A jövő a laborokban születik – elég, ha csak a koronavírus-járvány elleni újhullámos vakcinák kifejlesztésére gondolunk, de mind az egészségipar, mind a biotechnológia elképesztő felfedezéseket tesz vagy végez fejlesztéseket az emberiség életben maradása, életminőségének javítása érdekében. Az elmúlt években egyre élesebben látható, hogy önmagában egyik tudományág sem képes hatékonyan működni, szükség van a tudásbázisok összekötésére, a szereplők összefogására. Baranyában is elindult egyfajta közeledés a terület szereplői, az intézmények és a vállalkozások között, hogy ez hol tart, milyen eredményei vannak, ezt foglaltuk össze ebben a cikkben.
PBKIK: A kamara a szervezőerő
– A Pécsi Tudományegyetem (PTE) mint a régió egyik legfontosabb szellemi bázisa alapvetően egészségtudományi központú. Az ehhez szervesen kapcsolódó helyi ipari, gazdasági bázis három-öt cégre korlátozódik, ezért a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) legfontosabb feladata, hogy azokat a vállalkozásokat, amelyek a biotechnológia és az egészségipar területén működnek, hozzásegítse ahhoz, hogy képesek legyenek a nemzetközi piacra dolgozni, illetve összeszervezze a munkájukat. Ennek nagyon szép példája volt a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter, illetve a Pécsi Egészségipari Innovációs Központ (PEIK) – mondja Rabb Szabolcs, a PBKIK főtitkára, a Szentágothai János Kutatóközpont Ipari és Innovációs Tanácsadó Testületének elnöke. – A klaszter menedzselését 2006 és 2009 között a kamara végezte, illetve a PEIK-ben is viszonylag erős szakmai befolyásunk volt. Most elkezdődött a klaszterben is és a PEIK-ben is egy megújulási folyamat. Ezért került ismét a fő sodorba a kamara, hiszen mindenki számít a szervezőerőnkre, illetve a transzferszerepünkre, hogy közvetítsünk a vállalkozások és az egyetem között, megtaláljuk a kooperációs lehetőségeket, és úgymond felnyissuk az egyetem és a vállalkozó szemét is, hogy mennyi együttműködési lehetőség adott ezen a területen. Azt tartjuk a legfontosabbnak, hogy úgy erősítsük meg a helyi vállalkozókat, hogy alkalmasak és képesek legyenek nagy innovációs projektekre, az egyetemet, illetve a különféle kutatóintézeteket pedig ébresszük rá, hogy itt helyben is van olyan ipari kapcsolat, amit érdemes lenne kihasználni.
– Milyen eredményei láthatók már ennek a munkának?
– Nagyon fontosnak tartjuk a Szentágothai János Kutatóközpontban zajló munkát, ahová sikerült bevinni az üzleti vagy ipari szemléletet. 2018-ban kezdtük az együttműködést, és azóta már elindult a Soft Flow Kft.-vel közösen egy élelmiszerbiztonságtechnikai kutatócsoport, ami abszolút ipari vezérelt, és erre szerveződött rá a kutatási szféra. Megjelent a diagnosztikai vizsgálatokkal, kutatási szolgáltatásokkal foglalkozó iBioScience Kft., elindult a kutatóközpont ipari kapacitásainak felmérése és annak a közvetítése a vállalkozások felé, létrejött egy együttműködés a KONTAKT-Elektro Kft.-vel, a PannonPharma Kft-vel, tehát már vannak sikereink. Ez egy lassú folyamat, de most úgy látjuk, hogy ez egy idő után dinamikusan begyorsul majd. És ami még fontos, hogy az egyetemen belül megfogalmazódik az ezüstgazdaság, az idősekre alapozó Silver economy. Látható, hogy ebben jelentős potenciál van. Mindinkább öregszik a társadalom, egyre nagyobb igény lesz arra, hogy kiszolgáljuk az idősebbek egészségügyi, kulturális, társadalmi életét, így a közeljövőben számos új innováció születhet, amelyeket nemzetközi piacra lehet vinni. Ebbe sok minden beletartozhat, pl. az építőipar, az egészségipari innovációk stb. Ez az a szövet, amelyben sok-sok projekt fut párhuzamosan, az életképes projektek fennmaradnak a hálón, és akkor ezekből nemcsak stratégia lesz, hanem megvalósult termékek, szolgáltatások. Úgyhogy mi most azért vagyunk és azért segítjük ezt a munkát, hogy megerősödjön a helyi ipar, és hogy az egyetem fölismerje: érdemes szövetkezni és projekteket indítani a helyiekkel.
– Milyen platformokon valósul meg ez a munka?
– A PTE-n útjára indult az EIT Health nevű kezdeményezés, amely az egészségügyi innovátorok hálózatát jelenti és amelyet az EU támogat. Az innováció előmozdításával megoldásokat kínálnak arra, hogy az európai polgárok hosszabb és egészségesebb életet élhessenek. Ebben a szerveződésben a kamara az egyik stratégiai partner, mi is részt veszünk a szervezőmunkában, az előadásokon, én magam, illetve a kollégáim is tartunk előadásokat. Használjuk az Európai Unió egyetlen és egyben a világ legnagyobb üzletfejlesztési hálózatát, az Enterprise Europe Network rendszert, ahová az egyetem és a helyi cégek is tesznek föl igényeket, ajánlatokat, hogy pl. milyen diagnosztikai eszközt kínálnak vagy keresnek, ha van valamilyen fejlesztésük, arra nemzetközi kapcsolatokat építenének.
– És hogy tapasztalják, a helyi vállalkozások felkészültek-e arra, hogy képesek legyenek bekapcsolódni, vagy akár saját maguk elindítani ilyen projekteket?
