Alig heverték ki a talpon maradt vállalkozások a koronavírus-világjárvány következményeit, máris szembe kellett nézniük a meredeken emelkedő inflációval, az alapanyaghiánnyal, az ukrán–orosz konfliktus negatív következményeivel, az üzemanyagár- és az energiaár-változással. A baranyai vállalkozások számíthattak és a jövőben is számíthatnak a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara segítségére. Hogy mi jelentett kihívást a kamarai vállalkozásoknak 2022-ben, az egyes bizottságok, a városi elnökségek miben és hogyan tudták támogatni őket, erről kérdeztük a szakmai testületek vezetőit.
Fejlesztéspolitikai Bizottság
Hoffmann Tamás elnök:
A 2022-es esztendő ismételten nagyobb kihívás elé állította a vállalkozásokat, mint ahogy azt az előző években is megszokhattuk. Az elszálló energiaárak, a közelben dúló háború, az alapanyag-ellátási problémák, a gyorsan változó jogi és kamatkörnyezet, a romló hazai fizetőeszköz mind tesztelték és egyben erősítették is a hazai cégek immunrendszerét. Sub pondere crescit palma (Teher alatt nő a pálma) – tartja az ősi latin mondás, és biztos vagyok benne, hogy az ilyen válságszituációk adta terhek bizony segítik nőni azt a bizonyos pálmát. Gondoljunk bele, hogy az idén elsajátított képességek milyen jól fognak jönni békeidőben, amikor majd remélhetőleg tényleg azzal kell foglalkozni, hogy minél hatékonyabban tudjuk az ügyfelek igényeit kielégíteni.
Mint minden fenyegetés, a jelen helyzet egy lehetőség is egyben. Az évről évre szélsőségesebben változó klíma is összhangban van a folyamatosan romló gazdasági környezettel. Vegyük ezt egy jelnek arra, hogy változtatnunk kell a fogyasztási szokásainkon, a beruházási döntéseinken és át kell gondolni az általunk képviselt értékeket. Egy Földünk van, aminek erőforrásait minden évben egyre korábban éljük fel. A fenntarthatósági szemlélet immár nem utópia, hanem a túlélési stratégia. Ne csak spóroljunk az energiával, a hulladékokkal, hanem tegyük megújuló pályára azokat. Minél kevesebbet veszünk el a bolygónktól, annál hosszabb ideig lesz az alkalmas az emberi élet számára. Lassan közhely, pedig igaz, hogy az unokáinktól kaptuk kölcsön a Földünket, minden, amit most csinálunk az már az ő életükre is hatással lesz. Éppen ezért teljes szemléletváltásra van szükség. Mindenekelőtt egy tudatos fogyasztási szokásrendszert kell kialakítanunk, amelyben központi szerepet kell játszania a hulladékmentességnek – így például csak annyit és azt vásároljunk, amennyire/amire valóban szükségünk van. El kell fordulnunk a fosszilis energiahordozóktól a megújulók felé, mind az otthonokban, az iparban és a közlekedésben is. Energiatudatos és környezetbarátabb épületeket kell építenünk és használnunk. Figyelnünk kell a saját karbonlábnyomunkra, azaz tisztában kell lennünk azzal, hogy a pillanatnyi fogyasztásunk milyen üvegházhatású gáz-, például szén-dioxid-kibocsátással jár.
A fő feladatunk tehát ez, hogy menjünk elébe a változásoknak és ne utólag tapasztaljuk meg azoknak a káros hatásait. Hiszem, hogy a 2022-es és az azt követő évek legnagyobb hozadéka az lesz, hogy mindannyiunknak – így nemcsak a vállalati működés, hanem a hétköznapi tevékenységeink vonatkozásában is – át kell térnie egy környezetkímélőbb szemléletmódra és aszerint élni életünket. Reméljük, még nincs késő ehhez!
Humán Erőforrás Bizottság
Papp Judit elnök:
Bizottságunk tagjai jeles Baranya megyei cégek cégvezetői, HR-vezetői, továbbá munkaerő-kölcsönző vállalkozások szakemberei. A járványidőszak lecsengése után ez év tavaszán lehetőségünk nyílt arra, hogy az online kapcsolattartást felváltsa a személyes találkozás lehetősége. A tavaszi ülésünkön betekintést nyertünk a PTE és a PBKIK bilaterális megállapodásának egyes pontjaiba. Célul tűztük ki a Szakképzési Bizottsággal karöltve, hogy ezen megállapodást a vállalkozások igényeivel szinkronizáljuk és közösen a gyakorlati életre tükrözzük.
