A következő cikkben az adózói beadványok és megkeresések, a napi munkavégzés tapasztalatai alapján – figyelemmel a jogszabályi környezet, illetve az egyes nyomtatványok, rendszerek változására is – a helyi adóiroda összeállított egy több területre kiterjedő tájékoztatót, mely mind az adózók ügyintézését, mind az adóiroda munkáját segíti.
Túlfizetés átvezetési és visszatérítési kérelem
Az E-önkormányzat portálon a „Túlfizetés átvezetési és visszatérítési kérelem” nyomtatvány felépítése 2023. augusztusában megváltozott. Az Önkormányzati Adóhatósági Főosztályra az elmúlt időszakban érkezett túlfizetés átvezetési és visszatérítési kérelmek esetén a korábbiaknál gyakrabban tapasztalható a hibás kitöltés, amely jelentős esetben eredményez hiánypótlásra/hibajavításra történő felhívást.
Az alábbiak szem előtt tartásával a nyomtatvány pontosan, könnyen kitölthető:
- A II. pont kizárólag adózó adott önkormányzati adóhatóságnál fennálló túlfizetése és tartozása/előírása összevezetésére szolgál. Kitöltése során több sorban, több adónemben fennálló túlfizetés és/vagy több adónemben nyilvántartott tartozás egyidejű átvezetésére is lehetőség van.
- A III. pont kitöltése tapasztalataink szerint jellemzően nem okoz problémát. Tekintettel arra, hogy más hatóságnál nyilvántartott lejárt esedékességű köztartozásra vezethető át adózó túlfizetése, ez esetben a V. pont első nyilatkozatának jelölése nem értelmezhető.
- A IV. pont (túlfizetés visszaigénylésére vonatkozó adatok) kitöltésekor hatóságunk munkáját segítené, ha a „Teljes összeg” jelölése helyett a ténylegesen visszatéríteni kért összeg kerülne feltüntetésre. Ez esetben is több soron, több adónemben fennálló túlfizetés egyidejű kiutalása kezdeményezhető.
- Amennyiben adózó beadványában túlfizetése visszatérítését (is) kéri a V. pont mindkét nyilatkozatának kitöltése elengedhetetlen. (Egyetlen kivétel: amennyiben adózó a visszatérítésre vonatkozó kérelmében a II. és/vagy III. pontok kitöltésével egyidejűleg rendezi az adott önkormányzati adóhatóságnál, vagy más hatóságnál fennálló (köz)tartozását.)
- A visszatérítésre vonatkozó adatok megadása során kérjük az „Összeg” rovat megfelelő kitöltését, a IV. pont „Összesen” rovatában számított összeggel egyezően. Amennyiben adózó a IV. pontban a „Teljes összeg” jelölést alkalmazza, kérjük ne írja felül adattal ezt a rovatot, hogy bizonyosan ne legyen ellentmondás az itt megadott összeg, és az adóhatóságnál az adott adónem(ek)ben nyilvántartott túlfizetés teljes összege között.
Az egyszerűsített iparűzési adóalap-megállapítás 2023. január 1. napjától hatályos változása
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 2023. január 1. napjától hatályos módosítása alapvetően írta felül a vállalkozások leggyakrabban alkalmazott egyszerűsített adóalap-megállapítási módszereit.
A 2022. adóévről határidőben benyújtott adóbevallásban még válaszható volt, de 2023. adóévtől már nem alkalmazható
- az átalányadózók egyszerűsített adóalap-megállapítása, melynek során az iparűzési adó alapja az Szja. törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összegében kerülhetett megállapításra, illetve
- a 8 millió forint nettó árbevételt meg nem haladó vállalkozások egyszerűsített adóalap-megállapítása, melynek során adózók a nettó árbevétel 80%-ában határozhatták meg adóalapjukat,
- megszűnt továbbá a KATA-adózókra vonatkozó egyszerűsített adóalap-megállapítás.
Kizárólag a kisvállalati adó (KIVA) hatálya alá tartozó vállalkozókra vonatkozó egyszerűsített adóalap-megállapítási módszer alkalmazható a korábbi szabályozással azonos módon a 2023. adóévtől is.
A korábbi jogszabályhelyek (Htv. 39/A. § és 39/B. §) változatlanul az iparűzési adó egyszerűsített adóalap-megállapításának módszereit tartalmazzák, de a KIVA szabályozástól eltekintve teljesen új tartalmi elemekkel: a kisvállalkozó adózók részére – bevételfüggő differenciálás alapján – bevezetett tételes összegű adóalap-megállapítás (a továbbiakban: tételes adóalap-megállapítás) szabályozásával.
A tételes adóalap-megállapítás 2023. évre történő választásának megjelenítése adózó adószámla kivonatán
Az adózók adószámla kivonatán jelenleg nem található olyan jelölés, amely egyértelműen utalna arra, hogy az adózó a 2022. adóévről benyújtott adóbevallásában 2023. adóévre a tételes adóalap-megállapítást választotta volna. Ez alapvetően az áttérés évében (aktuálisan 2023. adóévben) okozhat problémát az alábbiak miatt:
- a (főszabály szerint) 2023.03.15. napján esedékes, korábban bevallott adóelőleget az adózónak meg kellett fizetnie, összege a 2022. adóévről benyújtott bevallás bevételi adata alapján megállapított és bevallott, 2023.05.31. napján esedékes adóelőleg összegébe beszámít,
- abban az esetben tehát, ha az adózónak volt 2023.03.15. napján esedékes előleg előírása, 2023.05.31. napjával adóelőlegként – az egyébként beszédes, Pécs esetében 50, 120, vagy 170 eFt helyett – csak részösszeg szerepel. Ennél is megtévesztőbb, ha az adózó márciusi előlege meghaladja a sávos előleg összegét, mely esetben nem szerepel további előleg tétel az adószámla kivonaton.