– Mindenképpen elmondható, hogy a vállalkozások nyitottak. Viszont azt látjuk, hogy a Covid óta, de már előtte is kkv-ügyvezetők és a kkv-tulajdonosok szinte egész nap „zsákmányolnak”, ami azt jelenti, hogy nem tudnak törődni a cégük stratégiájával, mert folyamatosan piacot, ügyfelet, terméket vadásznak, fejlesztési munkát végeznek, ők maguk a HR-esek, a beszerzők, a könyvelők… Akkor tudnun nagy projekteket csinálni, és jól megszervezni az együttműködést az egyetemmel, ha kialakul az a vállalati kultúra, ahol a cégvezetők nem zsákmányolnak, hanem úgymond földet művelnek. A történelemben is a földművelő népeknek volt idejük kialakítani az állami intézményrendszert, az egyházat, szervezni a hierarchiát, ők tudtak innovációval, fejlesztéssel foglalkozni. A kizsákmányolónak nincs ideje erre. Szeretnénk felhívni a vállalkozók figyelmét arra, hogy szakítsanak időt annak végiggondolására: hova tartanak, jó-e az útirány, mert az ügyvezetőnek, a tulajdonosnak elsősorban a stratégiai ügyekkel kellene foglalkoznia, hiszen az visz előre.
– Az egészségipar, a biotechnológia területén zajló szervezőmunka miként lépi át a megye vagy az országhatárt?
– Már vannak osztrák, olasz, amerikai szakmai kapcsolatok, az egészségipar, a biotechnológia abszolút a globális nemzetközi térben zajlik. Olyan nincs, hogy itt Pécsett kifejlesztünk egy kiváló egészségipari terméket a pécsi lakosok számára. Amit itt kifejlesztünk, az a globális piacon fog versenyezni. Természetesen vannak helyi ügyek, de aki profitot akar termelni, tehát üzleti alapon dolgozik, az biztosan a globális nemzetközi piacra fejleszt. Az iBioScience Kft. egy zalaegerszegi cég, már benn van a Szentágothai János Kutatóközpontban, és egy igen komoly kapcsolata a pécsi egyetemnek. Számtalan ilyen helyi együttműködést is említhetnék, ami jelentősen túllép a Dél-Dunántúlon. Ebben pedig jelentős szerepe van az egyetemnek, hiszen régóta építi nemzetközi szinten a szakmai kapcsolatokat.
Szentágothai János Kutatóközpont: Nemzetközi szintű kutatások, innováció, ipari-üzleti együttműködések kialakítása és kiaknázása
A Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) a régió és a PTE tudományos zászlóshajója, élettudományi és orvosbiológiai fókuszú, multidiszciplináris kutatásokra alkalmas speciális szervezet. Kiemelt célja a nemzetközi szintű kutatómunka, de az eredményesség és láthatóság növelése, a kutatások hasznosíthatóságának, piacra vitelének biztosítása is. A Pécsi Tudományegyetem hagyományaiból fakadóan a kutatóközpontban zajló kutatások is elsősorban az élettudományok területén folynak, így az orvostudományok, a mikrobiológia, a virológia, a gyógyszerfejlesztési területeken. Prof. dr. Helyes Zsuzsannát, az SZKK elnökét arról kérdeztük, hogy miként tudják az intézményben folyó szakmai munkát a gazdasági és a társadalmi igényekhez közelíteni, milyen kapcsolódásaik vannak a gazdasági szereplőkkel.
– Az SZKK stratégiai célja és törekvése, hogy helyet biztosítson az alap- és alkalmazott kutatások mellett az innovációs tevékenységeknek is. Az innovációs tevékenység támogatása már az alapkő letételekor is az egyik fő célkitűzés volt. Mindezt elősegíti az intenzív részvétel a nemzetközi és hazai tudományos életben, a láthatóságot segítő célirányos kommunikáció, nyitottság és kezdeményezőkészség a piaci szereplők felé, az újabb ipari-üzleti együttműködések kialakítása és kiaknázása. Törekszünk az innovációs folyamatok figyelemmel kísérésére, menedzselésére házon belül, az itt folyó kutatómunkával a lehető legszorosabb együttműködésben, ennek érdekében tervezzük az SZKK legújabb nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően kialakítandó innovációs menedzsmentrendszerének bevezetését 2022-től. A SZKK ilyen irányú törekvéseit segíti az SZKK Ipari és Innovációs Tanácsadó Testülete, amely Rabb Szabolcs elnöklete mellett működik. Az IITT tagjai iparágak, országos és helyi gazdasági társaságok jelentős képviselői, akik az egyetem kutatási területeivel kapcsolatban a legfontosabb tudományterületeket képviselik. Az IITT tagjai többségben gyakorlati szakemberek, az üzleti szféra képviselői. Az SZKK innovációs ökoszisztémájának tagjaként transzparensen működnek az itt zajló kutatásokhoz kapcsolódó startup és spinoff vállalkozások, emellett hazai és külföldi innovációs partnerekkel is aktív együttműködést folytatunk, ilyenek a milánói székhely Bi4Dreams és a bécsi CEBINA. Stratégiai együttműködő partnerünk a pécsváradi PannonPharma Kft., és szinte egyedülállóan sikeres a iBioScience Kft-vel a bioinformatika területén zajló közös munka. A nemzetköziesítést nagyban segíti a KÜM és az ITM felügyelete alatt működő tudományos és technológiai szakdiplomáciai hálózat (TéT). A 14 országban jelenlévő szakdiplomaták feladata Magyarország legfontosabb tudományos partnereinél a kutatás-fejlesztési és innovációs kapcsolatok fejlesztése, általuk immár számos országban kaptunk bemutatkozási lehetőséget, és jelenleg izraeli, indiai közös projektek elindításán gondolkodunk a TéT segítségével hozzánk eljutó külföldi vállalatokkal.
– Milyen jellegű nemzetközi együttműködések valósultak/valósulnak meg a tudományos munka kapcsán?