A 2018-ban elindított #ajelenajövőd programot fejlesztjük, folytatjuk. A kampány célja, hogy bemutassa azt, hogy Baranya megyében milyen versenyképes vállalkozások várják a dolgozni vágyó fiatalokat. Online és offline felületeken és rendezvényeken elérjük, hogy az álláskeresők megismerjék a jövendőbeli baranyai munkáltatójukat. A projekt weboldalán összegyűjtjük azokat a cégeket, melyek különböző álláslehetőségekkel a várják a megyében elhelyezkedni vágyó munkavállalókat.
A tavasz folyamán egyre nagyobb figyelmet kapott az ukrán menekültek esetleges magyarországi munkaerőpiacra való integrálása. Online fórumot szerveztünk munkáltatók, cégek és szakértők bevonásával. Dr. Tigelmann Éva, a Baranya Megyei Kormányhivatal Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály főosztályvezetőjének szakmai prezentációja tárta elénk a jogi szabályozásokat és a gyakorlati teendőket. Május végén jeles előadók részvételével immáron 7. alkalommal adott otthont a kamara a humánerőforrás konferenciának, melynek főszervezője bizottságunk tagja, Kutseráné Pernyéz Zsuzsanna, a Humán Klub vezetője.
Az őszi időszakra tervezett bizottsági ülés helyszínéül a Déli Ipari Parkot választottuk. Csúcs Zoltán vezérigazgató segítségével betekintést nyerünk a park működésébe, bemutatkoznak az ott működő cégek, bejárjuk a MATRO Kft. új üzemcsarnokát. A találkozó vendége a PTE szervezetpszichológus munkatársa, Klajkó Dóra, aki előadásában az emberierőforrás-menedzsment területéhez kapcsolódó pszichológiai aktualitásokkal ismerteti meg a hallgatóságot.
Idegenforgalom-fejlesztési Bizottság
Kollár László elnök:
Sajnos a 2022-es év nem sok kedvező fordulatot hozott az idegenforgalomban érdekelt baranyai vállalkozások számára, szinte csak negatív hatások érvényesültek a munkánkkal kapcsolatban. Ha visszanézzük az év elejétől a történéseket, láthatjuk ennek az igazolását: a Covid miatt egészen június végéig 35–50%-kal kevesebb vendég érkezett az ágazatba, akit érintett az orosz–ukrán háború, azoknál még rosszabb a helyzet. Nem beszélve arról, hogy mivel kiterjesztették a SZÉP-kártyák felhasználási lehetőségét, ebben az időszakban az ezekről való költés főként az élelmiszer-vásárlásra korlátozódott.
Július–augusztusban országosan is 10-20%-kal volt kevesebb a vendég, szeptembertől elindult a lakosság rezsiárakkal való sokkolása, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődtek a bezárások a szektorban. Tehát az elmúlt 2 év után tovább romlott az idegenforgalom helyzete.
Előrelépésről így nem lehet beszélni, sőt az ötszörös energia-áremeléssel szemben senki nem tud segítséget nyújtani, itt nincs jó tanács! A vállalkozások tisztán látják, hogy ezek a folyamatok messze túllépik a kamara szintjét, tehát a kerekasztal-beszélgetéseken túl, ahol mindenki kibeszéli a saját gondjait, igazán nem tudunk érdemben segíteni. Olyan mértékű negatív hatások érték ezt az ágazatot, ami már a Covid alatt is meggyengült, hogy a 25–40%-ot is elérheti a bezárások aránya. És megrendült az ágazatban dolgozók hite, így sokan más típusú állást keresnek. Tehát az eddig is gondot jelentő munkaerőhiány az esetleges idényszerű újranyitásoknál komoly gondot fog jelenteni.
