2022 őszén indult útjára a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara legújabb nemzetközi projektje INDUSAC címmel, melynek középpontjában az egyetemi – ipari K+F együttműködések támogatása áll.
Az Európai Unió által finanszírozott pályázati kereten belül a térség vállalkozóinak lehetősége nyílik, hogy cégével ingyenesen igénybe vegye az ipar-egyetem együttműködési platformot, melyen keresztül minden ágazatból és az üzleti élet minden szegmenséből felvethető kihívásaira, problémáira nemzetközi, egyetemistákból és kutatókból álló csapattól érkezik megoldás.
A feltöltött kihívásokra (első körben 2023. december 15-ig) a kiválasztási folyamatot követően 6-8 hét alatt érkezik megoldás. A teljes folyamat angol nyelven zajlik.
A részvétellel a cégek díjmentesen piacképes megoldásokat kapnak, valamint lehetőséget, hogy olyan fiatal, ragyogó elmékkel találkozzanak, akikre jövőbeli munkatársakként tekinthetnek, miközben a nemzetközi együttműködés révén növelik a cég ismertségét.
A diákok jutalmazását a projekt biztosítja, 3000 euró vissza nem térítendő támogatással a kiválasztott csapatok számára.
Az együttműködésre kifejlesztett online platform, illetve az egyszerű és felhasználóbarát közös alkotási folyamat lehetővé teszi olyan megoldások kidolgozását, amelyek egyértelműen megfelelnek az EU vállalatai, hallgatói és kutatói igényeinek és érdekeinek.
Cél, hogy a hároméves projekt végére egy dinamikus szakmai közösség alakuljon ki az ipar és az akadémiai szféra érdekelt résztvevőinek bevonásával, amely legalább 1000 vállalatot, 3000 diákot és 300 kutatót foglal magába, lehetőséget biztosítva 300 vállalati fejlesztés útjára indításának.
Az INDUSAC uniós projektről és a vállalatok számára kínált lehetőségekről további információért látogasson el a projekt honlapjára.
PBKIK: „A projekt által az ipar és az egyetemek közötti együttműködés valódi tartalommal töltődik meg”
– A fontos kijelentések, amelyek a kormányok, szakpolitikák, az Európai Unió részéről elhangoznak, akkor nyernek létjogosultságot, ha valódi tartalommal töltjük meg őket. Az egyetemek, valamint a vállalatok közötti technológiatranszfer szintén egy sokat emlegetett szó, az Indusac projekt arra ad lehetőséget, hogy olyan módon töltsük meg a technológiatranszfer-folyamatot, amiben nem kell fizetniük a vállalatoknak. Az egyetemeken pedig a hallgatók lehetőséget kapnak arra, hogy a való életben felmerülő kihívásokat oldjanak meg, ami gyakorlati tudással, egy új látásmóddal vértezi fel őket – mondja Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. – Egy digitális felületre felkerülnek a céges problémák, amelyeket fiatal egyetemistákból álló csapatok válaszolnak meg. A legjobb megoldást kínáló, 300 csapatot egyenként 3000 euróval díjazza majd a nemzetközi Indusac projekt. Ennek megvalósulásának jelentőségét az is adja, hogy a vállalatoknak is meg kell tanulniuk az egyetemekkel, a kutatási szférával való párbeszédet, ami nem könnyű, és talán az egyetemi hallgatók segíthetnek abban, hogy az egyetemeken zajló alap-, illetve alkalmazott kutatások a cégek számára valósággá, értelmezhető rendszerré váljanak. Mivel a projektben több országból számos konzorciumi partner vesz részt, reméljük, hogy nemzetközi szinten a technológiatranszfer, valamint az ipar és az egyetemek közötti együttműködések látható eredményeket hoznak.
A lehetőség Magyarországon is minden egyetemi hallgató, kutató és cég számára adott. Mivel a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara a térségre fókuszál, ezért elsők között a Pécsi Tudományegyetemet kerestük meg, kértük, hogy népszerűsítsék a fiatalok körében ezt a projektet. Köszönhetően a helyi cégekkel ápolt jó kapcsolatainknak, az első céges ötletek is Baranyából származnak, de már bekerültek nemzetközi céges kihívások is a rendszerbe. Azért is tartjuk roppant hasznosnak az Indusac projektet, mert így a fiatalok is kapnak lehetőséget a gyakorlati problémák megoldására. Emellett, ha a hallgatók ezen a projekten keresztül meglátják, hogy miként zajlik a cégekkel való együttműködés, akkor később, amikor már valódi kutatói munkájuk lesz, esetleg professzorokká válnak, megmarad bennük egy ilyen fajta aktivitás. Közvetett hatásként elkíséri őket egy jó élmény a cégekkel való kapcsolódásról, és munkájuk jutalmazásáról is.
– Mennyire jellemző, hogy a vállalkozások tényleges problémáikkal kapcsolatban kérnek segítséget, akár a kamarától is?
– Számtalan esetben megkeresnek bennünket. Amikor a Baranyai Iparfejlesztési Programot állítottuk össze, 120 vállalkozás mindennemű K+F és fejlesztési projektjeit mértük fel, e cégek nagy többsége fordult már különböző ügynökségekhez, egyetemekhez, tanácsadó szervezetekhez segítségért. Minket olyan témákkal keresnek fel, hogy van egy ipari eljárás, amiben nem tudnak továbbmenni, vagy szükségük lenne valamilyen 3D-technológiára, esetleg generációváltással, adózási kérdéssel, szervezetfejlesztéssel, marketinget érintő helyzettel, akár a mesterséges intelligenciát érintően vannak kérdéseik. A nagyvállalatok rendszeresen fordulnak a kamarához jogszabály-értelmezéssel összefüggésben, ezért a kamarai csapatot is föl kellett vértezni tudással, hogy képesek legyünk megválaszolni azokat.
