Új év, új tervek, új kihívások – az idei év is így indul a baranyai gazdaságban, illetve a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamaránál. A pandémia jelentős nyomot hagyott az elmúlt két éven, az ebből kiinduló gazdasági változások a következő időszakot is meghatározzák. Milyen kihívások előtt áll a kamara 2022-ben, hogyan tudja segíteni a vállalkozásokat és a gazdaságot? Milyen tervekkel indulnak neki az évnek az egyes cégek? A válaszokat ebben az összeállításban összegezzük.
Dr. Síkfői Tamás: „Fontos, hogy az arányaiban egyre kisebb helyi fejlesztési erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használjuk fel”
A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, dr. Síkfői Tamást arra kértük, foglalja össze: miként jellemezhető a nemzetközi, hazai gazdaság a 2022-es év elején, a tágabb színtereken zajló folyamatok hogyan hatnak a megye gazdaságára.
– A pandémia folyamata és hatásai még komoly elemzésre várnak a világon, mind egészségügyi, mind gazdasági vonatkozásban. A pénzvilág profitja a válság alatt folyamatosan többszöröződik, a világ pénzrendszerének digitalizációja várható. Az államok elképesztő ütemben adósodnak el. Az energiaárakat hatalmas haszonnal az égbe emelik, több „alternatív” profitábilis zsákutcába terelik az emberiséget. Az IT-szektor akcelerációja tömegeket szorít ki a társadalmak perifériáira, a vegyélelemipar gyors fejlődése újabb és újabb globális civilizációs kihívásokat teremt meg. A hadiipari megrendelések veszélyes csúcsokat döntögetnek, a gyógyszeripar hatalmas fellendülést él meg.
A magyar és az uniós fejlesztéspolitika az elmúlt 30 évben nem kedvezett a perifériáknak. A gazdaságfejlesztési zónák kijelölésével végre megjelent benne a térségi szemlélet, amely talán fékezni tudja az igen felgyorsult térségi polarizációt, az egyre erősebben a fejlett térségek felé irányuló irracionális erőforrás-allokációt. Ahogy a világban, úgy itthon is folyamatosan növekszik a fejlett és perifériális térségek közötti különbség. Ezt a folyamatot még gyorsítja is a centrumokra koncentráló fejlesztéspolitika, mert a gyors fejlődésű térségek növekvő mértékű infrastrukturális kiszolgálását fontosabbnak tartják, mint a perifériák felzárkóztatásával nyerhető társadalmi, gazdasági hozamot, amely akár magasabb is lehetne.
– A világjárvánnyal és annak hatásaival miként képesek megbirkózni a baranyai vállalkozások, ebben hogyan tud segíteni nekik a kamara?
– A megye TOP 100 vállalkozása a pandémia alatt is fejlődni tudott, a legnagyobb vesztes a mikro- és a kisvállalkozási szektor volt. A középvállalkozásokat komoly szélsőségek rángatták meg. Többségük eddig vette az akadályokat. Az állami segítség sokat jelentett, bár a korábban sohasem tapasztalt kihívás miatt nem mindig születtek racionális intézkedések.
A kamarai munka követte a napi problémákat, rendkívül operatív volt a helyi piac szervezésétől a szakmai segítségig, a kormányzat és az önkormányzatok felé irányuló előkészítő, elemző, véleményező és lobbimunkában. Soha ennyi elismerést nem kaptunk, amelyek viszont az egész üzleti közösséget illetik.
A válság kiélezte a munkaerőpiaci, a nyersanyag- és alkatrész-, valamint energiapiaci helyzetet. A gazdasági erőközpontok közötti kereskedelmi és pénzügyi háború mindezt elképesztően fel is erősítette. A világfolyamatok legnagyobb vesztese minden tekintetben az unió volt, válaszai szakmailag kétségesek, megkésettek, ideológiailag befolyásoltak voltak, míg a világ többi erőközpontja hatékonyabb volt. Mindemellett a rengeteg olcsó pénz, az elképesztő állami eladósodás világszerte hatalmas kockázatokat hordoz. Nagyon könnyen permanens válságba sodródhat a világ.
A kamara továbbra is szakmai elemző munkájával igyekszik feltárni a trendeket, a veszélyeket, a lehetőségeket a vállalkozások felé, igen rugalmas szolgáltatási rendszert alakított ki, ennek pl. része volt a gyakorlatilag ingyenes KKV Széchenyihitel-csomag, amely rengeteg kisvállalkozásnak segített a válságban. A kkv-szektor a legsérülékenyebb, ezért szervezzük, segítjük a klasztereket, az innovációs láncokat.