– Az SZKK kutatói közel száz nemzetközi tudományos szervezetben aktívak, a kutatóközpont nemzetközi intézményi kapcsolatait számos együttműködési megállapodás rögzíti Oroszországtól Brazíliáig. Tagjai vagyunk a legfontosabb európai kutatási infrastruktúráknak (ERIC), a bioinformatikát, biobankot, orvosi képalkotást és a klinikai kutatási infrastruktúrákat összefogó HECRIN magyarországi konzorciumvezetése is az SZKK-ban valósul meg. Az SZKK stratégiájában átfogó cél a nemzetközi láthatóság növelése. A nemzetközi tudományos kapcsolatok és eredmények mellett tudatosan dolgozunk a nemzetközi ismertség és elismertség fejlesztésén, mivel meggyőződésünk, hogy a K+F+I porondon a nemzetközi jelenlétnek köszönhetően érhetünk el átütő eredményeket a tudományban, az innovációban és az EU-s pályázati finanszírozás terén.
A kutatóközpont a tudományos színvonal nemzetközi viszonyításban is megjelenő eredményességének növelése, illetve a kutatások társadalmi, gazdasági hasznosíthatóságának biztosításával kapcsolatos fő feladatai mellett stratégiai céljának tekinti az aktív tudományos-ipari együttműködések (technológiatranszfer) erősítését. A meglévő, aktív ipari kapcsolatok folyamatos működtetése révén megvalósulnak közös kutatási együttműködések, továbbá elsősorban nemzeti kiírású innovációs pályázatokon veszünk részt ipari partnereinkkel. Virológusaink a pandémia kapcsán számos gyógyszerfejlesztési projekten dolgoznak ipari szereplőkkel, talán érdemes itt megemlíteni az egyiket. A német URSAPHARM Arzneimittel GmbH és az osztrák CEBINA GmbH biotechnológiai vállalat közös klinikai tanulmányának célja az azelasztin-hidroklorid potenciális SARS-CoV-2 fertőzés elleni hatásának igazolása a betegek szervezetében. Az azelasztint egyébként évek óta sikeresen alkalmazzák az antiallergiás terápiában. (https://www.portfolio.hu/gazdasag/20210914/megszolal-a-hirvivo-ez-az-antiallergias-orrspray-eleteket-menthet-meg-es-a-virus-terjedeset-is-gatolhatja-500132)
A milánói székhelyű Bio4Dreams-szel a közeljövőben tervezzük egy közös közép-európai innovációs „hub” beindítását. Az SZKK egyfajta kapuként működne az élettudományi kutatásokra alapozottan a hazai innovációs kezdeményezések és kutatási infrastruktúra Nyugat-Európa felé történő közvetítésében.
– A jelenlegi pécsi kutatások tükrében miként látható a biotechnológia jövője, hogyan fejlődik ez a szegmens, mire kerül fókusz a következő években?
– A kutatóközpontban zajló kutatások elsősorban az élettudományok területén, így az orvostudományok, mikrobiológia, virológia, gyógyszerfejlesztési területeken folynak, mely területeket szinte átszövi a bioinformatika. Mind az orvosbiológiai kutatások, mind az orvoslás hazai és nemzetközi gyakorlatában a biológiai minták gyűjtése, biobankok működtetése immár évtizedek óta alapvető jelentőséggel bír. Az adatalapú kutatás és medicina az elmúlt évek során nagyban felértékelte és egyben át is alakította a biológiai mintagyűjtemények, biobankok szerepét. Mára már világossá vált, hogy egy minta értékét a mintára vonatkozó strukturált információ határozza meg. A PTE Biobank és Adatbázis fejlesztése prioritásként jelenik meg az SZKK tevékenységében, és szándékunk szerint a következő fejlesztési ciklusban megvalósulhat az SZKK szárnyai alatt az Omikai Központ létrehozása is.
– 2015-ben indult el egy új, fiatal kutatókat támogató program, a „Szentágothai Tehetségtámogató Program”, amely a tudományos utánpótlás biztosítását segíti elő. Hol tart ez a program, milyen sikerekről tudnak beszámolni?
– A Szentágothai János Kutatóközpont vezetősége, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Rektori Vezetése és a PTE Kancellária együttes összefogásával elindult, a kimagasló teljesítményt nyújtó fiatal kutatók támogatását szolgáló program elkötelezett volt a tudományos utánpótlás biztosításának elősegítésére. A program elsősorban a műszaki és természettudományok, valamint élettudományok területén végzett kiemelkedő kutatásokat támogatta. A programot hároméves ciklusokra terveztük, aminek keretében három fiatal, tehetséges kutató kapott lehetőséget, hogy tudományos tevékenységét folytassa az SZKK kötelékén belül. A programba kizárólag pályáztatás útján lehet bekerülni, a nyertes pályázók vállalják, hogy (aktív kutatási és publikációs tevékenységük mellett) minden évben éves, a ciklus végén pedig záróbeszámolót készítenek. Mind az éves, mind pedig a záróbeszámolót az SZKK-Tudományos Tanács (TT) értékeli az SZKK kutatási és innovációs irányvonalának, stratégiájának figyelembevételével.
PTE Transzdiszciplináris Kutatások Intézete: A különböző tudományterületek közötti átjárás ösztönzése, új tudományágak születése
A PTE Transzdiszciplináris Kutatások Intézete átlépve és túlmutatva a már létező diszciplínák határain elősegíti új tudományágak és módszertani megközelítések születését. Ennek megvalósulása érdekében olyan teret kívánnak biztosítani, amely megkönnyíti és ösztönzi a különböző tudományterületek közötti átjárást és munkamegosztást. Küldetésük továbbá a hatékony kommunikáció kialakítása a tudományterületek, az üzleti, valamint a civil szféra között. Miként kapcsolódik az intézet a régió, hazánk egészségipari és biotechnológiai kutatásaihoz és jelenleg milyen kutatások zajlanak az intézményben, erről kérdeztük dr. Sik Attila intézetvezetőt.