Információtechnológiai Bizottság
Zalay Buda elnök:
A mi bizottságunk tevékenységének hangsúlyai kis mértékben változtak 2022-ben. A legtöbb beszélgetésünk és közös gondolkodásunk a munkaerőpiaci helyzet körül forgott, hiszen az informatikai szakmánk továbbra is óriási munkaerőhiánnyal küzd. Több mint 20.000 nyitott IT pozíció található az álláskereső portálokon Magyarországon. Amellett, hogy a szakmát népszerűsítő videót készítettünk, középiskolákban pályaorientációs napokon vettünk részt, mert felismertük, hogy a legnagyobb kihívás az oktatásban fog jelentkezni, ami miatt az informatikatanárokra, -oktatókra is figyelmet kell helyezni. Ennek égisze alatt tanári, szakmai közösséget építünk, ahol a pécsi oktatási intézmények legégetőbb informatikai problémáira keressük majd a válaszokat.
Nagyon fontos fókuszterületünk és egyfajta zászlóshajó projektünk az innovációs központ, alias QUICK, ami nem kevesebbet céloz, mint a régió olyan cégeinek egy fizikai térben való megjelenítése, amelyek innovatívak, szívesen használnak új, modern technológiákat. A központ operatív indulását 2023 tavaszára tervezzük.
Innovációs Bizottság
Herbály István elnök:
Azt hittük a 2020-21-es évek után, hogy ’22 a kilábalás és a fellendülés éve lesz, és minden jel ezt is mutatta. Majd a tavalyi év végén már elkezdődő energiakrízis és a február végén kitört háború mindent a feje tetejére állított. Bár sokan mondják, hogy ez a válság majd kitisztítja a piacokat és az innovativitás kerül előtérbe, azt gondolom, hogy nincs az az innovatív ötlet, ami az egyik napról a másikra bekövetkező tízszeres energiadrágulást kompenzálni tudná. Ráadásul amikor a vállalkozások energiáit a mindennapi történésekhez való alkalmazkodás köti le, akkor nagyon kevés motivációjuk és erőforrásuk marad az innovációra. A környezetünkben is azt látom, hogy a cégek a fejlesztéseket megállították, elhalasztották, és jelenleg azon dolgoznak, hogy életben maradjanak. Persze itt is lesznek nyertesek és vesztesek, de tartok tőle, hogy ez nemcsak a vállalkozás innovativitásán fog múlni, sokkal inkább azon, hogy milyen iparágban dolgozik. Az elektronikai ipar, az elektromosautó-gyártásban érintettek hihetetlen fejlődést tudnak most is produkálni, míg például a turizmusban tömeges bezárások látszanak. Az olló a kkv-k és a nagyvállalatok között tovább fog nyílni, előbbi kárára.
Ezen történések mellett sikerült elindítani idén egy kkv innovációs központ létrehozását, amit ugyan jelen helyzet hátráltat, de bízunk benne, hogy rövidesen meg tudjuk mutatni megyénk kreatív és valódi K+F tevékenységet végző cégeit. A válságban mindenképpen előnyből indulnak a saját termékkel, magas hozzáadott értékkel gyártó cégek, hiszen jóval nagyobb a mozgásterük. Ezért is örülünk, hogy az ügy mellé sikerült megnyerni az egyetemet és a megyét is. A legfontosabb, hogy a gazdaság helyi szereplői felismerjék: egymás nélkül nagyon nehezen fogják átvészelni az elkövetkező időszakot. A költségvetés helyzete miatt szinte minden innovációs forrás befagyott, így külső segítségre nem nagyon számíthatunk. Minden olyan fórumon igyekszünk jelen lenni, ahol a döntéshozók felé a vállalkozások égető problémáit tolmácsolni tudjuk, és érdekeiket képviselhetjük.
Iparfejlesztési Bizottság
Kleisz Zoltán elnök:
Az elmúlt másfél évben négy kihelyezett bizottsági ülést tartottunk, esetenként más bizottsággal összevontan. A tagvállalatoknál tett látogatások lehetőséget adtak arra, hogy megismerjük adott (közép- vagy nagy-) vállalkozás stratégiai céljait, lehetőségeit, a rendelkezésére álló eszköztárat. Találkozóinkon többször szóba kerültek az energia-ellátással, -árakkal kapcsolatos kérdések és a lehetséges megoldások, valamint a fejlesztési lehetőségek is.