– Milyen szempontok döntenek arról, hogy az egyes céges felvetések bekerülnek-e a projektbe?
– Minden céges problémát és minden egyetemi megoldást több lépcsőben validálnak, a folyamatban Európa leghíresebb ipari kutatóintézetének, a Fraunhofer Intézetnek a munkatársai is részt vesznek. Ez biztosítja a szakmaiságot és a megoldások piacképességét.
PTE: „A hallgatóknak és a kutatóknak remek lehetőség ez a pályázat”
A Pécsi Tudományegyetem elsőként csatlakozott együttműködő partnerként az Indusac projekthez. Dr. Jakab Ferenc innovációs rektorhelyettest elsőként arról kérdeztük, hogy az egyetem számára milyen előnyökkel jár a projektben való részvétel, mit profitálhat belőle maga az intézmény, illetve a közreműködő hallgatók, kutatók.
– A Pécsi Tudományegyetem és a különféle cégek kapcsolata az elmúlt időszakban egyre szorosabbá vált. Ennek a lehetőségnek köszönhetően pedig tovább nőhet az egyetemmel együttműködő vállalatok száma. A pályázat kínálta lehetőség remek alkalom arra, hogy a kutatók és a hallgatók szélesebb spektrumban ismerkedhetnek meg a vállalati szféra mindennapi problémáival, feladataival. Az egyetem falain kitekintve az ott megszerzett tudást hasznosíthatják, amely egy win-win helyzetet eredményez a felek számára. A vállalatok így megismerhetnek egy teljesen új szemléletmódot, a hallgatók és a kutatók pedig a valós életben is próbára tehetik tudásukat azáltal, hogy megoldást találnak a cégek által felvetett problémákra.
– Létezik-e arra gyakorlat, protokoll az egyetemen, hogy hallgatókat vonnak be a való életben felmerült kérdések megválaszolására, helyzetek megoldására?
– Igen. Az egyetemen működő duális képzések és a kooperatív doktori program remek példa erre. Utóbbi célja ugyanis, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció területén tovább bővítse azon munkavállalók számát – elsődlegesen a matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai, agrártudományi, orvos- és egészségtudományi és művészeti területeken –, akik szakmai ismereteiket a legfrissebb tudományos kutatási eredményekkel kívánják gyarapítani, és elkötelezettek tudásuk társadalmi, gazdasági hasznosításában. Míg a duális képzés során az elméleti oktatás mellett párhuzamosan, munkaviszonyban folytatnak gyakorlati képzést a hallgatók egy, az egyetemmel kapcsolatban álló cégnél, így már a diploma megszerzése előtt tisztában lehetnek a való élet megoldásra váró problémáival.
– Mivel motiválhatók a mai diákok az ilyen projektekben való részvételben?
– Azt gondolom, hogy a hallgatóknak és a kutatóknak remek lehetőség ez a pályázat, hiszen testközelből ismerhetik meg a cégek működését, problémáikat, ezáltal betekintést nyerhetnek egy olyan világba, ami eddig nagy valószínűséggel ismeretlen volt számukra. Az így megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően már könnyebben dönthetnek arról, hogy milyen utat válasszanak: maradnak az egyetemi szférában vagy kilépnek onnét a vállalatok, vállalkozások világába, hogy az egyetemen megszerzett tudásukat gazdasági szempontból is hasznosítani tudják. A projekt maga a motiváció, hiszen egyértelműen látszik, hogy a pályázók – és az egyetem is – csak nyerhetnek vele.
– Milyen gyakran fordul elő, hogy a gazdaság szereplői, vállalatok, vállalkozások az egyetemhez fordulnak a megoldásra váró problémáikkal élve az intézménynél meglévő kutatói, szellemi potenciállal?
– Az elmúlt időszakban jól látható növekedés figyelhető meg ezen a téren. A Pécsi Tudományegyetem és a cégek között mindig is jó volt a kapcsolat. Az egyetemi innováció erősödésével ezek a kapcsolatok még szorosabbá váltak, és várhatóan újabb parterekkel bővül a korábbiak száma. A koronavírus-járvány idején például számos cég kereste fel az egyetemet, azon belül a Virológiai Nemzeti Laboratóriumot, hogy segítséget kérjenek a járvánnyal kapcsolatos felvetéseik megoldására. De most is számtalan vállalattal dolgozik együtt a PTE, amelynek eredményeképpen megannyi közös fejlesztés valósult már meg, mint például:
Innomed Zrt. – klinikai defibrilátor létrehozása
Karma Pécsi Kesztyű – antibakteriális bőr fejlesztés
InnovITech, Bay Zoltán NKft. – precíziós metszőrobot fejlesztés
Caadex Kft. – hűtőbordás léghűtéses ipari hőcserélő termékcsalád kifejlesztése
Rovitex Kft. – antibakteriális textilcsalád fejlesztése
Toxicoop Zrt. – fájdalomcsillapító fejlesztése
DANUBIANA Kft. – innovatív szőlőfeldolgozás
Z Elektronika Kft. – nagyprecizitású orvosi mérőkészülék fejlesztése
Wolters Kluwer Hungary Kft. – okos munkajogi ökoszisztéma