Hatalmas tempóban fejlődik az IT-világ, ami ma újdonságnak számít, arra holnap már elavult technikaként tekintünk. A tempó, amit ez a szegmens diktál, sokszor a szakemberek számára is követhetetlen, az informatikusok zöme specializálódik és egy-egy részterületen fejleszti tovább magát. Az iskola – legyen az középiskola, technikum vagy egyetem – elvégzése után az IT-szakemberek többségének plusz tanulásra van szüksége ahhoz, hogy munkát tudjon vállalni, a tanintézményben csupán az alapokat sajátítja el, a munkáltatók viszont speciális tudást várnak. Erre jelent megoldást a Pécsett létrehozott Informatikai Ágazati Képzőközpont, amelynek alapítótagjai között a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara is szerepel.
A képzés után rögtön munkába állhatnak a programozók
– Évek óta azzal a helyzettel szembesülünk, hogy az egyetemről frissen kikerült hallgatóknak még több hónapnyi, de lehet, hogy egy évnyi plusz tanulásra, soft skillekben való fejlődésre van szükségük ahhoz, hogy a helyi kkv-szektor tagjainál teljes értékű munkát tudjanak végezni. A multicégek valahogy orvosolni tudják ezt a helyzetet, a kis- és középvállalkozások azonban nem. Ezért is hoztuk létre kkv-k, egy alapítvány és a PBKIK összefogásával az Informatikai Ágazati Képzőközpontot, amely április elején kezdte meg működését Pécsett. Célunk, hogy olyan junior fejlesztőket képezzünk, akik a végzést követő egy, maximum két hónap múlva munkába tudjanak állni, sőt már az oktatásuk során is kaphassanak cégspecifikus tudást. Az alapítótagok között szereplő cégek ugyanis már a képzés alatt felfigyelhetnek a tanulókra, így célzottan fejleszthetik őket – mondja Zsenák István, az Informatikai Ágazati Képzőközpont ügyvezetője.
– Hogyan zajlik a képzés a központban?
– Elsősorban a duális szakképzés keretein belül működik a rendszer. Jelenleg három iskola, a Baranya Megyei SZC Radnóti Miklós Közgazdasági Technikum, a Baranya Megyei SZC Simonyi Károly Technikum és Szakképző Iskola, valamint a Tolna Megyei SZC Apáczai Csere János Technikum és Kollégium tanulói jönnek hozzánk tanulni. A tanulmányi idejük egy részét az iskolában töltik, a másik részét pedig munkavállalóként nálunk, amiért fizetést kapnak. Később piaci alapú képzéseket is szeretnénk végezni, hiszen nonprofit kft. formában működünk. Magam egy piaci alapú oktatásokkal foglalkozó vállalkozás ügyvezetője vagyok, az elmúlt években jelentős tapasztalatra tettünk szert ebben a szegmensben, ezeket az ismereteket a képzőközpont menedzselésében is kamatoztatni tudom.
– Hogy áll össze az oktatói gárda? Miként vesznek részt az alapítócégek az oktatási tevékenységben?
– Az oktatást az alapítócégek munkavállalói végzik, szerződött oktatóink vannak. Közösen állítjuk össze a tananyagot, amelyet többségében a Helixlab Kft. munkatársai adnak át a leendő szakembereknek. Havi egy alkalommal külsős előadót fogunk hívni, egy-egy speciális téma szakértőjét, aki előadást, workshopot tart a diákoknak, ezzel is tágítva a szakmai horizontjukat.
– Miben szenvednek hiányt a frissen végzett szakemberek, ami megnehezíti a munkavégzésüket?