Az Iparfejlesztési Bizottság 2020-as alakulása óta azon dolgozik, hogy a tagok saját eszközeikkel, kapcsolatrendszerükkel segítsék a megye gazdaságának előrelépését. A bizottság több tagja egyben valamelyik klaszternek is (akár a DDGK, akár az ÉTK) tagja, így ezek a kapcsolatok több vonalon is erősödnek. Tavaly megkezdtük az együttműködést más bizottságokkal is, összevont ülések keretében szélesebb rálátásunk lehet egyes problémákra, és a megoldási javaslatok is szélesebb körből érkezhetnek.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy a vállalkozások környezetét, mindennapjait befolyásoló szereplőkkel is kapcsolatot tartsunk, megismerjük a fejlesztési terveket, azokat a vállalkozások számára kedvező irányba mozdítsuk el, szakértői vélemények bevonásával. Így idén tavasszal meghívtuk Pécs Megyei Jogú Város, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat gazdaságfejlesztésért felelős szereplőit, hogy megismerjük a fejlesztési irányokat és terveket. Ugyanekkor már megkezdődtek azok az aktivitások, amelyek lehetővé tették ukrán menekültek fogadását, első körben a családok biztonságos elhelyezését, majd a foglalkoztatásukat is.
Nem mehetünk el szó nélkül a fenntarthatóság kérdése mellett. Ezen a területen egyre több vállalkozás vállal aktív szerepet. Többen már nemcsak saját vállalkozásuk keretében, hanem jó gyakorlataik bemutatásában is. Az energiafelhasználás racionalizálása, a megújuló energiaforrások használata pedig nem is lehetne időszerűbb.
Kis- és Középvállalkozás-fejlesztési Bizottság
Bogos Csaba elnök:
A kkv-kat érintő kihívások, úgymint a piaci pozíciójuk meghatározása, az árképzésük és a nem elégséges marketing – ahogy az előző években – 2022-ben is jelen volt e vállalkozások életében. Ehhez kapcsolódott az év közbeni KATA-t érintő jelentős változás, valamint az energiaár-emelkedés, ami újabb kihívás elé állítja az amúgy is nehezített pályán mozgó kisebb vállalkozásokat. Azt gondolom, a túlélésben jelentős szerepet fog játszani, hogy ki hogyan tudja szabályozni az árait, elfogadtatni az emelt árait a piaccal, és egyáltalán pozícionálni a termékét a piacon. Tapasztalataink szerint a marketing- és a kommunikációs kiadásaikat fogják visszavenni először, ami biztosan negatív hatással lesz az értékesítésre.
A KKV Fejlesztési Bizottság lehetőségeihez mérten igyekezett kivenni részét a folyamatok kezelésében. Az év első felében a kamara és a PTE közötti megállapodás előkészítéséhez javaslatokat kértünk a bizottsági tagoktól, illetve képviseltük a vállalkozásokat a György László államtitkárral rendezett pécsi vállalkozói fórumon. A kamarai testületek közül a legaktívabb bizottságként megfogalmaztuk véleményünket Pécs MJV gazdaságfejlesztési és befektetésösztönzési víziójának tervezetéhez, mint ahogy a KATA-változás előkészítéséhez is összegyűjtöttük tagjaink meglátásait. Idén is fennállt annak a lehetősége, hogy segítsük a hozzánk forduló vállalkozásokat, így egy-egy szakmai megbeszélés keretében néhány kisebb vállalkozás vezetőjével találkoztunk. Folyamatosan egyeztettünk a kamara vezetésével az előálló aktuális helyzetekről, hogy mit lehetne tenni, mit lenne érdemes tolmácsolni a Kormány felé, amit elnök úr és főtitkár úr a vállalkozások érdekeit szem előtt tartva meg is tett. Szeretnénk aktivizálni vállalkozótársainkat, hogy éljenek a kamara nyújtotta lehetőségekkel. A PBKIK-ban az év folyamán számos, a kkv-kat is érintő kiváló szakmai előadások, programok zajlottak és zajlanak, amiket jó szívvel ajánlunk mindenkinek. Ezek is kiváló lehetőséget teremtenek a tájékozódásra, a tanulásra, a fejlődésre.