– Intézetünk 2018 óta az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (European Institute of Innovation and Technology) egészségügyi (EIT Health) ágazatának tagja. A vidéki egészségügyi fejlesztések, innovációk felfedezése, felkarolása és a nemzetközi hálózatba való becsatornázása a feladatunk. Számos összekötő és képzési eseményt szervezünk, pályázati lehetőségeket nyújtunk cégeknek. Mint egyetemen működő intézetnek fő feladatunk az egyetem összekötése a vállalkozásokkal. Az egyetemen rengeteg tudás, tapasztalat és műszerpark halmozódott fel, amit ha a cégek, vállalkozások kollaborációban vagy megbízásban ki tudnak használni, akkor ez az együttműködés a mind a régió, mind a hazai egészségipari fejlesztéshez jelentősen hozzájárul.
Európai pályázati támogatással egy új mikroszkópos eljárás kidolgozásán foglalatoskodunk, aminek segítségével a sejtek genetikai aktivitását lehet élő szervezetben láthatóvá tenni. Ez a technikai újítás utat nyithat olyan gyógyszerek kifejlesztésére, amik génszinten gátolják például a daganatok kialakulását.
– Az intézetben folyó tevékenység hogyan hasznosul a társadalomban, a gazdaságban? Vannak-e ilyen jellegű kapcsolódásaik?
– A már említett EIT Health RIS Hub szerepkörünknek köszönhetően hozzájárulunk a helyi, régiós vállalkozások vezetőinek, képviselőinek készségfejlesztéséhez, kapcsolatokhoz és fejlesztéseik megvalósításához szükséges finanszírozási lehetőséghez juttatjuk őket. Intézetünk szorosan együttműködik és együtt gondolkodik a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával mind az egészségügyi fejlesztési lehetőségek és egyéb gazdaságot erősítő, régiófejlesztést támogató stratégiai és operatív tevékenységek terén. Mindemellett intézetünk a helyi Business Network International (BNI) tagja is, ezzel is összekötve az egyetemet a helyi vállalkozásokkal. Számos összekötést végeztünk a két szféra között, erősítve ezzel az egyetemi beágyazódottságot. Számos tudománykommunikációs és népszerűsítő eseményt szervezünk. A mi intézetünk az Agykutatás Hete nemzetközi esemény hazai koordinátora (https://agykutatashete.hu/).
– Az intézet sajátossága a tudományterületek közötti kapcsolatteremtés, az egészségiparban, a biotechnológiát érintve ez miként valósul meg?
– A Kortalan Tudomány és Művészetek Fesztivált már 4 éve rendezzük meg minden ősszel, amely keretében aktuális és a társadalmat érdeklő témákat járunk körbe. Idén az egyhetes programsorozatban például szó volt bioetikáról, humorról, a kreativitás fejlesztéséről, az egészségügyimérnök-képzésről, neuroesztétikáról, számítógépes játékokról, a 3D nyomtatásról és így tovább. A legtöbb előadás a YouTube-csatornánkon folyamatosan megtekinthető.
– Mit tesznek a szakmai utánpótlás megteremtéséért? Mivel tudják vonzóvá tenni a fiatalok számára a tudományos életpályát?
– Kelet-Európában egyedülálló szak indításán dolgozunk, amihez a minisztériumi engedélyt nemrég kaptuk meg. Ez az három kar (Természettudományi, Bölcsészettudományi és Általános Orvostudományi) összefogásával megvalósult interdiszciplináris képzés olyan szakembereket fog útjukra bocsájtani, akik széles látókörrel rendelkeznek mind a természet-, mind a bölcsészettudományok területén. Ha valaki megnézi a nagyvállalatok vezetőinek vagy alapítójuknak a hátterét, láthatja, hogy sokuknak bölcsészettudományos végzetségük van, függetlenül attól, milyen céget vezetnek. Példaként lehet említeni a Starbucksot, az Avont, a Walt Disneyt, az HBO-t, a Hewlett-Packardot vagy a YouTube-ot. A képzés angolul folyik majd megannyi külföldi előadó bevonásával, és nem tervezzük sok hallgató felvételét, hogy az egyéni, személyre szabott oktatás segítségével magasan tudjuk tartani a képzés színvonalát.
Soft Flow Kft.: Komoly beruházásra van szükség a biotechnológiai elven működő automatizált analitikai mérőműszereket fejlesztéséhez
A Soft Flow Kft. a 2016-os akvizíció idején egy tisztán biotechnológiai kutatás-fejlesztési fókuszú vállalat volt. Ma továbbra is ez a terület a legdominánsabb, de azóta az analitikai műszerfejlesztéshez szükséges összes tudományterületre kiterjedt a tevékenységük. dr. Armbruszt Simon ügyvezető igazgatót arról kérdeztük, hogy jelenleg milyen kutatások, szakmai munka folyik a cégnél, miként változott a portfólió a Foss tulajdonlásával.
– Az alap immunassay és ezen technikához szükséges antitest fejlesztés mellett ma már a kötőágens-fejlesztés minden modern eszközével fel vagyunk vértezve, nagyon erős molekuláris biológiai csapatot építettünk fel és behoztuk a mikrobiológiát is a tevékenységeink közé. Az analitikai eljárásaink pedig már nemcsak áramlási citometriás platformra fókuszálnak, hanem számos egyéb platformon is fejlesztünk. Ami a felhasználási területet illeti, itt továbbra is központi terület a mikotoxin analitika, ahol már piaci megoldásunk is elérhető, a MycoFOSSTM, a világ első, teljesen automatizált multimikotoxinmérő műszere, ami a mi mikrogyöngy technológiánkon alapul. Az eljárást egyelőre búzára és kukoricára validáltuk, ezt a következő években számos további élelmiszer, és takarmánymátrixra ki fogjuk terjeszteni. A mikotoxinok mellett számos egyéb analiton is dolgozunk, de ezekről egyelőre nem beszélhetek. Annyit elárulhatok, hogy a különféle gabonamintákon kívül tejjel is sűrűn lehet találkozni a laborunkban.
