttatása, ami az egyes cégek döntése alapján a minimálbér 60 százalékától egészen annak teljes összegéig adható.
A tanulóikat maguk választják ki egy felvételi rendszer alapján – ez az egyetemisták esetében is így történik. A középiskolásokkal az ágazati alapvizsgát követően elbeszélgetnek, az egyetemistáknál pedig a szakmai tárgyakra kapott jegyek a mérvadók. Az ő esetükben a későbbiekben szerződésbontáshoz vezet, ha nem teszik le időben a vizsgát a szakmai továbbhaladásukhoz szükséges tárgyakból.
– Az újonnan érkező tanulóinkkal már szakképzési munkaszerződést kötünk, de vannak még olyanok is, akiknek a gyakorlati képzése a tanulószerződésben foglaltak alapján történik – kezdi beszélgetésünket Tóth László, a Körber Hungaria képzési osztályvezetője. – A gyakorlat és az elmélet aránya az új rendszerben sem változott, maradt a 70-30 százalék, azonban a gyakorlati helyek felelőssége megnőtt, ugyanis a gyakorlat mellett a szakmai elmélet is része a cégnél folyó képzésnek, ami egyben pozitívum is, mert ezeket az ismerteteket munkahelyi környezetben sajátíthatják el, a szakképző iskoláktól kapott tanmenetben szereplő követelményrendszer alapján. Kedvező változás az is, hogy a tanulók többet vannak a gyakorlati helyen. Kéthetes ciklusra bontva összesen hét napot, az egyik héten négyet, míg a másikon hármat töltenek a gyakorlati helyen.
Mint mondja, az új Szakképzési Törvény értelmében az ágazati alapvizsgát követően kezdődik meg a cégeknél a szakmai oktatás. A tanulóik összetétele eléggé vegyes, jelenleg a régi OKJ szerint Gépi forgácsolók az új Szakmajegyzék szerint CNC és gépi-forgácsolók, hegesztők, épület- és szerkezetlakatosok, elektronikai műszerészek szakmai oktatása folyik náluk. A tanulószerződéssel foglalkoztatottak közül a hegesztők jelentős része általános iskolát követően, a többiek érettségi után választották ezt a szakmát, az új rendszerben a forgácsolók közül mindössze ketten nem rendelkeznek érettségivel. A megváltozott szakképzési törvény alapján, az új Szakmajegyzék szerint februártól Szakképzési Munkaszerződéssel már két Hegesztő és négy fő Gépi és CNC forgácsoló tanuló is bővíti a szakmai oktatásban résztvevők számát.
– A tanulóink szinte a megye egész területéről érkeznek. Elsősorban a biztos munkahely reményében választanak minket – folytatja tovább beszélgetésünket Tóth László. – Jelentős részük a Baranya Megyei Szakképzési Centrum Angster József Szakképző Iskola és Szakiskolából érkezett, egy épület- és szerkezetlakatos pedig a Baranya Megyei Szakképzési Centrum Simonyi Károly Technikum és Szakképző Iskolájából, de fogadtunk épület- és szerkezetlakatos és hegesztő tanulókat Komlóról, valamint ketten Mohácsról vannak nálunk. A középfokú szakképzésben összesen harmincöten vesznek részt, közülük idén 15-en végeznek.
Egyetemisták duális képzése is zajlik náluk. Jelenleg huszonnégy hallgató folytatja szakmai gyakorlatát a cégénél. Tizennégyen gépészmérnöknek, hatan villamosmérnöknek, heten pedig mérnök-informatikusnak készülnek. Az egyetemi hallgatók duális képzésében is számos változás történt az elmúlt év során. Egyebek mellett csak a második félévben kerülnek ki a gyakorlati helyre. Mérnökök irányítása mellett vesznek részt az egyes projektekben, azok egyes elemeinek kidolgozásában. Az első időben hetente egy, a hatodik, hetedik félévtől kezdve pedig már kettő, sőt ennél több napot is a cégnél töltenek. A gyakorlati képzésük során a hallgatók végigmennek a teljes gyártási folyamaton, végigjárják az összes tanműhelyt, ahol a tanulókkal együtt forgácsolnak, nyáklapot hegesztenek, lakatos munkát végeznek.
– A cégnél korszerű berendezésekkel felszerelt tanműhelyekben folyik a szakmai oktatás, amelyek közvetlenül a gyártó sorok mellett kaptak helyet, így a tanulók bepillantást nyerhetnek a gyárban folyó munkába is – veszi át a szót Pál Ágnes képzési referens. – A tanulók a kötelező munkadarabok mellett egyszerűbb alkatrészeket, gyártási segédeszközöket is készítenek, szakoktató felügyelete mellett, hogy már tanulóként megismerkedjenek a cég által elvárt minőségi követelményekkel, a cél ugyanis az ezen a módon történő szakember-utánpótlás. Természetesen nem mindenkit tudunk a végzést követően alkalmazni. Itt is alkalmazunk egy szűrőt, ami alapján eldől, hogy ki folytathatja tovább nálunk. Ezek között a feltételek között található például a gyakorlati oktató ajánlása, a Szakma Kiváló Tanulója Versenyen elért eredmény. Az, aki az első tízbe bekerül az országos versenyen az szinte biztosan számíthat arra, hogy a végzést követően szerződést köt velük a cég. Természetesen attól, hogy nálunk tanulták ki a szakmát, nekik is szükségük van arra, hogy egy mentor mellett megszerezzék a szükséges további gyakorlatot is.
Kis Tünde