Szakképzési Bizottság
Várszegi Gyula elnök:
A 2022-es évben a legnagyobb kihívást a bizottság számára a testületek aktivitása, az intézményekkel, a gazdasági szervezetekkel való kapcsolattartás, a törvények és az egyéb szabályzatok ismertetésében a naprakészség és a tájékoztatás volt. A Szakképzési Bizottsággal szoros együttműködésben dolgozik a kamara Humánerőforrás Fejlesztési projektirodája, amely a szakképzés, a felnőttképzés és a pályaorientáció területén látja el a kamarai feladatokat, támogatja a megyei humánerőforrás-problémák feltárását és megoldását. A projektiroda duális képzési tanácsadói közel 400 duális képzőhellyel és 19 szakképző intézménnyel állnak kapcsolatban. Számos képzést, így a mesterképzéseket is megszervezték, a vállalkozások érzékelik a kihívást, fontosnak tartják az önképzést, és aki kicsit előre gondolkodik, az mestervizsgát tesz. A projektiroda minden hónap második keddjén megszervezi a Humán Klub üléseit, idén pedig hetedik alkalommal rendezte meg a regionális Humán Konferenciát több mint 70 fő részvételével.
A pályaorientáció területén is szemmel látható és jelentős munkát végeznek a kamarai munkatársak. Eddig szülői értekezleteken több mint 800 szülővel találkoztak, üzemlátogatásokat, pályaorientációs osztályfőnöki órákat szerveznek a gyerekeknek, nagy sikerrel futnak a szakmaismereti versenyek és látogatottak a nyári pályaorientációs táborok is. A legnagyobb kihívást az jelenti a projektiroda munkatársai számára, hogy az új szakképzési rendszerben már nem kell sem ellenjegyezni, sem nyilvántartani a szakképzési munkaszerződéseket, emiatt azok megköthetőségéről, megkötéséről, megszűnéséről nem rendelkeznek, nem rendelkezhetnek naprakész információkkal. Ettől függetlenül nagyon komoly az együttműködés, a párbeszéd az intézményekkel, a képzőhelyekkel, a gyakorlati képzőhelyekről hozzánk beérkezett kérdéseket, kéréseket egyeztetjük az iskolával.
A lehetőségekhez képest igyekszünk minden felmerült problémát kielégítően megoldani, illetve olyan választ adni, ami a jelen körülmények között a legjobb megoldás lehet. Komoly segítséget kapunk a munkánkhoz a kamara elnökétől és főtitkár úrtól, akik az országos kamarában képviselik a baranyai vállalkozásokat. Az is látható, hogy a vállalkozások, amikor baj van, sok kéréssel fordulnak hozzánk, de amikor ebben a nehéz gazdasági helyzetben főleg a mikrovállalkozások a napi betevőért küzdenek, nehéz őket gondolkodásra késztetni vagy véleményt kérve megszólítani a jövő munkaerőjét érintő kérdésekben. A mostani körülmények arra ösztönöznek bennünket, hogy még inkább támaszkodjunk önmagunkra, magunknak kell megteremtenünk azokat a pozitívumokat, amik által működni és dolgozni tudunk.
VÁROSI ELNÖKÖK
Mohács
Kiss Ferenc városi elnök:
Az idei évben Mohács Város Elnöksége három alkalommal ülésezett, valamit az PBKIK üzleti estélye Mohácson a megújult Selyemgyár Kulturális Negyed épületében zajlott. A világjárvány okozta helyzetben is voltak olyan helyi vállalkozások, amelyeknek a díjátadó rendezvényen az előző évi munkájuk alapján a helyi elnökség díjat tudott adni. Ez év viszontagságai között is elmondható, hogy idén lesz(nek) olyan vállalkozások, amelyeket az elnökség díjazni fog.
Az elnökségi ülések közül az egyik legátfogóbb Mohács és Bóly város polgármestereivel közösen tartott találkozó. Ekkor még az orosz–ukrán konfliktus elején jártunk, így még egy optimistább gazdasági év elé tekinthettünk. A kiemelt beruházások közül az M6-os autópálya határig történő építéséről és a Mohácson majdan megépülő Duna-hídról is szóltak a polgármesterek. Jó ütemben halad az országos közforgalmú kikötő építése is. Sajnos azóta kiderült, megváltozott körülöttünk minden. Bízunk benne, hogy az említett beruházások időre, legfeljebb kis csúszással elkészülnek, hogy elősegítsék a térség gazdasági fejlődését.