Nagy általánosságban elmondható, hogy ha az adószámla kivonat alapján kiderül, hogy az adóhatóság nyilvántartásában szerepel az adózó 2022. évi adóbevallása (az adószámla kivonaton a könyvelés adatait tartalmazó táblázat felett találhatók a főbb bevallási adatok), adóelőleg tételként 2023.09.15. és 2024.03.18. napjával előírás nincs rögzítve és a 2023.03.16. napján esedékes adóelőlege vagy eleve meghaladja a sávos adóelőleg összegét, vagy a 2023.05.31. napján esedékes előleg tétellel összesítve éri el azt, akkor adózó 2023. adóévre a tételes adóalap-megállapítás alapján rendezi az iparűzési adókötelezettségét.
Amennyiben adózó bizonytalan, hogy 2023. évben áttért-e a tételes adóalap-megállapításra, az adóhatóság nyilvántartásában rögzített adóbevallását megtekintheti az E-önkormányzat portálon a Helyi adózás/Adóbevallási információk menüpont alatt.
A tételes adóalap-megállapítás választásának bejelentése
Az adóköteles tevékenységét új vállalkozóként megkezdő kisvállalkozónak, valamint a szünetelés után ismételten folytató egyéni vállalkozónak az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásáról nem kell bejelentkezést/változás-bejelentést benyújtania. Az adóalap Htv. 39/A. § szerinti egyszerűsített megállapításáról majd az adóév bevallásában nyilatkozik.
Az adóköteles tevékenységét az adóév során székhelye áthelyezésével/telephely nyitása okán az önkormányzat illetékességi területén megkezdő kisvállalkozó bejelentkezés, változás-bejelentés benyújtására kötelezett, amennyiben az adóévre vonatkozóan a korábbiakban már nyilatkozott a tevékenységével érintett további önkormányzatok felé az egyszerűsített adóalap-megállapítás választásáról, melyben – amennyiben tevékenységét május 31. napjáig kezdi meg az önkormányzat illetékességi területén – a bevételi sáv szerint adóelőleg arányos részét kell bejelentenie.
Meghatalmazás, képviseleti jogosultság
Tekintettel arra, hogy az önkormányzati adóztatást támogató rendszer egyre több automatizmust használ, különös jelentősége van annak, hogy az adózók meghatalmazásai, a képviseleti jogosultságok a naprakész állapotot tükrözzék.
A mindennapi munkavégzés során azt tapasztaljuk, hogy ezek karbantartása sem az adózók, sem a képviselők részéről nem folyamatos.
Az adózó nevében az önkormányzati adóhatóság előtt állandó meghatalmazott és szervezeti képviselő is eljárhat, azonban ennek előfeltétele, hogy a meghatalmazott képviseleti jogosultságát az önkormányzati adóhatósághoz bejelentsék az első ügyintézés előtt.
A meghatalmazás elektronikus úton az E-önkormányzat portálon keresztül a „Meghatalmazás önkormányzati adóügyekben” űrlapon nyújtható be, vagy amennyiben elegendő, hogy a meghatalmazás kizárólag a helyi iparűzési adó adónemre terjed ki (azaz például az egyéni vállalkozók esetén nem érinti az adózó további, a vállalkozási tevékenységéhez nem kapcsolódó adóügyeit), bejelenthető az állami adó- és vámhatóság erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapján (HIPAMEGH). Amennyiben a meghatalmazott képviseleti jogosultságát csak a HIPAMEGH nyomtatványon jelentik be, a képviselt adózó esetlegesen további adónemekben (építmény-, telek- és idegenforgalmi adó) nyilvántartott kötelezettségét/pénzforgalmi adatait a képviselő az adószámla kivonat lekérése során nem látja.
Az adózó ügyeinek elektronikus úton történő intézéséhez elegendő a „nem teljes körű” képviselet választása és az „egyenleg lekérdezése” és „ügyindítás” pontok jelölése az E-önkormányzat portálon beküldhető meghatalmazás űrlapon.
Ahhoz, hogy a képviselő egyben címzettje is legyen az adóhatóság által küldött iratoknak, a „teljes körű” képviselet jelölése szükséges. Ebben az esetben a meghatalmazás valamennyi eljárási cselekményre, minden adónemre kiterjed és a képviseleti jog fennállásának időtartamára a megküldött iratok címzettje a képviselő lesz.
Fontos, hogy a képviselet megszűnését is be kell jelenteni az adóhatósághoz, ha a bejelentéskor annak végét nem jelezték. Ennek módja a meghatalmazás nyomtatvány III. Képviselet adatai rovata 2. pontjában a „Képviselet vége” időpont kitöltése.
A képviseleti jog keletkezése és megszűnése az adóhatósághoz történő bejelentés beérkezésétől hatályos, azzal, hogy a képviseleti jog megszűnésének bejelentése napján a meghatalmazottat még az adóhatósági iratok átvételére jogosult személynek kell tekinteni.
Amennyiben bármilyen kérdésük, észrevételük merül fel: További információ:
Forrás: Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Önkormányzati Adóhatósági Főosztály