A Magnus Aircraft Zrt. Fusion repülőgépe az első magyar kisrepülőgép, amely átrepülte az Atlanti-óceánt, augusztus végén 8204 km-t tett meg 50 repült óra alatt – ezzel beírta magát a repülés történetébe. Bár a kedvezőtlen időjárási viszontagságok miatt a gép két napot Grönlandon töltött, az időjárás jobbra fordulásával sikeresen teljesítette a tervet, és az Atlanti-óceánt átrepülve a Westchester County Airport-on landolt. De nem ez az egy „szenzáció” a Magnus háza táján: a Pogányban működő vállalkozás nagyberuházásról szóló szerződést kötött Kínával, így a távoli országban bemutatóterem, három üzemegység (kompozit-, repülőgép-összeszerelő- és karbantartó üzemegység) és az Óbudai Egyetem közreműködésével egy fejlesztési központ (Kínai-Magyar High-Tech Fejlesztési Központ) jön létre.
– Az Atlanti-óceán átrepülésével az volt a célunk, hogy megmutassuk: műszakilag a mi fejlett termékünk is van annyira jó, mint azoké a szereplőké, amelyek 25–30 éve vannak jelen a piacon. Meg akartuk mutatni, hogy annak ellenére, hogy a Magnus fiatal cég, megfelelő mérnöki munkával és felkészítéssel a mi repülőnk is képes teljesíteni azt, amit még nem sokan: nehéz időjárási körülmények között, hosszú repülési távval át tudja repülni az Atlanti-óceánt – fogalmaz Boros László vezérigazgató.
– Milyen visszhangja volt ennek az egyedülálló teljesítménynek?
– Amerikában nagyon sokan követték végig a repülőnk útját, rengeteg megkeresést kaptunk a küldetés alatt. Óriási érdeklődést sikerült elérnünk vele, annak ellenére, hogy az utóbbi időszakban is már jelentős népszerűségnek örvendett az amerikai kontinensen a kisgépünk. Ez a repülőgép folytatja az útját, Amerika keleti partján sok helyen meg fogja mutatni magát, és remélem, hogy ez jelentős mennyiségű megrendelést hoz majd. Már készülünk egy másik nagyszabású küldetésre, az egyik ügyfelünk azt szeretné, hogy a gépe hasonló módon repülve érkezzen meg Kambodzsába.
– Hasonló siker, hogy a Magnus a napokban egy nagyberuházásról szóló szerződést kötött Kínával. Ez mit foglal magában?
– Kínai leányvállalatunk Wuxi város Huishan kerületi népi kormányával, az Óbudai Egyetem, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium közreműködésével kötött nagyberuházási szerződést, amely egy bemutatóterem, három üzemegység (kompozit-, repülőgép-összeszerelő- és karbantartó üzemegység) és az Óbudai Egyetem közreműködésével egy fejlesztési központ (Kínai-Magyar High-Tech Fejlesztési Központ) megvalósításáról szól. A stratégiai együttműködés mérföldkő vállalatunk termékeinek távol-keleti piacra lépésében, egy olyan nagyvállalati környezet létrehozása a célunk, amelyben kínai leányvállalatunk meghatározó szerepű repülőgépgyártó vállalattá képes válni a kínai piacon. Kilenc év alatt több mint 2 800 magyar fejlesztésű Fusion repülőgépet és több mint 400 db négyüléses repülőgépet szeretnénk gyártani és értékesíteni a távol-keleti országban.
Az együttműködési megállapodásban jelentős szerepe van az Óbudai Egyetemnek. Magyarország kiemelkedő műszaki felsőoktatási intézménye nemzetközileg is elismert kutatóival, illetve többek közt a légi járművekben alkalmazott élvonalbeli technológiák integrálásával csatlakozik a projekthez. 200 hektár iparterületen egy mintegy 18 000 m2-es épületkomplexum valósul meg, a létrehozandó egységekben a vegyesvállalat összesen 300 munkahelyet biztosít, mások mellett az Óbudai Egyetem kutatóinak pedig fejlesztési lehetőségeket.
– Ez a fajta külföldi építkezés – USA, Afrika, Kína stb. – mennyiben tudatos a cég részéről?
– Három-négy éve tudatosan építjük a külföldi kapcsolatainkat Kínával, Afrika országaival, e befektetések, erőfeszítések eredményei most érnek be. Számos további tervünk van a jövőre nézve, tudjuk, hogy merre fogunk nyitni, annak érdekében, hogy a világban rejlő összes kitettségre meglegyenek a válaszaink.
– Gyártásban, humán erőforrásban, technológiában miként tudják biztosítani a fejlődéshez szükséges hátteret?
– Egy jelentős volumenig gyártással ki tudjuk szolgálni Magyarországról ezeket a megrendeléseket, de az amerikai, afrikai és a most épülő kínai összeszerelő üzemekkel növelni tudjuk a kapacitásunkat. A humán erőforrást tekintve itthon alapvetően probléma, hogy nincs megfelelő végzettségű szakember, gondolok itt kompozit szakemberekre, ezen a szakképzés irányába való elmozdulással, valamint külföldi munkaerő behívásával tudunk enyhíteni. A szolgáltatószektorban megvannak a helyi partnereink, velük amióta Pogányba érkeztünk, azóta együtt dolgozunk. A kamarától maximális támogatást kapunk, ha valamire szükségünk van, rajtuk keresztül elérjük azt a vállalkozói kört, amely a segítségünkre lehet. Itt valódi üzleti közösségre találtunk, ez is hozzájárul a sikereinkhez.
K.T.