A napi sajtó rendszeresen foglalkozik az energiaárakkal és a háború egyéb negatív hatásaival. A vállalkozások egyelőre állják a sarat, átszervezésekkel, speciális megoldásokkal próbálnak talpon maradni. Ehhez nyújt pénzügyi támogatást a megújult Széchenyi Kártya Max Program ötféle hitelkonstrukciójával. A mohácsi ügyfélszolgálati irodában – mely a selyemgyár épületében található – ebben az évben már 163 igénylést adtak be és dolgoztak fel.
Nagy fejtörést okozott az újonnan megjelent KATA törvény. Erről tartott fórumot közösen a PBKIK és a NAV augusztus elején, ahol a kamarai regisztrációval rendelkező vállalkozások vehettek részt, akár online formában is.
A helyi vállalkozói közösségekkel (Mohácsi Vállalkozók Klubja, Mohács és Vidéke Ipartestület) rendszeres a kapcsolattartás, tartottunk közös rendezvényeket, és a jövőben is tervezünk találkozókat, eszmecseréket.
Siklós
Dr. Kovács Tibor városi elnök:
Alapvetően az évet két részre lehet osztani év közbeni nagy hullámokkal. Sokszor nagy reményekkel, majd ezt követően a jövőt érintő számottevő bizonytalanságokkal. Gondolok itt például arra, hogy év elején jelentős bérkiáramlást követően várható volt a kereskedelemben, a szolgáltatóiparban, általában a kkv-szektorban a kereslet növekedése. Majd kitört a háború, a KATA-sokat érintő változások, az energia áremelkedése, a szakképzett munkaerő hiánya, magasabb az infláció mértéke, általánossá vált az alapanyag-hiány, gyengült a forint. A forgalomra általában a nyár végéig nem volt panasz, sőt minden szektor jónak ítélte meg, de a mérleget még nem lehet megvonni. Ősztől a vállalkozások először próbálnak racionalizálni és csak a végső esetben választják az ideiglenes bezárást. Azok a cégek, amelyek korábban megkötött és az idei télre is érvényes „régi áron történt” energetikai szerződéssel rendelkeznek, bizakodóbban vágnak neki a negyedik negyedévnek.
Sajnos a legtöbb külső negatív tényezőre nem lehet rövid távon reagálni, hisz a költségek csak egy részét lehet áthárítani a fogyasztókra, árat nem lehet azonnal növelni, mivel a fogyasztói háztartásokat is érinti a költségek növekedése. Sajnos a legtöbb vállalkozásnak napjainkra megtakarítása sem maradt, mert a Covid alatti bezáráskor azokat már felélte. Pályázati források is korlátozott számban voltak, illetve van olyan vállalkozás, amely a pályázati feltételek miatt nem mert pályázni. Félő, hogy a cégek bezárása miatt a régióban megnő a munkanélküliség. Azok a szolgáltatóiparban dolgozók, akik KATA-adózók voltak és nem tudnak vagy nem akarnak más adózást vállalni, bezárnak vagy újra a fekete gazdaságba mennek. Az is látható, hogy az Európai Unió munkaerőpiaca sok szakembert felszív, melyre a gyenge forintárfolyam is ráerősít.
Összességében eddig a vállalkozásoknál ment a szekér és ilyenkor nem nagyon kérik a segítséget. A jövőben viszont fel kell arra készülni, hogy a kamaránál összpontosult információ és a mögötte lévő tudás miatt a kamara a vállalkozók életének megint egyre fontosabb szereplőjévé válik.
A siklósi elnökség büszke arra, hogy tagjai között tudhat olyan vállalkozásokat, amelyek mind országos, mind nemzetközi szakmai minősítéseken, versenyeken elért eredményeikkel bizonyítják magas szintű szakmai tudásukat. Legutóbb a szépészeti szakmában az Európa-kupán 7 kategóriából 6-ban aranyérmet és 1 kategóriában bronzérmet szerzett a siklósi Jójárt Stúdió fodrásza, vagy például azon kereskedelmi szálláshelyek, amelyek megfeleltek saját kategóriájukban az új nemzetközi Hotelstars minősítő-rendszerének. Gratulálunk!