– Az IT-iparban használt technológiák nagyon elatomizálódtak, egy technológia lejárati ideje mindössze egy-két év. Ezért az akkreditált programmal rendelkező intézmények, mint például egy egyetem, nagyon nehezen tud adaptálódni az új igényekhez. És ha még tudna is, tehát meglenne az eszköze arra, hogy félévről félévre változtassa az oktatói portfólióját, akkor is ott van az, hogy mindehhez rengetegféle szakember kell. Az egyetemen hatékonyan adják át a szakma alapjait, viszont azokig a célzott technológiákig vagy mikrotechnológiákig, amiket a helyi IT kkv-k használnak, nem is jutnak el. A piacon elérhető bootcampek, tehát a 4–6 hónapos képzések pedig kifejezetten egy-egy témát céloznak meg, és azzal járnak, hogy a szakemberek egy-egy programozási nyelven kiválóan tudnak reagálni egy-egy problémára, de amikor összetett, komoly feladatot kell megoldaniuk, az már sok időbe telik, vagy nem is tudnak mit kezdeni vele. Tehát egy olyan képzőhelyre volt szükség, ahol hosszú ideig, másfél-két évig tudjuk oktatni a leendő IT-sokat, és gyorsan, akár évről évre, félévről félévre tudunk technológiát, tematikát váltani, ha szükség van rá, nyilván a kimeneti követelményekhez igazodva. Sok szakemberrel dolgozunk, akik különböző technológiákban jártasak, de ha speciális területről kell valaki, a cégeknél ilyen is fellelhető. A nálunk végzett hallgatók jó eséllyel találnak állást a képzőközpontot alapító vállalkozásoknál.
– Miért fontos a központnak, hogy mint alapító tag a kamara is ott legyen?
– Nemcsak a kamara, más szervezetek is vannak tagjaink között, amelyek nem feltétlenül tartanak igényt a végzett hallgatókra, de támogatóként, közreműködőként részt kívánnak venni a munkánkban. A kamara több módon is segíti a munkánkat. Egyébként szeretnénk bővülni, a terveink között szerepel egy budapesti iroda létrehozása, egy fővárosi iskola részéről már jelenleg is lenne igény a szolgáltatásunkra. Az iskolák is érzik, hogy az oktatás és a tananyag tekintetében a képzőközpont minőségi értéket tud hozzátenni az együttműködéshez. Az iskolákban tanító tanároknak kevésbé van kapacitásuk, idejük, lehetőségük, hogy naprakészen tartsák a tudásukat, illetve nem is specializálódnak. Mi a képzőközpontban viszont éppen erre tudunk megoldást nyújtani.
„Fontos, hogy az informatikusok alapos matematikai és programozói tudással rendelkezzenek”
– A kamara meghatározó feladatai közé tartozik a gazdaság számára fontos képzések és a képzési rendszer támogatása, kiemelten a középfokú képzés, ezen belül is a szakképzés. A középfokú oktatásban már szinte minden szakképző intézményben, gimnáziumban van informatikai fakultáció, viszont a jövő szempontjából elengedhetetlennek tartjuk, hogy a gyerekek valós cégeknél valódi gyakorlati körülmények között sajátítsák el az életkoruknak megfelelő informatikai alaptudást – válaszolja Rabb Szabolcs, az IÁKK egyik alapítótagja, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára arra a kérdésre, hogy miért tartotta fontosnak a kamara a képzőközpontban való jelenlétét. – A kamara közreműködésével a mostani tanév elején kezdte meg egyedülálló módon működését az építőiparban érdekelt Pécsi Ágazati Képzőközpont, amely egy olyan modern építőipari szakképző bázis, ahol a diákok a korábbiaktól merőben eltérő módszerekkel szerezhetik meg a szakmai és gyakorlati kompetenciáikat. Az eltelt időszak igazolta ennek a képzőközpontnak a létjogosultságát, az Informatikai Ágazati Képzőközpont esetében is hasonló sikerekre számítunk.
– A szakmai pályájukat nézve miért lehet előnyös a diákok számára, ha ebben a képzőközpontban tanulnak?