– Miként alakul a PBKIK idei stratégiája, mely területekre irányul fókusz, kikkel/milyen szervezetekkel való kapcsolódás segíti a stratégia megvalósítását?
– A világban, az unióban és itthon is erőteljes centralizációs folyamatok zajlanak nem kevés konfliktussal. Épp ezért nagyon fontos, hogy az arányaiban egyre kisebb helyi fejlesztési erőforrásokat a lehető leghatékonyabban használjuk fel. Kamaránk sok éve kezdeményezi a legfontosabb intézmények fejlesztési koordinációját. Úgy tűnik, az első lépés megtörténik, e hónapban a megye, Pécs, az egyetem, a két gazdasági kamara és a fejlesztési kormánybiztos megállapodást ír alá erről. Terveink szerint a már csatlakozni kívánó megyei települések, városok számára nyílt lesz a megállapodás.
Rabb Szabolcs: „Nem csökkenti az eredmény értékét, ha másokkal is megosztja az odavezető utat”
Milyen kihívások elé néz a PBKIK idén, mely kérdésekre, igényekre kell válaszokat találnia? – tettük fel a kérdést Rabb Szabolcsnak, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkárának.
– A kamara küldetése a megyei gazdaság szolgálata, a szolidáris üzleti közösség erősítése és szervezése. Minden szakmai feladatot az elfogadott kamarai stratégiai mátrix mentén szervezünk, a szakmai feladatrendszer fókuszában a vállalkozások és azok eredményessége áll.
Elkötelezett és hittel végzett szakmai munkánk biztosítja a megyei gazdaság fejlesztését. A Covid-járvány, a technológiai fejlődés, a munkaerőhiány mind a gazdaság újjászervezését teszi szükségessé. Kamaránk ennek a munkának a helyi, részben országosan is a motorja. A változások mentén a gazdaság érdekeit szolgáló fejlesztéseket, valamint belső és külső változtatásokat menedzselünk. A kihívások is mind a fentiekhez kapcsolódnak. Meg kell felelnünk a gazdasági szereplők igényeinek, ezek komplexek és folyamatosan változnak. Most a finanszírozás, a humán erőforrás, a fejlesztési potenciálok menedzselése, a beszerzés és a költségek a legfontosabb vállalkozói kihívások. Idén is ezen témák mentén szervezzük a kamarai munkát.
Évek óta ismétlem és számomra továbbra sem unalmas, evidencia: óriási erő rejlik a gazdaság szervezettségében. A legfontosabb feladat, hogy továbbra is életben tartsa a helyi cégek kooperációit a kamara. Kulcsfontosságú, hogy az érintettek működjenek együtt és tanuljanak egymástól. Az összefogás fenntartása érdekében a kamara továbbra is foglalkozik klasztereivel (Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter, Építőipari Technológiai Klaszter, Baranyai Gasztronómiai Klaszter), de a baranyai iparfejlesztési programot sem adja fel. A gazdaság szervezettségét alapvető továbbra is fenntartani és erősíteni.
– Melyik sikeres programokat folytatja, illetve milyen új projekteket indít a szervezet?
– Rengeteg a tennivalónk. Idén év elején is összeállítottuk vezető kollégáimmal a kamara éves operatív tervét. Elsődleges célunk a megyei gazdaságfejlesztés és ehhez minden kompetens partner megnyerése. A meghatározó területeink – nem fontossági sorrendben – a következők:
– szakképzés és pályaorientáció;
– nemzetközi kapcsolatok szervezése és a hazai külföldi működő tőke megnyerése Pécs, valamint a megye számára;
– innovációs és iparjogvédelmi evangelizáció és tanácsadás;
– egyetemi partnerség keretében az egyetemi tudás és kapacitások helyi vállalkozások felé történő csatornázása, szervezése (technológia transzfer);
– a vállalkozások számára források biztosítása, a kamarai Széchenyi Kártya Program bővítése;
– új szakmai programok kidolgozása.
Pécs és Baranya megye egyik legnagyobb problémája a fiatalok elvándorlása más versenyképesebb térségekbe. A megyei kiemelt entitások közös, kamarai koordinációval megvalósított #ajelenajövőd kampánya az elvándorlás csökkentését és hosszú távon a fiatalok visszavándorlását szolgálja. Több mint 100 vállalkozás bevonásával nyomtatott, közterületi és elektronikus felületeken jelentünk meg, bemutatva a helyi innovatív vállalkozásokat és az általuk nyújtott kreatív, 21. századi munkalehetőségeket. A kampányt a jövőben is folytatjuk.
