Új helyen, új tervekkel a Pécsi Kosár Közösség

Néhány hete új helyen, a Pécsi Kereskedelmi Központ földszintjén várja péntek délutánonként vásárlóit a Pécsi Kosár Közösség. A két éve működő, a helyi termelőket és a vásárlókat összekötő társadalmi szerveződést fiatalok hozták létre közösségépítés céljából, illetve azért, hogy a helyben megtermelt kiváló minőségű és egészséges zöldségek, gyümölcsök, a kisgazdaságok hús- és tejkészítményeik rövid lánc keretében közvetlenül a helyi lakosokhoz jussanak, és ezáltal magasabb, biztos jövedelem maradjon a gazdáknál. Ma mintegy 250 család vásárol heti szinten a közösség tagjaként, amelynek szervezői szeretnének élni az új hely nyújtotta lehetőségekkel.

– Mivel a korábbi helyünkről el kellett jönnünk, sokáig kerestük az új teret, hiszen annak számos kritériumnak – például jó megközelíthetőség, parkolás, tárolókapacitás– meg kell felelnie. A kamarával már ismertük egymást a Baranyai Gasztronómiai Klaszter révén, amelyben mi is tagok vagyunk, így merült fel a Pécsi Kereskedelmi Központ földszinti helyiségének ötlete a kamara részéről – ez minden szempontból ideális. Ez most ad egy lendületet és új lehetőséget a kosárközösségnek – foglalja össze Radnóti Zsolt szervező, hogyan találták meg az új helyüket. – Szervezetünk az eltelt két év alatt stabilizálódott, rendszerbe kerültek a munkafolyamatok, a feladatok, ma sokkal szervezettebben és hatékonyabban működünk, mint az induláskor. Bekerültünk az országos köztudatba is, ha Baranyában valamilyen termék előállítására nincs lehetőség, megpróbáljuk más – a kritériumoknak megfelelő – őstermelőtől beszerezni. Részese vagyunk a Szolidáris Gazdaság Hálózatnak, ami szakmai és civilszervezetekkel való kapcsolódásra is lehetőséget teremt. Számos vidéki ökoközösség működik, velük, valamint a szakmai szervezetekkel és szakemberekkel is tudunk tapasztalatot cserélni.

– Milyen az érdeklődés a vásárlók, illetve a termelők részéről a Pécsi Kosár Közösséghez való kapcsolódásra?

– Heti egy átadónapot tartunk, ez a szisztéma bevált az elmúlt két évben. Mintegy 200-250 család jár hozzánk rendszeresen, ami tulajdonképpen lefedi a jelenlegi kapacitásunkat. A gazdák által biztosított alaptermékek, zöldségek, gyümölcsök általában az utolsó darabig el is fogynak, ha bővülni szeretnénk, egyszerre kell majd fejleszteni a keresletet és a kínálatot. A vásárlóink stabil, hűséges vásárlók, a gazdák között van némi fluktuáció, mert előfordul, hogy valaki abbahagyja a termesztést. A vízhiány, a meg nem lévő tárolási kapacitás, az energiaárak brutális emelkedése, a gazdálkodással kapcsolatos egyéb nehézségek többeket feladásra kényszerítenek, ilyenkor igyekszünk másokkal pótolni a kiesett kínálatot. Ez nem könnyű. Már csak azért sem, mert a termelők életkora egyre magasabb és sokkal kevesebben gazdálkodnak ma, mint akár egy évtizede. Hiányoznak a rendszerből a fiatalok.

– Van-e olyan termény, áru, amiből hiányt szenvednek, és jó lenne, ha találnának rá termelőt?

– Sárgarépából bármennyi jöhet, de nem bármikor. Van olyan hónap, amikor dömping van belőle, máskor pedig nem lehet hozzájutni, mert nem tudták megoldani a betárolását. Ez is az egyik fő feladatunk, hogy koordináljuk a kínálatot és a keresletet, hogy egyenletes mennyiségben álljon rendelkezésre adott termény. Hüvelyeseket, szárazbabot, fejtett babot szívesen fogadunk, karfiolból és brokkoliból is lehetne több, mert jelenleg évente csak néhányszor tudjuk felírni a megrendelőlapra. Ugyanígy vagyunk a zöldbabbal is, pedig lenne rá kereslet. Örülnénk, ha a gabonakínálatunkat is tudnánk szélesíteni.  Alapvetően bármilyen friss gyümölcsöt és friss zöldséget termesztő gazdát várunk, a vásárlói körünk a feldolgozott termékekre kevésbé vevő.

– Milyen fejlődésre ad lehetőséget az új stabil hely, milyen terveik vannak a kosárközösséggel kapcsolatban?

– Most egy olyan mérföldkőhöz érkeztünk, ahonnan úgy tudunk továbblépni, ha a logisztikánkat is fejlesztjük. Ez lehet akár házhozszállítás, de alapvetően nem az ilyen plusz szolgáltatások biztosítják a fejlődésünket, hanem az, ha több termékből tudunk gazdálkodni. Működtetünk egy kísérleti éttermi logisztikai vonalat, jelenleg négy-öt pécsi étteremnek szállítunk be, és a gasztronómiai klaszterben is rendszeresek az egyeztetések. Már tavaly is tapasztaltuk, hogy a téli időszakban nem tudunk annyi árut biztosítani, mint az év többi részében, mivel a hazai gazdák többsége nem rendelkezik tárolókapacitással. Ezért elkezdtük a gazdák közötti együttműködés szervezését, akár közös tárolásban, komposztbeszerzésben is gondolkodunk. Ezzel egyfajta szövetkezetes működés irányába indultunk el.

K.T.