A Fertitronic vegetációs szenzorrendszer után egy újabb mezőgazdaságban alkalmazható innovációval jelentkezett a korábbi berendezéseket is együtt létrehozó Tomelilla Agrotechnika Kft. és a Z Elektronika Kft. Ezúttal a permetlé elsodródásának megakadályozását és az ebből fakadó felesleges vagy éppen hiányos növényvédelmet állítja a középpontba a Szélkakas névre keresztelt elgondolás, amelynek koncepcióját a közelmúltban a szakma előtt is nagy sikerrel bemutatták az AGROmashEXPO és az AgrárgépShow-n. Mint dr. Borsiczky István, a Tomelilla Agrotechnika Kft. ügyvezetője mondja, azért született meg a berendezés, mert a mezőgazdaságban is egyre nagyobb jelentőséget kap a környezetvédelem, amely új megoldásokat kíván.
– Permetezés közben a szél hatására sokszor nem pontosan a növényre hull a permetlé, a munka közbeni szélirányváltozást pedig nem is mindig érzékeli a traktorban ülő gépkezelő, így reagálni sem tud rá. A permetlé tehát elsodródhat, nem a megfelelő helyre jut, ami sem a növénynek, sem a környezetének nem jó. Ezért fejlesztettük ki a szél irányához, erősségéhez igazodó, a permetezőgépet automatikusan vezérlő Szélkakast. Ez az elektronikával irányított megoldás képes kikapcsolni a permetezőgép azon szélső szakaszait, amelyek működése adott pillanatban a permetlé elsodródása miatt feleslegessé válik. Amikor azonban megváltozik a szélirány vagy csökken a szél sebessége, visszaállítja az adott gépszakasz működését.
– Miként merült fel az igény a berendezés kifejlesztésére?
– A koncepció a sajátom, de a megvalósítást – akárcsak a korábbi fejlesztéseinknél – teljes mértékben közösen végezzük a Z Elektronikával, hiszen elengedhetetlen hozzá az ő szaktudásuk. Szükség van ugyanis több paraméter monitorozására, pl. mérni kell a permetezőgép és a szél sebességét, a levegő hőmérsékletét, a légnedvességet stb. A gép elektronikája feldolgozza ezeket az információkat és ezek alapján ad utasítást a permetezőgép működtetésére. Egyelőre egy koncepciót készítettünk, ezzel tudjuk modellezni a folyamatot. A környezetvédelem egyre nagyobb fókuszt kap az uniós fejlesztésekben és a mi elgondolásunk az agráriumban felmerülő egyik kritikus problémára nyújt megoldást.
– A koncepciót nemrégiben bemutatták a budapesti PREGA Agrobot rendezvényen. Milyen volt a fogadtatása?
– A környezettudatos gazdálkodók rögtön meglátják a potenciált az ilyen és ehhez hasonló innovációkban, most is ez történt. Amellett, hogy a berendezés képes automatikusan szabályozni a permetlé kijuttatását, azt is rögzíti, hogy a terület melyik részén kapcsolta be vagy ki a gépet. Ezzel például a peres dolgoknak is elejét lehet venni, ugyanis a rögzített digitális adatokkal igazolni tudom, hogy a permetezőgépem adott táblarészen nem működött, az akár perdöntő bizonyíték is lehet mondjuk a földszomszédom vagy a méhész és közöttem zajló fontos vitában. Ez is sokat nyomott a latban, hogy nagyon jó volt a Szélkakas fogadtatása. Azt azonban hozzá kell tennem, hogy ez az eszköz a gyártók számára is érdekes lehet, mivel utólag mindent nehezebb beépíteni a gépekbe, mint a gyártósoron az új permetezőgépekbe.
– Mi a következő lépés a koncepció hasznosításával kapcsolatban?
– Akkor tudunk továbbmenni, ha a permetlé fizikai elsodródásával kapcsolatban elkezdődnek a gyakorlati kutatásaink. Meg kell vizsgálnunk, hogy egy adott berendezéstípus esetében milyen működési sebességnél, szélsebességnél, széliránynál hol landol a permet, mert ezek alapján lehet elvégezni a számításukat. Ez tipikusan egyetemi feladat, ezért már egyeztetettünk a Széchenyi Egyetem munkatársaival és úgy látjuk, hogy részükről van fogadókészség az együttműködésre.
– Az előző innovációk tapasztalatai alapján is felmerül a kérdés, hogy megéri innovációkkal foglalkozni? Van pénzben mérhető hasznuk?
– Ha a környezetvédelmet tisztán gazdaságossági szempontból közelítjük meg, akkor felhasználói oldalról az ezzel kapcsolatos innovációk ritkán nevezhetők nyereséges dolgoknak. Viszont a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak az ilyen és ehhez hasonló elektronikák nélkül már nem lehet megfelelni.
Azt gondolom, hogyha egy ilyen ötlet kipattan az ember fejéből, akkor először minimum elméleti szinten érdemes vele foglalkozni. Aztán az, hogy miként lehet átvinni a gyakorlatba, hogy használható-e, az egy másik dolog. A környezetvédelmi előírások, a szigorodó jogszabályi környezet egyre több odafigyelést igényel a mezőgazdaságban dolgozók részéről. A környezetkárosítást mind szigorúbban büntetik, és ha ezeket egy-egy eszközzel el lehet kerülni, azon el fognak gondolkodni a gazdák. Olcsóbb lesz megvenni adott berendezést, mint kifizetni az esetleges büntetést vagy perköltséget, ezért igen, van potenciál az innovációban.
K.T.