A hazai és a nemzetközi üzleti élet fenntartása érdekében létrehoztuk az ITT&MOST platformot, ahol ma már 24 országból 700 vállalkozás tárgyal egymással, folyamatos szakmai és külpiaci szemináriumokkal támogatva. Ezt a projektet folytatjuk idén is.
A válság ideje alatt elindítottuk a #Heti1Helyi kampányt annak érdekében, hogy felhívjuk a helyi lakosok és vállalkozók figyelmét arra, mit tehetnek azért, hogy túléljék ezt az időszakot. A kezdeményezés egyre népszerűbb és a visszajelzések szerint mind többen kihasználják a helyi lehetőségeket.
Tavasszal elindul a kkv innovációs központ projekt a helyi vállalkozások kezdeményezésére és kapacitásaikra építve. A közeljövőben új unikális kamarai programokkal is találkoznak majd a vállalkozások, mint podcastsorozat, virtuális tanácsadási rendszer, új képzési és szakmai fórumok.
InnoTeq Kft.: „Megnőtt a virtuális, távoli jelenlétet biztosító informatikai megoldások jelentősége, amihez hatékony segítséget nyújtunk”
Eredményes és rendkívül izgalmas évet zárt 2021-ben a vizualizációs megoldások és kiterjesztett valóság fejlesztésével foglalkozó pécsi InnoTeq Kft., amely új területekre is belépett. Rendes Péter ügyvezető több sikeres munkájukat is kiemelte.
– 2021 szeptemberében megnyílt a zirci Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Alkotóház, a kiállítás teljes informatikai rendszerét és megoldásait az InnoTeq Kft. biztosította. A Green Aura kiterjesztett valóság mobilapplikációt a Pécsi Tudományegyetem részére fejlesztettük, ez egy terepasztalon főleg pécsi vállalatok környezetbarát megoldásait mutatja be. Új ügyfelünk, a Lafarge Cement Magyarország Kft. 10 éves jubileumi nyílt napjára élményalapú információs terminált készítettünk, amelynek segítségével az érdeklődők virtuálisan bejárhatták a cementgyárat, miközben megismerkedhettek a folyamatokkal. A SonGas Kft.-nek belső használatú rendszert hoztunk létre a papír alapú munkafolyamatok vezetésére és hatékony támogatására. Örömteli hír, hogy cégünk második díjat nyert a Jinan New Growth Drivers International High-level Talents Innovation and Entrepreneurship Contest európai divíziójának döntőjében. Az esemény célja a technológiai innováció fellendítésén túl az volt, hogy a vállalkozások, így az InnoTeq is, lehetőséget kapjon arra, hogy nemzetközi porondon mutathassa be megoldásait. Az év folyamán több pályaorientációs és az informatikát népszerűsítő eseményen is közreműködtünk, ezeken fiataloknak mutattuk be az izgalmas munkánkat.
– Milyen fejlesztésekben gondolkodnak, ill. ezek közül realizálódik-e valami 2022-ben?
– Új fejlesztés lesz idén a Mecsek Discovery Center kiállításának létrehozása, ami számos korszerű informatikai megoldással segíti a látogatóknak a Mecsek és a természet felfedezését, megértését. Élményalapú DIVIT megoldásainkat választották a Magyar Géniusz utazókiállítás informatikai hátteréül is, a kiállítás 7 vidéki helyszínen mutatja be 60 múzeum válogatott anyagait. Több közigazgatási, államigazgatási projektünk is folytatódik 2021-ben, új funkciók, új modulok vannak tervezés alatt.
– A jelenlegi gazdasági környezetet tekintve milyen kihívásokkal néznek szembe és ezekre milyen megoldásaik, válaszaik vannak?
– Tavaly az IVSZ szervezésében részt vettünk több rendezvényen és workshopon, amelyek fókuszában az IT-cégek HR kihívásai álltak. Ezek során sok hasznos tapasztalattal lettünk gazdagabbak a területen, amiket beépítünk a mindennapokba. A vírushelyzet miatt állandósult a hibrid munkavégzés a cégnél, a kollégák részben home office-ban, részben pedig az irodában végzik feladataikat. Ez az új forma jól működik, nem ment a hatékonyság rovására. Mind a cég, mind pedig a munkatársaink is profitálnak a bevezetett rendszer rugalmasságából, így ezt a jövőben is megtartjuk. Az elmúlt időszak során a virtuális, távoli jelenlétet biztosító informatikai megoldások jelentősége is megnőtt, amihez hatékony segítséget nyújtanak megoldásaink.