Szintén komoly eredmény, hogy létrehoztunk egy referencialabort, ahol akkreditált szintű validációs mérésekkel tudjuk segíteni az új műszerek fejlesztését. A biotechnológia mellett felépítettünk egy nagyon ütőképes szoftverfejlesztői csapatot is, akik változatos műszerek fejlesztésében vesznek részt akár frontend, backend vagy beágyazott fejlesztőként. A 2021-es év nagy újdonsága pedig, hogy a hardverfejlesztésekbe is bekapcsolódtunk. Egyelőre egy kicsi, de már most nagyon kompetens gépész-, villamos- és szimulációs mérnöki csapatunk van.
– Az új kutatólabor megépítése miként tágította ki a lehetőségeiket?
– A meglévő laborunk BSL-2-es engedéllyel rendelkezik és genetikai vizsgálatokat is végezhetünk, de az egész infrastruktúra nagyon elavult és minden négyzetcentiméterét belaktuk. Az új épületben közel kétszeres alapterületen valósulhat meg majd a biotechnológiai kutatás-fejlesztés, a kor igényeinek megfelelő színvonalon. És vannak új laboregységeink is, amelyek eddig nem léteztek, mint pl. dedikált mikrobiológiai labor, lateral-flow labor, hardver-, illetve szoftverlabor.
– Miként látják a (közel)jövőt, milyen trendek érvényesülnek a biotechnológiában, ez hogyan hat a vállalkozás működésére?
– Az a terület, amin tevékenykedünk, tele van kiaknázatlan lehetőségekkel. A mi példánk mutatja, hogy nagyon komoly beruházásra van szükség ahhoz, hogy valaki biotechnológiai elven működő automatizált analitikai mérőműszereket fejlesszen. Határozottan a versenytársaink előtt járunk. Rengeteg lehetőség van élelmiszerbiztonsági megoldásokat fejleszteni abban a hét szegmensben, ahol a FOSS jelen van, de a mi esetünkben a gondolat megfogalmazódása és a piacra vitt műszer között akár 6–10 év is eltelhet.
– Milyen intézményekkel, vállalkozásokkal működnek együtt a tudományos munkájukhoz kapcsolódóan? Miért előnyösek ezek a kapcsolódások?
– Vannak olyan szolgáltatások, amiket külső partnerek bevonásával veszünk igénybe, mert nem érdemes saját eszközparkot beszerezni hozzá. Ilyen partnerek között vannak pécsi, szegedi, debreceni vállalkozások, melyek sok esetben a helyi egyetemmel összefonódásban dolgoznak, de vannak osztrák, német és brit partnereink is. A kutatás-fejlesztés területén relative önállóak vagyunk, nem igényeljük aktív külső erőforrás bevonását, de vannak olyan megvalósíthatósági tanulmányok vagy metodikai mellékszálak, ahol szívesen vonunk be akadémiai kutatócsoportokat is a munkába. Kettő kiemelt stratégiai partnerünk van: a Pécsi Tudományegyetem, melynek Természettudományi Karán külső tanszéket is működtetünk, illetve a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézete.
– Speciális területen működik a vállalkozás, találnak-e megfelelő kvalitású munkaerőt? Mit tesznek a munkaerő-utánpótlás érdekében?
– Az elmúlt 3 évben 70 fővel nőtt a létszámunk és még tervezünk bővülni, elsősorban a műszaki területeken. Nagyon eltérő a biotechnológiai és a műszaki K+F munkaerőpiac. Biotechnológiai területen a gyógyszercégek és az akadémiai kutatócsoportok a konkurenciáink, ezen a területen elég sikeresek voltunk az utóbbi években. A dél-dunántúli szoftveres és kutatás-fejlesztéshez értő mérnökök száma meglehetősen véges és erős a mezőny. Techcégek, autóipari cégek nagyon komolyan versengenek a munkaerőért és a pandémia következtében megjelentek olyan külföldi munkáltatók is, akik otthoni munkavégzésre keresnek szakembereket, akár a tengerentúlról. A FOSS egy 65 éves cég, piacvezető és prémium termékpalettával. Mi a fenntartható mezőgazdasági és élelmiszeripari termeléshez járulunk hozzá. Akinek fontos, hogy min dolgozik, szeretné megtapasztalni a skandináv munkakörülményeket és kedveli az inspiratív, innovatív környezetet, annak hosszú távra tudunk kínálni biztos munkát.
Prophyl Kft.: Vakcinák előállítására SPF tojás, világszínvonalú laborok állatgyógyászati oltóanyagok kutatás-fejlesztéséhez és regisztrációjához
Az idén 30 éves Prophyl Állategészségügyi Diagnosztikai Szolgáltató Kft. nem csak országosan, hanem bizonyos tekintetben európai szinten is egyedülálló állategészségügyi tevékenységet folytat, és mára a térség (Mohács) egyik meghatározó munkáltatójává vált. A vállalkozás 2000 óta folytat SPF tojáster-melést. Az SPF tojás egy olyan tojótyúk-állománytól származó termékeny tojás, amely mentes az összes, európai gyógyszerkönyv által meghatározott baromfi patogén kórokozótól. Ahhoz, hogy ezt a mentességet az állomány teljes életciklusa alatt biztosítani tudják, igen speciális tartási körülményeket kell fenntartani az állomány számára, amely magas szintű technológiát és minőségbiztosítási rendszert, speciális szaktudást, fokozott járványvédelmet és rendkívüli munkatársi odafigyelést kíván. A megtermelt tojásokat a telepeken helyben dolgozzák fel. A feldolgozott, osztályozott tojások egy részét azonnal csomagolják és azok dobozokba zárva, hűtött körülmények között várakoznak a végfelhasználóhoz történő szállításra. Az osztályozott tojások másik részét keltetőtálcákra rakják, keltetőikben a felhasználók által meghatározott ideig inkubálják, majd elszállítják a megrendelőiknek.
