A sport gyermekkorban egy jó lehetőség volt arra, hogy a családon kívül az ember értelmes dolgokat csináljon – fogalmazza meg a sport szeretetének eredetét dr. Fedor Ferenc, a GEOCHEM Kft. ügyvezetője, az Alkalmazott Földtudományi Klaszter elnöke. Az üzletember fiatal korában barlangászott, sziklát mászott, a sakk irányába is elkalandozott, de a foci is mindig ott volt a háttérben. Ez utóbbi szenvedély az egyetemre is elkísérte, ahol az egyetemi barlangász kör vezetője volt pár évig. A sportok közül kipróbálta a teniszt és a karatét, az utóbbi két évtizedben pedig a fallabdával került közeli kapcsolatba.
– Csütörtök esténként focizunk, vasárnaponként pedig fallabdázom, amikor időm engedi. 14 éves koromtól kezdve teniszeztem, persze nagyon amatőr szinten. Amikor Pécsre kerültem, nehezen találtam teniszpartnert, így jött képbe a fallabda mintegy 20 évvel ezelőtt. Több helyszín után a Pécsi Sasoknál kötöttem ki, ahol 2019-ben megalakult a Pécsi Fallabda Sportegyesület, és csatlakoztam hozzájuk. Van saját edzőnk, jó a hangulat, minden korosztály képviselteti magát, úgyhogy vasárnaponként a fiammal együtt járunk ide. Nem mindig játszunk egymás ellen, másokkal is megmérkőzünk. Nagyon jó a hangulat.
– Miért fontos a sport az ön számára?
– Teljesen kikapcsol. Az ember olyankor nem gondol másra, és közben még a feszültséget is kiadja magából. Sport közben fizikailag elfáradok, szellemileg pedig felfrissülök. Emellett az sem mindegy, hogy ahogy az ember egyre korosodik, mind jobban lerakódnak a kilók, ha fogyni nem is tudok, a mozgással legalább egy kicsit szinten tartom a súlyomat. Egy-egy foci- vagy fallabdameccs során jó egy-másfél kiló víz kimegy az emberből. Plusz edzett lesz, jobban tud koncentrálni a feladataira és nem érzi rosszul magát a bőrében.
– Ön ezek szerint csapatban, közösségben szeret sportolni.
– Egyedül biztosan unatkoznék. Próbáltam futni, de nem esett jól. Én jobban szeretem a csapatsportokat, főleg a labdajátékokat, mint egyedül mozogni. A közösségben megismerjük egymást, tudunk beszélgetni, megoszthatjuk a problémáinkat, az ötleteinket. Ha valamilyen segítségre van szükségem, a csapatban lévő orvosokhoz, ügyvédekhez, mérnökökhöz fordulhatok és vica versa. A legkülönbözőbb foglalkozású emberek vannak együtt, és jólesik néha gondolatot cserélni. Azt gondolom, hogy sokkal jobb érzés egy közösségbe tartozni, mint bezárkózni.
– Mit adott az ön életéhez a sport, mit tanult meg általa?
– A fegyelmet és a másokra való figyelmet. Sziklamászó koromban egyszer egy lány kijött utánam egy olyan peremre, ahol nem volt biztosítás, és egy igen veszélyes módon kellett őt kimentenem. Azóta nagyon vigyázok a velem lévő emberekre. Emellett a mások megbecsülésére is megtanított a sport, hogy ne alázzuk meg a másikat, illetve arra, hogy az ember ne becsüljön alá senkit. Ezek nagyon fontos dolgok.
– A munkájába, a vállalkozói életébe hogyan épül be ez a látásmód?
– Bármilyen munka van, azt meg kell csinálni, ha kell, akkor hajnalban felkelni vagy éjszakáig dolgozni. Figyelni a munkatársakra, foglalkozni velük, emberi módon viselkedni, még akkor is, ha adott esetben problémák vannak. Ezek a készségek egy csapat felépítésnél is nagyon hasznosak. A közösségben sok mindent meg lehet tanulni, amit egyénileg nem.
– Ön a munkája révén rengeteget utazik a világban. Olyankor hogyan tudja beiktatni a mozgást a mindennapjaiba?
– Amikor utazom, sokat gyalogolok. Ha a konferenciákon van egy kis szabadidőm, akkor vagy kirándulok egyet a környéken, vagy megnézem a várost, és sokat sétálok. Az állóképességemet azzal is karbantartom, hogy telefonálás közben nem ülök, hanem sétálok. Így akár napi 4-5 kilométer is megvan. Az utazásokon a városi kirándulások inkább 10–15 km-t jelentenek.
– Említette, hogy a fiával jár fallabdázni, ezek szerint őt is „megfertőzte” a sportszeretettel.
– Igyekszem átadni ezt a szemléletet, úgy látom, hogy fogékony rá. De nem könnyű, mert ő már a számítógépes világban él, sokat ül a gép előtt, ezért is fontos, hogy néha kicsit ki tudjam mozdítani otthonról. Egyébként a cégnél is többször elmentünk együtt kirándulni a munkatársakkal, a mozgás mindig nagyon jó hangulatba hozott bennünket.
– Az üzleti kapcsolódásokat segíti-e a sporttevékenység?
– Az biztos, hogy ha egy üzleti beszélgetés során előkerül, hogy fallabdázom vagy focizom, és esetleg a másik is sportol, a közös pontok közelebb visznek bennünket egymáshoz, ami egyszerűbbé teszi az üzleti partnerekkel való kommunikációt. Sokkal szabadabban zajlik a beszélgetés, ami akár egy üzleti tárgyalás sikeréhez is jelentősen hozzájárulhat.
K.T.