Enviroinvest Zrt.: Bevételnövelés, üzletágfejlesztés 2022-ben
A három cég jogutódjaként 2010-ben alakult pécsi Enviroinvest Zrt. három üzletágat – környezetvédelem, hulladékgazdálkodás, biotechnológia – üzemeltet. Kovács Árpád László vezérigazgatót először a tavalyi év rövid értékelésére kértük.
– Az Enviroinvest Zrt. a 2020-as évihez képest csak kis mértékben tudta növelni a bevételeit. A koronavírus hatása még 2021-ben is befolyásolta a tevékenységet. A 2021. évi bevételnövelést a K+F fejlesztésekkel értük el.
– Melyek lesznek az idei év feladatai? Mit terveznek megvalósítani?
– A zrt. 2022-ben a bevételek növelését tervezi, amelyhez mind a három üzletágunkat fejleszteni kívánjuk. Stratégiai üzletágnak tekintjük a biotechnológiát. A fejlesztések közül a legfontosabb a fágterápiás növényvédelemhez a biopeszticidek gyártása. A környezetvédelem területén ismételten bevezetjük a szén-dioxid-kereskedelmet, a hulladékgazdálkodási üzletág az e-hulladék hasznosítását és az alkatrész-kereskedelmet fejleszti.
– Esetleg a vállalat részt vesz-e pályázaton?
– Az Enviroinvest Zrt. 2022-ben 2 db pályázaton biztosan részt vesz. Az egyik a GINOP PLUSZ-2.1.1-21 pályázat, amelyen környezetbarát perzisztens baktériumfágokat fejlesztünk a dió Xanthomonas betegség elleni védekezésére. A másik pályázat a GINOP PLUSZ-1.2.3-21, amelynek keretében a fágalapú biopeszticidek gyártástechnológiájának kialakítását és a laboratórium villamosenergia-költségeinek csökkentését valósítjuk meg.
– Milyen kihívásokkal néznek szembe (akár a jelenlegi gazdasági környezetet tekintve), és ezekre milyen megoldásaik, válaszaik vannak? Esetleg ki vagy milyen szervezet segítségére, együttműködésére számíthatnak?
– Tekintettel arra a tényre, hogy a környezetvédelmi tanácsadás területén kevés a megrendelések száma, egyedi megoldásokra törekszünk. A saját fejlesztésű technológiákat kívánjuk értékesíteni a magyar, illetve a külföldi piacon. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabályok olyan változásokat idéznek elő, amelyek a tevékenység átszervezését igénylik. Emellett előkészítjük az állami feladatokhoz történő kapcsolódás lehetőségeit is. A koronavírus negatív hatásai ellenére is folytatjuk az Indiában, a biotechnológia területén elindított munkákat. Az Enviroinvest Zrt. kapcsolódik a BIOPESZTICID Kft. startup vállalkozásához. A BIOPESZTICID Kft. Ázsiában végzi a fág alapú peszticid (rizs megbetegedés elleni szer) szabadföldi kísérleteit és az engedélyeztetést. Vállalatunk munkatársai előkészítik a biopeszticidek gyártását. A feladatok megvalósításához szükséges az egyetemekkel és a Magyar Külügyminisztériummal való együttműködés.
M&M Computer Kft.: Komplex informatikaiinfrastruktúra-tervezési, -kivitelezési és -üzemeltetési szolgáltatások fejlesztése és erősítése
A pandémia okozta, a gazdasági számos területén mutatkozó megtorpanás ellenére a korábbi évekhez hasonlóan sikeres gazdasági teljesítményt tudott felmutatni és számos szakmai területen erősítette tevékenységét az informatikai szolgáltatásokat nyújtó, illetve informatikai fejlesztésekben, projektekben közreműködő pécsi M&M Computer Kft. – összegezte a vállalkozás tavalyi évét Szappanos Gábor ügyvezető.