– Partnereink különböző oltóanyagtermelő multinacionális vállalatok, diagnosztikai intézetek, kutatólaboratóriumok, ahol elsősorban humán- és állatgyógyászati vakcinák előállítására használják fel az SPF tojásokat. A mi tojásainkon termelnek olyan világszerte felhasznált oltónyagokat, mint a sárgaláz, az influenza, a kullancs encephalitis, a veszettség és számos, baromfibetegség elleni vakcina, de SPF tojás eredetű szöveten állítanak elő egyes daganatos betegségek kezelésére szánt készítményeket is – mondja dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia, a Prophyl Kft. ügyvezetője. – Mára Európa egyik legnagyobb SPF tojás-előállítójává váltunk. Bár az SPF tojástermelés egy viszonylag stabil piaci igényt szolgál, mégis egy olyan üzletágban működünk, ami folyamatos kockázatot hordoz magában. Legkritikusabb és állandóan fenyegető veszély az állományaink befertőződése, SPF státuszának elvesztése. Hiába próbálunk mind a műszaki lehetőségekkel, mind a járványvédelem eszközeivel, mind pedig az emberi behurcolás kockázatának minimalizálásával kiküszöbölni minden lehetséges kockázatot, időről időre sajnos mégis előfordul, hogy egy-egy állomány befertőződik és elveszti SPF státuszát. Egy-egy ilyen eseménynek óriási gazdasági következménye lehet, amely több évre is kihat a cég eredményességére. Részben ez is a magyarázata annak, hogy az SPF tojástermelés mellett a vállalkozást alapító szüleim a több lábon állásra törekedtek, és párhuzamosan igyekeztek a cég azon tevékenységeit is fejleszteni, amelyek hosszabb távon potenciált és pénzügyi stabilitást hordoztak magukban.
– Az SPF tojástermelés mellett jelentős a Prophyl Kft. állategészségügy-szolgáltatási tevékenysége is.
– Főképpen állatgyógyászati oltóanyagok kutatás-fejlesztéséhez és regisztrációjához szükséges vizsgálatokat végzünk elsősorban állatgyógyászati oltóanyagtermelő vállalatok számára. Az e területen megszerzett sok éves tapasztalatunk révén a hazai állatgyógyászati oltóanyag-kutatás és -fejlesztés legnagyobb integrált haszonállat-vizsgálati telephelyét hoztuk létre, amely az EU-n belül is jelentős vizsgálati bázisként ismert. Vizsgálati telephelyeink GLP (good laboratory practice) minősítéssel rendelkeznek, amely az oltóanyagok regisztrációja során bizonyos tesztek elvégzésének előfeltétele, és a terület egyik legszigorúbb követelményrendszere. Telephelyeinken számos különböző adottságú egységünk működik, amelyek kiszolgálják a különböző vizsgálatok eltérő igényeit. A konvencionális és 2-es biológiai biztonsági besorolású tartóhelyeken túl számos, SPF státuszú vizsgálatok elhelyezésére alkalmas tartóhellyel és izolátorral is rendelkezünk. Magyarországon egyedülálló módon 3-as biológiai biztonsági (BSL-3) besorolású egységek is vállalkozásunk részét képezik, ahol olyan veszélyes, nagy kórokozó képességű patogénekkel (kórokozókkal) tudunk dolgozni, mint a madárinfluenza, a baromfipestis vagy éppen az afrikai sertéspestis vírusa. Emellett az elmúlt években egy olyan komplex laboratóriumi egységet valósítottunk meg, amely egy boncolóval ellátott, több szaklaboratóriumot tartalmazó, korszerű állategészségügyi diagnosztikai egységet, és egy telepspecifikus vakcina termelésére alkalmas laboratóriumi részt hordoz magában. A diagnosztikai egység szerves kiegészítője a kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó vizsgálati tevekénységünknek, mivel lehetőséget biztosít, hogy a vizsgálatok során vett biológiai mintákat a mi laboratóriumunk dolgozza fel.
– Ez a jelentős infrastruktúra milyen tudományos tevékenységre ad lehetőséget? Milyen partnerekkel kapcsolódva végzik ezt a munkát?
– A termelő laboratóriumi egységünkben a ludak egy vírusos megbetegedésének megelőzésére szolgáló, saját fejlesztésű ún. telepspecifikus vakcinát termeltünk, de emellett elindítottunk más betegségek megelőzését is szolgáló telepspecifikus oltóanyagok fejlesztését is. A 2020-ban megnyílt Egészségipari Támogatási Program (ETP) lehetőséget adott számunkra arra, hogy a termelő laboratóriumi egységünket továbbfejlesszük és egy humán- vagy állatgyógyászati vakcinák hatóanyagainak előállítására is alkalmas tisztatéri gyártóegységet alakítsunk ki.
Az üzemben – a szükséges minősítéseket követően – regisztrált és fejlesztés alatt álló vakcinák hatóanyagait vagy kritikus kiindulási anyagait állítjuk elő. Az új egységünk alkalmas embrionált tojáson való antigéntermelésre, elsődleges sejttenyészeteken vagy immortalizált sejtvonalakon történő vírusszaporításra, elsődleges sejttenyészetek előállítására és az előállított antigénszuszpenzió inaktiválására is.
