„Amit édesapám felépített, annak a dupláját szeretném elérni”

Egy garázsból indult az 1980-as évek elején a pécsi Termoplast története, műanyag fröccsöntéssel készítettek klasszikus háztartásipari termékeket. A ma a vállalkozást vezető Siklósi Gábor édesapja, az alapító jó érzékkel tapintott rá azokra az irányokra, amelyek meghatározták a cég fejlődését. A 2000-es évek eleje óta műszaki gyártást végző nagyobb vállalatok beszállítójaként vannak jelen, magas minőségű termékeik garanciát jelentenek a piacon maradásra. Azonban akadnak olyan időszakok, amikor ez sem elég, a világban zajló folyamatok a pécsi cég működésébe is begyűrűznek.

– A 2008-as gazdasági világválság a vevőinken keresztül hozzánk is elért, egyik pillanatról a másikra mondták vissza a nagyobb megrendeléseket. Ezért rengeteg energiát fektettünk új projektek felkutatásába és kivitelezésébe. Ez olyan sikerrel járt, hogy a mai napig több olyan terméket is gyártunk, amit akkor hoztunk be. Hosszú, kitartó munka eredményeként 2014-ben sikerült bekerülnünk a szekszárdi nagy bőröndgyártó cég beszállítói körébe, kisebb külső és belső alkatrészek mellett komplett bőrönd „futóműveket” készítünk igen magas minőségi elvárás mellett. Természetesen ehhez az is kell, hogy folyamatosan fejlesszük a gépparkunkat, pályázati támogatásokkal gyártócsarnokot is tudtunk bővíteni és egy komplett szereldét is létrehoztunk. Stratégiánk alapja a több lábon állás – mondja Siklósi Gábor.

– Mivel sikerült a gazdasági válság okozta helyzetet kezelni?

– Átszerveztük a munkabeosztást, csökkentettük a munkaidőt, így viszont senkit sem kellett elküldenünk. Volt valamennyi tartalékunk, ami segített a talpon maradásban, és igen nagy erőkkel kezdtünk el újabb lehetőségeket felkutatni. Ebben az időben sikerült kupakgyártásra egy szlovéniai kozmetikai céggel leszerződni, amelynek a mai napig dolgozunk, de több hazai flakongyártó is nagy szeretettel használja a kupakjainkat. Nem adtuk fel. Ez a megküzdési stratégia a Covid idején is bevált, mert sajnos akkor is visszaestek a megrendeléseink. Az ilyen változó időszakokat az új lehetőségek keresésével, a kitartással, az állhatatossággal lehet túlélni.

– Említette az édesapját mint vállalkozásalapítót. Milyen módon zajlott a cég átvétele?

– Édesapám részéről egy élet munkája fekszik a vállalkozásban, ő sajnos 2021-ben itt hagyott minket. Lelkileg ez óriási törés volt számomra, a vállalkozás azonban nem érezhette meg a távozását, mert már 17. éve én is itt dolgozom. Nem mondom, hogy gyerekkorom óta érdekelt a műanyag, de láttam, hogy édesapám éjt nappallá téve dolgozott a vállalkozásában. Amikor beálltam a cégbe, rájöttem, hogy érdekel a gyártás, a gépek technológiai beállítása stb. Utólag már beláttam, hogy nagyon jól döntött édesapám, amikor a tyúklétra legalsó szintjén indított el az úton, onnan szépen tudtam fölfelé haladni, ahogy kiismertem a gépek technológiáját, beállításait, az alapanyagkezelést stb. 2014-től már együtt vezettük a vállalkozást. Az apa-fia beszélgetések mellett nagyon hiányoznak az üzleti eszmecserék és okfejtések, pro és kontra mindent megbeszéltünk, általában egy rugóra járt az agyunk. Amit édesapám felépített, annak a dupláját szeretném elérni ebben az iparágban.

– Milyen vezérelvek alapján végzik a fejlesztéseiket?

– A gyártásaink 85–90%-a bérgyártás. De nyitott szemmel járunk a világban, és ha meglátunk egy olyan terméket, amivel érdemes foglalkozni, akkor azt kielemezzük és piackutatást végzünk. Ha érdemes belevágni, akkor azt akár saját költségvetésből megoldjuk. Egyik példa erre az említett kozmetikai kupak, amelyből a Covid idején hatalmas mennyiséget tudtunk gyártani és eladni. Az első időben egy darab, az előállításához szükséges típusú és méretű fröccsöntő szerszámmal rendelkeztünk, de láttunk egy piaci rést, így hasonló, ám eltérő méretű és típusú szerszámból még 11 db-ot készítettünk. Rugalmasan tudunk alkalmazkodni az előálló helyzetekhez.

– Munkavállalói oldalról miként lehet jellemezni a Termoplastot?

– Kiváló csapat dolgozik nálunk, míg 2012-ig mintegy 25 fővel dolgozott a cég, addig ma 80-an vagyunk, de volt magasabb is a létszám. Stabil munkavállalóink vannak, a visszajelzéseik alapján mondhatom, szeretnek nálunk dolgozni. Empátiával, lojálisan viszonyulunk hozzájuk, fontos, hogy megbecsüljük a munkatársainkat. A bérezés valamelyest magasabb szinten van, mint ebben a szegmensben jellemzően elvárható.

– Miként tervezik a jövőt?

– Szeretnénk tovább erősíteni gyártási és a hulladékfeldolgozási tevékenységünket, amely több mint másfél évtizede markánsan jelen van a Termoplast életében. Éves szinten hozzávetőlegesen 2000 t műanyag hulladékot alakítunk át másodnyersanyaggá. Mivel nem kalkulálható előre, hogy milyen tendenciák lesznek jelen a világban, ezért továbbra is keressük az új lehetőségeket.

Kis Tünde