2021 óta a régió meghatározó gépipari szervezetének, a kamara által menedzselt Dél-Dunántúli Gépipari Klaszternek (DDGK) az elnöke Csirke Balázs. Vezetése alatt 14 vállalkozással bővült a klaszter taglétszáma, általa kiemelt fókuszt kapott a korunkat foglalkoztató humánerőforrás-kérdések megoldása. A klaszter a tanulói ösztöndíjprogramok mellett a gépipari cégek megismerése érdekében oktatói ösztöndíjpályázatokat is elindított Pécsett és Kaposváron. Több mint 1500 diák és 200 oktató kapcsolódott be a projektbe. Csirke Balázs töretlen lelkesedéssel menedzseli a klaszter népszerű benchmarking üléseit, ezzel is tovább erősítve a klaszter bizalmon alapuló közösségét. Vezetésével tovább bővült a nemzetközi kapcsolatok köre is. Munkáját a kamara Elnöki Kitüntető Oklevéllel ismerte el.
– A DDGK-t értékes közösségnek tartom, az alapítástól kezdve részt veszek az életében. 2021-ben vállaltam el az elnökséget; bár nem a gépiparba „születtem”, de 2010-től egy gépgyártó vállalkozásnál, a Sampo Kft.-nél személyzeti ügyekkel, illetve nagyobb részben projektvezetéssel foglalkoztam, így közel kerültem a gépiparhoz, ismerem az értékeit, valamint látom benne a potenciált. Azért is vállaltam el az elnöki megbízatást, mert megismertem a közösséget, és addigra már kiváló emberi kapcsolatok alakultak ki a tagok között.
– Mi volt a személyes ambíciója, amikor elvállalta a klaszter vezetését?
– Van egy vízió a fejemben, hogy mi is a klaszterbe szerveződés célja. Jelenleg a DDGK-nak 44 gépipari vállalkozás a tagja, vannak közöttük nagyobb és kisebb méretű cégek is. Véleményem szerint a kellő számú, minőségű és kellő mélységben együttműködő vállalkozások olyan értéket tudnak teremteni, olyan termékeket és szolgáltatásokat létrehozni, amire külön-külön nem lennének képesek. Ezért a klaszterben való együttműködést a nagyvállalati működés egyik alternatívájának látom. Ha valami igazán átütő és nagy dolgot akarunk véghezvinni, ahhoz jellemezően vagy egy óriáscég kell, amelynek jelentős erőforrásai vannak, kiterjedt és integrált a tevékenysége, vagy pedig egy ilyen célra szerveződő és együttműködő, összekapcsolódó vagy integrálódó tevékenységű vállalkozások közösségének kell létrejönnie. Az én vízióm az, hogy mi anélkül teremtünk egyedi és kiváló értéket, valamint nemzetközi szinten is jelentőset, hogy ehhez egy hatalmas vállalatot kellene alapítani. A sok kicsi és a több közepes tag között képes létrejönni egy ilyen, eredményes együttműködés. És eközben minden vállalkozás meg tudja őrizni az autonómiáját, mégis, együtt sokkal többet tudnak létrehozni.
– Elnökként milyen területekre helyezi a fókuszt?
– Egyrészt a klaszter közösségének a fejlesztésére, hogy a tagok minél jobban megismerjék és értsék egymást, erősödjön a közöttük lévő bizalom. Ezért számomra a csoportos összejöveteleknek, a benchmarking kluboknak nagy jelentőségük van. Ez talán a legfontosabb, hogy a közösség ilyen szempontból erősödjön, valamint bővítsük a taglétszámot. Másrészt a szakemberképzésre helyezem a fókuszt, mivel ha egy régiónak jó tehetségmenedzsment-rendszere van, tehát ha a szakembereknek pályaképet, alternatívákat tudunk adni, és megmutatni, hogy a régiónk élhető, nemzetközi színvonalú szakmai tevékenységet tesz lehetővé, akkor itt tudjuk tartani őket. A középiskolások jelentős része külföldön képzeli el e jövőjét, de ha a Dél-Dunántúlon találnak olyan szintű szakmai alternatívát, pályaképet, életszínvonalat, amely felveszi a versenyt más régiókkal, akkor elgondolkodnak azon, hogy érdemes itt élni. Harmadszor pedig a mindennapos ügyeinken van a figyelem, ami a Covidtól kezdve a háború hatásain át a szállítási, logisztikai problémákig bezárólag sok mindent érint. Mindez egy, a korábbinál nehezebben tervezhető környezetet hozott létre, ezért a piacok megőrzése és az új piacok megtalálása nagyobb jelentőséget kap. Ezért törekszik arra a klaszter is, hogy megnézzünk olyan piacokat, területeket, térségeket, amelyek korábban nem voltak fókuszban.
– Az ön számára mi jelenti a sikerélményt a klaszterelnöki munkájában?
– Amikor azt látom a tagokon, a vállalatok munkatársain, hogy várják a következő rendezvényt, hogy szívesen vannak ott, és megosztják a tapasztalataikat. Az is örömmel tölt el, amikor együttműködések jönnek létre, a klasztertagok közösen hoznak létre valamit, amit korábban külön nem tettek volna meg. Vagy amikor olyan sikereket érnek el a vállalatok, amiben a klaszternek is volt egy kis része, pl. információ-megosztással, üzleti kapcsolat létrehozásával vagy együttműködések kialakításával. Amikor tagjainkat hozzá tudjuk segíteni ahhoz, hogy üzleteket szerezzenek, terméket fejlesszenek, piacot bővítsenek, innováljanak, és amikor ennek az eredményeit látjuk, az számunkra is siker.
K.T.