Az ETP támogatás fennmaradó részét egy másfél éven át tartó kutatás-fejlesztési projektre fordítjuk. Célunk, hogy olyan, tojásból kivonható, koronavírus-specifikus ellenanyagokat állítsunk elő, amely alkalmas lehet – pl. orrspray-ben történő alkalmazás révén – a koronavírus-fertőzés megelőzésére. Ezt a fejlesztést a PTE Szentágothai János Kutatóközpont részéről professzor Jakab Ferenccel és kutatócsoportjával, valamint dr. Palya Vilmos víruskutató-oltóanyagfejlesztővel együttműködésben végezzük. Az ETP által biztosított támogatás egy olyan előrelépést jelent, amely lehetővé teszi, hogy hozzájáruljunk a hazai oltóanyaggyártás kapacitásának növekedéséhez, ezáltal a magyar egészségügyi rendszer önellátásának fokozásához, de cégünk szempontjából is egy fontos mérföldkő, hiszen olyan üzletágat teremthetünk meg, amely a meglévő tevékenységeinken alapulva egy jóval magasabb hozzáadott értékű terméket eredményez.
– E jelentős fejlesztések megfelelő számú és képzettségű szakembert igényelnek. Mivel tudják megnyerni maguknak őket?
– A fejlesztések és a cég növekedése elengedhetetlenné tette a szervezeti struktúra nagy munkával történő átdolgozását, mely jelenleg is tart. A szüleim által indított kétszemélyes családi vállalkozás napjainkban 220 főre fejlődött, emiatt a sokáig kézi vezérléssel működő szervezetet egy cégszerűen működő vállalattá kezdtük átalakítani. Sajnos számunkra is nehézség, hogy az általunk végzett tevékenységek sok esetben speciális szaktudást igényelnek, így a képzett, megfelelő kompetenciával rendelkező munkatársak toborzása és megtartása egy Budapesttől távol eső kisvárosi régióban, és a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetet figyelembe véve komoly kihívást jelent. Egyre nagyobb kihívást jelent a munkaerő-megtartás is, hiszen az éveken át gyakorlatot szerző diplomások aránya a cégen belül az állategészségügy-szolgáltatási és laboratóriumi ágazatban a legnagyobb, közel 40%. A kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzet ellenére azonban kiváló munkatársi gárdával rendelkezünk, amely nemcsak a tevékenységeink fejlődésének motorja, hanem a cég jó hírének is fontos összetevője, hiszen a kisvárosi, családias hangulatú munkakörnyezetnek a jó munkahelyi közösségek meghatározó elemei.
PannonPharma Kft.: „Több szabadalmat bejelentettünk a koronavírusra, most fogadták el egy új technológiánkat, amely ezzel a betegséggel szemben alkalmazható”
A pécsváradi PannonPharma Kft. gyógyszergyártást (saját és bérgyártást), és ehhez kapcsolódóan gyógyszer-analitikai, gyógyszeripari kutatást, fejlesztést (K+F), valamint gyógyszeripari minőségfejlesztő tevékenységet folytat. A vállalkozás úgynevezett generikus plusz gyártó, ami annyit jelent, hogy a már hatásosságáról, biztonságosságáról és költséghatékonyságáról is jól jellemzett gyógyszereket igyekeznek újabb (jobb hatásosság, kevesebb mellékhatás vagy új javallat, vagyis új kórképben történő alkalmazás stb.) tulajdonságokkal felruházni, ezáltal újabb értéket teremteni az egészségét megőrizni, a betegségét megszüntetni, gyógyítani kívánó fogyasztók számára.
– A gyógyszer eleve egy olyan áru, aminek gyártóját, forgalomba hozó szervezetét jogszabály kötelezi az ötévente való felülvizsgálatra és annak igazolására, hogy a készítmény megfelelő, vagyis hatásos és biztonságos, a beteg érdekét szolgáló tulajdonságokkal rendelkezik. Tehát ha időközben a gyógyszerrel kapcsolatban újabb eredmények, lehetőségek merülnek fel, akkor azok új gyógyszerfejlesztést, kutatást is jelenthetnek. Egyébként ha más okból nem is, de kötelesek vagyunk átvizsgálni az Európai Unió gyógyszermellékhatás-figyelő hálózatán a bejelentéseket, és annak megfelelően frissíteni a gyógyszerre vonatkozó biztonsági információkat. Ezt általában a betegtájékoztatóban, illetve az alkalmazási előiratban szükséges rögzíteni, és ezt a hatósággal kell jóváhagyatnunk – mondja Pallos József Péter ügyvezető. – Ha egy gyógyszer új felhasználhatósága merül fel, természetesen igyekszünk fejlesztési munkával, a szükséges szakirodalmi összefoglalókkal, úgynevezett extrém riportokkal alátámasztva a hatóság elé vinni, és kérni, hogy engedélyezze az adott gyógyszert egy másik betegség gyógyítására.
– Milyen új irányaik, törekvéseik vannak akár új termék létrehozásával kapcsolatban? Figyelik-e, hogy mire lenne szükségük a fogyasztóknak?
– A fogyasztói társadalom kulcsmondata, hogy „nem ismert öröm nem gerjeszt vágyat”. Vagyis a legfurcsább dolgokra néha teljesen új fogyasztási javakat talál ki a feltaláló, a gyártó, a kereskedő. Nekünk az a dolgunk, hogy felismerjük: ez a jótékonynak mondott civilizáció, a rengeteg ártalmával felmagasztalva, milyen olyan gyógyszereket, megoldásokat keres, ami egyébként civilizáció nélkül nem létezne. Ezek tipikusan a hiánybetegségek. Már ma látható, hogy 2040-től a világon minden 45. évét betöltött ember legalább egy betegség miatt állandó kezelésre szorul majd. Ez azt jelenti, hogy a jövő üzlete a víz, az egészség és a gyógyszer lesz. Erre nyilvánvalóan nekünk is reagálnunk kell. Figyelni a ma jelen lévő betegségeket, itt van például a koronavírus, a rákbetegségek, az öngyilkosság. Azt hisszük, hogy a betegségeket alapvetően gyógyszerrel lehet megoldani, pedig társadalmilag kellene. De miután a társadalom erre képtelen, maradnak a gyógyszerek. Ezek a folyamatok is meghatározzák a fejlesztéseink irányát. A koronavírus például sok tényezőre hívja fel a figyelmet, és rengeteg fejlesztési, több szabadalmaztathatósági lehetőséget is ad. Ma nem szabadna meghalni egy ilyen egyszerű betegségben.