Komló
Ferenczy Tamás városi elnök:
Az elmúlt években mindig az volt a vállalkozások igazi fájdalma, hogy nem tervezhető eléggé az éves munkájuk. A Covid után azonban tényleg elmondhatjuk, hogy a gazdálkodó szervezeteknél, illetve a cégeknél megszűnt az igazi tervezés, a kiszámíthatóság, minden cég az ideje nagy részét arra fordítja, hogy különböző alternatívákat állítson fel a jövőt illetően. Sajnos ebben nem segít sem a kormány, sem az orosz agresszió, hisz a zajló folyamatok következményei pillanatok alatt megérkeztek a cégekhez is, így idén jelentős mértékben megnőtt a bizonytalanság. Ehhez amennyire tudnak, igyekeznek alkalmazkodni a cégek. A megyei kamara rengeteg segítséget nyújt a különböző csatornákon, folyamatos az információáramlás, azokkal a napi aktualitásokkal, amik ezeken a platformokon megjelennek, jelentős mértékben támogatják a vállalkozók működését.
Az év közben a gazdasági szereplőket érintő változtatás, mint például a KATA-adózás átalakítása, jelentős hatást gyakorolt a vállalkozói szférára, ennek az is volt az üzenete, hogy minden pillanatban bármi jöhet, és erre tényleg nehéz felkészülni. A szolgáltatószektor a két év pandémia után még nagyobb nehézséggel kellett hogy szembenézzen, hiszen mire igazán újra beindult volna az élet, jöttek a háborús események, ami negatív hatással volt erre a szegmensre. A cégek igyekeznek igénybe venni a rendelkezésre álló segítségeket, ilyen például a Széchenyi Kártya Program, a területünkön január elsejétől 77 befogadott kérelemre 2,7 milliárd forintot folyósítottak. Sajnos azonban nem igazán látjuk, hogy az országos kamara mennyire tud segíteni a vállalkozóknak. Megyei szinten elnök úr és főtitkár úr, valamint a kamara elnöksége nagyon komoly munkát végez, tényleg mindent megtesznek a helyi vállalkozásokért, az országos kamarai elnök megnyilatkozásai azonban nem mindig segítik a testületi munkát.
Komlón rendszeresen fordulnak hozzánk a vállalkozásvezetők, sokszor konkrét segítségét kérve. Ők is elsődlegesnek tartják az egészséges lobbizást a helyi erőforrások használatáért, hogy amennyiben lehetséges, akkor az olyan megrendeléseket, ami nem tartozik a közbeszerzések körébe, helyi vállalkozókkal végeztessék el. Ezen dolgoztunk az elmúlt időszakban is, és a jövőben is próbálunk segíteni ezzel.
Szigetvár
Horváth László elnök:
A legnagyobb kihívást az építőipar piacán is tapasztalható instabilitás jelentette, ami nem csak a 2022-es évben volt jelen, hanem egészen 2020 elejétől folyamatosan észlelhető. A kiszámíthatóságra pedig alapvető szükség lenne a hosszú távú tervezés érdekében. Viszont az energiaárak drasztikus emelkedése, az anyagárak állandó ingadozása, jellemzően inkább növekedése, valamint egyes anyaghiányok mindezt szinte teljesen lehetetlenné tették. A Covid indulásánál ez hatással volt az építőanyagok árára. Az orosz–ukrán háború következtében kialakult magas energiaárak és szolgáltatói szerződések pedig teljes mértékben ellehetetlenítik a vállalkozásokat.
Mindezek azt eredményezték, hogy az építőanyagok árváltozása már nem függvénye a keresletnek. Az anyagárakat illetően további befolyásoló tényező még az euróárfolyam. Így a szerződéskötésekben is szüntelen bizonytalanság adódik. Képtelenség ily formán az árak hosszú távú tartása. Az üzemanyagárak, a villamos energia-, a gáz- és az euróárfolyam ingadozása, illetve korlátozása döntően befolyásolja a gazdasági élet és munka kiszámíthatóságát. Ezen bizonytalanságok miatt az előrelépés sajnálatos módon egyetlen egy területen sem valósulhatott meg.
Megítélésem szerint a vállalkozásoknak biztosított hitelkonstrukciók hatása csak a hitelek lejárta után fog megmutatkozni. Mivel a problémák nagyon egyediek ezért a konkrét, egységes válaszadás nehézkes. A villamos energia- és a gázárak megemelkedett számlázása legfőképpen a szolgáltatóiparnál jelentkezik. A gyártással foglalkozó vállalkozások, vendéglátó egységek problémái a közelmúltban jelentkeztek, amit jeleztünk is a kamara felé.
K.T.