– Szakembereink a már megszokott magas szakmai színvonalon végezték feladataikat, ennek többek között a felhalmozódó szakmai tapasztalat és a folyamatos szakmai képzés volt az alapja. A 2022-es terveink között szerepel, hogy az eddig is jelentős és erős informatikai szolgáltatási területet – ezen belül komplex informatikaiinfrastruktúra-tervezési, -kivitelezési és -üzemeltetési szolgáltatásainkat – tovább kívánjuk fejleszteni és erősíteni. Így biztosítva megrendelőink, partnereink számára azokat a szolgáltatásokat, amiket az évek során megszoktak társaságunktól, és amelyek igénybevételével hatékonyan tudnak koncentrálni a feladataikra.
– Milyen fejlesztésekben gondolkodnak, ill. ezek közül realizálódik-e valami 2022-ben? Esetleg részt vesznek-e pályázaton?
– Társaságunk a korábbi években sikerrel pályázott és nyert el forrást a GINOP-2.1.2 sz. K+F pályázaton, amely keretében egy bluetooth beacon management platform, web bluetooth eseménykezelő framework továbbfejlesztését végeztük. A munka szakmai zárása az előző évben megtörtént. Idei tervünk részben e GINOP-pályázatunk szakmai elemeire, tapasztalataira épülő új GINOP Plusz-2.1.1-21 „Vállalati kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek ösztönzése” pályázaton történő részvétel, pályázatunk benyújtása épp a napokban történik meg. Társaságunk az előminősítésen sikeresen túljutott, így joggal bízhatunk abban, hogy a most benyújtandó pályázatunk (amelynek összköltsége több mint 100 millió Ft, tárgya pedig „no-code ipari IoT platform továbbfejlesztése ipar 4.0 alkalmazási fókusszal”) bírálata sikeres lesz.
Emellett a napokban megjelenő GINOP Plusz-1.2.3-21 „A mikro-, kis- és középvállalkozások modern üzleti és termelési kihívásokhoz való alkalmazkodását segítő fejlesztések támogatása a leghátrányosabb helyzetű régiókban” kiírás keretében újabb forrásra pályázunk, ennek olyan beruházások megvalósításának támogatása a célja, amelyek javítják a technológiai felkészültséget, így segítségével infrastruktúra-fejlesztést és -felújítást, továbbá tervezési munkáinkat segítő mérőrendszerek beszerzését kívánjuk megvalósítani ebben az évben.
– Jelenleg milyen kihívásokkal néznek szembe és ezekre milyen megoldásaik, válaszaik vannak? Kinek/minek a segítségére, együttműködésére számíthatnak ebben?
– Több kihívással is szembesülünk, ezek egyike a minőségi szakemberállomány megtartásának és javadalmazásának kérdésköre, hiszen csak a megfelelő bérezés biztosításával tudjuk magas szakmai színvonalon teljesítő kollégáinkat alkalmazni és ezáltal kiváló minőségű szolgáltatásokat nyújtani partnereink felé. De ez a kérdéskör szorosan összefügg a másik „örökzöld” témával, az árbevétel/ profit/hatékonyság kérdéskörével, hiszen ennek pozitív hozadékából tudjuk a tervezett fejlesztéseinket, beruházásainkat végrehajtani és szakembereink számára biztosítani az elvárt bérszínvonalat.
A velünk együttműködő nagy informatikai gyártókkal is folyamatosan keressük az új szakmai, szolgáltatási megoldásokat, ezáltal még hatékonyabban megjelenni az informatikai szolgáltatások területén. Együttműködéseink, szakmai kapcsolatrendszerünk széles és szerteágazó, ezzel biztosítva azt, hogy társaságunk naprakész információkat tud – nem csak az informatika területén – nyújtani, illetve kapni, segítve a magunk, valamint a gazdaság, az informatikai vállalkozások, a piaci szereplők munkáját is.
Társaságunk számos szakmai szervezet tagja, ilyen a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (ezen belül kamarai küldött és IT bizottsági tag is), alapító tagja vagyunk a pécsi illetőségű Információmenedzsment Innovációs Klaszternek is, amely tagjai között számos fejlesztőcég található. Továbbá vállalatvezetőként tagja vagyunk az IVETÁR (Informatikai Vezetők Társasága) Egyesületnek is, ahol a vezetők már számos szakmai-fejlesztési kérdésben fejtették ki véleményüket. Mindezen közös munkák, találkozások, egyeztetések során informáljuk egymást, segítséget nyújtunk tagjainknak, adott esetben munkát is biztosítunk, továbbá együttműködünk számos projektben, támogatva egymás tevékenységét, közvetve pedig erősítve Baranya megye gazdaságát.
K.T.