– Azt gondolom, a képzőközpont kitűnő terepe lehet annak, hogy a Pécsi Tudományegyetem informatikát tanuló hallgatói köre akár ezen keresztül is bővüljön. A Természettudományi Karon gazdaságinformatikusokat és programozókat is képeznek, a Műszaki és Informatikai Karon mérnökinformatikusokat. Az IÁKK-ban tanuló fiatalok számára nemcsak a gyakorlati tudás megszerzése lehet fontos, hanem az is, hogy akár a továbbtanulás tekintetében irányt mutassunk. Szakítani kell azzal a szerintünk téves elképzeléssel, hogy az egyetemek nem adnak az informatikában használható tudást. Fontos, hogy a jövő szakemberei alapos matematikai és programozói tudással rendelkezzenek, amely képessé teszi őket komplex problémák megoldására. Egy-egy programnyelv ismerete szűkebb lehetőséget teremt számukra a munkaerőpiacon való érvényesülésre, a mesterséges intelligencia nagyon sok új munkakörben fog szerepet vállalni a jövőben. Ezért elengedhetetlen, hogy komplex látásmóddal, magasabb szintű tudással rendelkezzenek a jövő informatikai szakemberei. Nem beszélve arról, hogy nagyságrendekkel magasabb fizetést is kaphatnak, mint kevésbé képzett munkatársaik.
– A kamara milyen feladatokat vállal a képzőközpont munkájában?
– A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara kiterjedt pályaorientációs tevékenységet folytat, kollégáink évente tízezer gyerekkel találkoznak személyesen. Ezeken az alkalmakon lehetőségünk van arra, hogy tájékoztassuk őket a választható képzésekről, képzési formákról. Be fogjuk mutatni a képzőközpont munkáját, el fogjuk mondani, hogy ha informatikát szeretnének tanulni, akkor van egy olyan képzőhely, ahol közvetlenül a munkát kínáló cégektől sajátíthatják el a naprakész szaktudást. A kamara mint a baranyai üzleti közösség képviselője napi kapcsolatban áll a vállalkozásokkal és számos intézménnyel, döntéshozókkal és a közigazgatással, így a kapcsolati hálónk mindenképpen segíti az IÁKK működését.
„Olyan tudást biztosítunk, amelyre nekünk is szükségünk lesz a jövőben”
A tíz alapító cég egyike a nagyvállalati informatikai fejlesztések támogatásával, tesztelésével és koordinációjával, vállalati szintű tesztelési módszertanok kialakításával és üzleti folyamatok automatizációjával foglalkozó Test Innovation Technology Zrt. Mint Szentiványi Mátyás vezérigazgató mondja, azért tartották fontosnak az Informatikai Ágazati Képző Központhoz (IÁKK) való kapcsolódást, mert ez új lehetőséget teremt cégeik számára a szakértői utánpótlás biztosítására.
– Az Informatikai Ágazati Képzőközpont által olyan tudást tudunk biztosítani a hallgatók számára, amellyel jó eséllyel el tudnak helyezkedni akár az alapító cégeknél, illetve amire nekünk, vállalkozásoknak is szükségünk lesz a jövőben. Ezt a tudást nem feltétlenül sajátítják el felsőoktatási intézményben vagy más, iskolarendszerű oktatási intézményben az érdeklődő fiatalok, ezért is gondolták az IÁKK alapító, hogy a saját kezükbe veszik a jövőjüket. A szakmai tudás átadása mellett az általunk indított képzéseknek kiváló közösségformáló erejük is lesz, hiszen az együtt tanulók később jó eséllyel válnak kollégákká. Ágazatunk egyik fő problémája, hogy nehéz jól képzett, elkötelezett munkaerőt találni. Már az együtt töltött félévek során, a képzéseken megismerjük a lehetséges kollégákat, kialakulnak a preferenciák, hogy melyik tanuló melyik céghez illik, hol tudná kiteljesíteni a tudását. Ez megkönnyíti a munkaerő-utánpótlás kérdését. Azt gondolom, hogy ez a projekt többlethaszonnal jár az alapítócégek számára is, hiszen a közös munka során jobban megismerik egymás adottságait, lehetőségeit, így egy erősebb partneri kapcsolat alakul ki köztük. Ez pedig akár egymás támogatásának- vagy az együttes munkának a lehetőségét is magában hordozza. Látjuk, hogy a másik miben jobb, mint mi, így a kapcsolódás által akár magunk is tudunk fejlődni.