A gyógyszerek fejlesztése sok évig, sok évtizedig tart. Karikó Katalin sem a múlt év január harmadikán, amikor közzétették, hogy indul koronavírus-járvány, kezdte el fejleszteni a zseniális „vakcina-gyógyszerét”, ami már az év végére készen is volt. Ez egy sok, akár tízéves folyamat. Az eredeti szabadalmakat, az úgynevezett liposzómás technológiát már több mint negyven év óta ismerjük. Ő, a tudós hölgy olyan praktikus intelligenciával is bírt, hogy felismerte az egyébként tudományos alapkutató laboratóriumban a molekuláris emkapszuláció jelenséget, azt, hogy az mRNS genetikai információhordozóból liposzómacsomagolással, kellő körültekintéssel az emberiség számára hasznos készítmény állítható elő, ebben az esetben például a vakcina. Mi is így térképezzük fel a szerény lehetőségeinket. Nyilván nem fejlesztünk vakcinát, de az egyik, már forgalomban levő gyógyszerünkről kiderült, hogy kifejezetten előnyösen használható a koronavírussal szemben. Aztán tovább nyomoztunk, és egy másik gyógyszerünkkel kapcsolatban is erre a megállapításra jutottunk. Persze ahhoz, hogy ebből hivatalos gyógyszer lehessen, sok idő és vizsgálatok kellenek. Klinikai vizsgálatokra van szükség, de azok sajnos nincsenek. Ahhoz sok pénz kellene, amihez általában külön pályázattal lehet hozzájutni. Tavaly több szabadalmat bejelentettünk a koronavírusra, meg is csináltuk a gyógyszert, most fogadták el egy új technológiánkat, amely ezzel a betegséggel szemben alkalmazható.
– A PannonPharmánál folyó fejlesztésekkel kapcsolatban milyen szervezetekkel működnek együtt?
– A klinikai vizsgálatok esetében nyilván klinikákkal, amelyek hajlandók elvégezni a vizsgálatokat. A koronavírus kapcsán többször is próbáltunk klinikai kapcsolatot keresni, de amikor a koronavírus hullámcsúcsa van, azt mondják, hogy nem érnek rá, mert sok a beteg. Amikor pedig nincsen hullám, akkor meg azért nem tudnak ezzel foglalkozni, mert be kell hozniuk hullámból adódó lemaradásukat. Tehát gyakorlatilag nem jutunk klinikai vizsgálatokhoz.
– Önök részt vesznek-e nagyobb projektekben, kutatásokban? Amikről esetleg, mint a PTE Szentágothai János Kutatóközpont Tanácsadó Testületének tagja is értesülhet.
– Igen, a testületben nagyon jó kapcsolataink vannak, de miután a koronavírussal Európában nyitott laboratóriumként talán csak négy-öt laboratórium tud foglalkozni, és ilyen a pécsi egyetem laboratóriuma is, oda kapacitáshiány miatt nem lehet bejutni. Egy éve nem tudunk vizsgálatokat elvégezni, persze azt is tudva, hogy ezek alap kutatólaboratóriumok, és nem rendelkeznek azzal a kapacitással, amit a klinikai vagy éppen a gyógyszerészeti szakmai elvárások megkövetelnek.
– Nem a koronavírushoz kapcsolódva vannak-e más témában kutatási együttműködéseik?
– Mindig vannak közös fejlesztéseink az egyetemmel. Jelenleg is folyik klinikai vizsgálatunk a pécsi egyetem egyik klinikájával, ahova a klinikai vizsgálati mintákat gyártottuk, de korábban is zajlott olyan vizsgálatunk, amikor nekünk mint gyógyszergyárnak szükségünk volt klinikai vizsgálatokra a terápiás hatásigazolásokhoz. Ezek a munkák természetesen a ráfordítható pénzügyi keretünk függvényében valósulhatnak meg. De mi magunk is folytatunk fejlesztéseket, az elmúlt években elnyertünk egy jelentős keretet, amit gyártógépek és kutatás-fejlesztési gépek beszerzésére költöttünk, összesen 1,6 milliárd forintért hajtottunk végre beruházásokat az üzemünkben.
– Van-e megfelelő kvalitású munkaerő, akit alkalmazni tudnak és olyan számban-e, mint amit a vállalkozás megkíván?
– Sajnos nincs. A PannonPharma Kft. képzőhelyként működik, a középfokú intézményekkel állunk kapcsolatban a képzést illetően. Kollégáink rendszeresen továbbképzik magukat, van, aki doktori fokozatot szerez, más szakmérnökké válik, ezeket a törekvéseket saját keretünkből támogatjuk. Ha meg tudnánk fizetni, akkor jelen pillanatban leginkább gyógyszergyártási szakemberekre lenne szükségünk. Sajnos azonban a jelentkezők olyan bérigényt jelölnek meg, amelyet egy átlagos kis-közepes gyártó nem tud kigazdálkodni, ezért sokan elmennek Budapestre vagy külföldre. Azt is látni kell, hogy a Dél-Dunántúl az utóbbi évtizedekben egy hátrányos helyzetű térség lett, így nem igazán vonzó a fiatalok számára. A munkaerőhiány egyelőre nem veszélyezteti a létünket, mert a stratégiánk az, hogy abban az ütemben fejlődünk, amire lehetőségünk van.
Kis Tünde