– Az önök vállalata miként veszi ki a részét a képzőközpont munkájából, az oktatásból?
– Közösen hagyjuk jóvá a képzési programot, egyrészt azt, hogy milyen típusú képzések induljanak, másrészt pedig azt, hogy az adott típusú képzés pontosan miről szóljon. Általában egy cég fogja magát a képzést lebonyolítani, de amennyiben van olyan alapítótag, amely egy adott tantárgyban vagy képzési területen mélyebb tudással, jelentős jártassággal rendelkezik, az is részt vehet az oktatásban.
– A TestIT-nél milyen képzettségű munkaerőre lenne szükségük, esetleg milyen irányba szeretnék alakítani a képzést?
– A többi informatikai céghez viszonyítva a mi helyzetünk speciális, míg a legtöbben szoftverfejlesztői kompetenciát keresnek, addig – mivel minőségbiztosítással, szoftverteszteléssel foglalkozunk – nálunk az üzleti folyamatok megértése az elsődleges. Alapvetően gazdasági-informatikai háttérrel rendelkező kollégákat keresünk, ezért indítottuk el együttműködésünket a PTE TTK gazdaságinformatikus képzésével is. A mai munkaerőpiaci helyzetet látva elmondható, hogy nehezen találjuk meg a megfelelő jelölteket. Nyilvánvalóan a szempontok közül fontos a képzettség és a tapasztalat. Az elmúlt időszakban rengeteg karrierváltó jelentkező keresett meg bennünket, akik ezek híján nem feleltek meg a keresési kritériumainknak. Ez is egy jó ok volt arra, hogy létrehozzuk az ágazati képzőközpontot.
– Mi a jó munkaerő ismérve? Az informatika inkább a fiatalabb korosztályokhoz áll közelebb.
– Nagyon változó az az életkor, amelyben meg lehet találni a jó munkaerő kiválasztásakor fontosnak tartott pozitív tényezőket. Szerintem a legfontosabb a hozzáállás, ez talán előrébb is állhat a rangsorban, mint a szakmai képzettség. Mert lehet valaki igen tapasztalt szakember, ha éppen a kiégés fázisában van és semmilyen motivációja sincs, akkor nem tudunk együtt dolgozni. Viszont akinek erős a motivációja és emberileg is egy megbízható, ügyfélképes kollégáról beszélünk, akkor sokkal jobbak lesznek az esélyeink arra, hogy közös sikereket érjünk el.
– Az ágazati képzőközpont fő tevékenysége az oktatás. Az önök cégének van-e már tapasztalata ezen a területen?
– Több szempontból is van. Cégünknél tavaly vezettünk be egy felépített karrierutat, amin a kollégák évek alatt különböző stádiumokon tudnak végigmenni. Bizonyos munkakörökből a tapasztalatszerzés alapján több továbblépési irány közül is lehet választani. A kollégák ezeket a képzéseket egy e-learning-rendszerben érik el, majd azokat elvégezve léphetnek tovább a következő lépcsőfokra. A karrierúton egy ilyen folyamat legalább egy, de inkább másfél-két évig tart. Ennyi idő alatt a kolléga az egyik feladatkörből átér a másikba képzésekkel, vizsgákkal, illetve ezzel párhuzamosan a projekttapasztalat megszerzésével. Kidolgozott rendszerünket folyamatosan frissítjük, beépítjük az időközben bejövő szakmai újdonságokat, másrészt mi is látjuk, hogy miként tudjuk fejleszteni a tananyagot. Tehát a belső képzések szempontjából már jókora tapasztalatunk van. Illetve idéntől félévente mi is felveszünk pályaváltókat, akiket a saját módszertanunk alapján képezünk az informatikai projektjeinkben való részvételre. Mi leginkább a szoftvertesztelés és az ahhoz kapcsolódó területek tudásanyagát tudjuk átadni nekik. Azért képezzük őket „csoportosan”, mert az oktatás alatt a résztvevők tudnak segíteni egymásnak, illetve számunkra is előnyös ez a forma, hiszen egy időben több kolléga képzését is elvégezzük.
K.T.