A pécs–pogányi repülőtér már az elmúlt 18–20 évben is nyilvános kereskedelmi repülőtérként üzemelt, emiatt számos feltételnek meg kellett felelnie attól függetlenül, hogy nem közlekedtek menetrend szerinti járatok. A státuszt azonban folyamatosan fenntartották, ezért tudtak viszonylag rövid idő alatt elindulni március második felében a menetrend szerinti járatok. Az, hogy ez megtörtént, sok szempontból átalakította a pécs–pogányi repülőtér működését és mindennapjait.
Megélénkült a forgalom, jól vették az első akadályokat
– Az eszközök, berendezések jelentős része már 10–15 éve rendelkezésre állt az üzemeléshez, de szükség volt bizonyos eszközök, berendezések beszerzésére, cseréjére, felújítására. Talán ez volt a kisebb feladat, bár az idő rövidsége miatt nem volt egyszerű bizonyos földi kiszolgáló berendezéseket beszerezni, a röntgenberendezéseket lecserélni. A nagyobb falat a szervezeti struktúra menetrend szerinti járathoz való igazítása volt. A repülőteret üzemeltető korábbi létszám 13 fő volt, július 1-től pedig már 22-en leszünk, folyamatos bővüléssel tudjuk biztosítani a járatüzemeltetést. A külső vállalkozói létszámunkat is jelentősen bővíteni kellett, külsősként már mintegy 20–25 fő dolgozik a repülőtéren – mondja Dragovácz Márk, a Pécs–Pogány Airport ügyvezetője. – Kihívást jelent a munkavállalóink képzettségének megléte, hiszen a repülőtéri kiszolgálás speciális munkaköröket jelent, amelyeket külső vagy belső képzés után tudnak a kollégák betölteni. Ezért felvállaltuk a munkavállalóink kiképzését, jelenleg is zajlik az oktatásuk. Júniustól már heti négy napon indítunk és fogadunk összesen nyolc járatot, ami a hétvégét is érinti, ezért a munkajogi szabályokat is figyelembe kell vennünk. Ennek megfelelően bővítjük és fejlesztjük az állományt. Akit lehet, több munkakörben is foglalkoztatunk.
– Mik az első tapasztalatok a repülőtér megélénkült forgalmával kapcsolatban?
– Minden nagyobb projekt indulásánál vannak csikorgó fogaskerekek, ennek ellenére elmondható, hogy jól üzemel a földi kiszolgálás. A légitársaságtól is csupa pozitív visszajelzést kapunk, annak ellenére, hogy csak az állomány kisebb részének van ilyen jellegű tapasztalata, bár több szakemberünk már a 2006-os bécsi járat, illetve a 2010–2013 között közlekedő charterjáratok üzemelésekor is itt dolgozott. Az eszközeink megfelelően működnek, az újonnan beszerzetteket is sikerült beintegrálni a rendszerbe, így a kiszolgálás során nem adódtak nagyobb fennakadások. A repülőgépek pontosan indulnak, földi kiszolgálási problémák vagy bármi egyéb ok miatti késés egyetlen egyszer sem fordult elő. Az utasok részéről is csupa pozitív visszajelzést kaptunk. Érkezett javaslat bizonyos feladatok jobbá tételére, gondolok például a fogyatékkal élő utasok problémáinak kezelésére, amiben szintén nagyot léptünk előre.
Az utaslétszám megfelel az előzetesen elvártnak, bízunk benne, hogy a nyár folyamán a máltai irányban növekedni fog az utazók száma. A külföldi egyetemi hallgatók foglalásaival kapcsolatban is bizonyára lesznek változások, hiszen részükről főként a tanév végén–elején számítunk jelentősebb érdeklődésre. Nagyon jónak tűnik a korfui desztináció töltöttsége, ami június 5-étől indult heti egy alkalommal.
– Miként mozgatta meg a helyi gazdaságot a rendszeres repülőtéri forgalom?
– Abban a tekintetben nem rendelkezünk információval, hogy az utasok milyen céllal utaznak, csak találgathatunk. Azonban több olyan megkeresésünk volt a régióban működő, jellemzően német tulajdonosi körrel vagy német háttérrel bíró cégektől, amelyek várhatóan a közeljövőben vennék igénybe, akár többször is a szolgáltatásainkat. Az első másfél hónapban – úgy vélem – a tervezettnél kicsit kevesebb volt az üzleti célú utazó, de a lehetőségeinkhez mérten a várossal együttműködve igyekszünk erősíteni ennek a marketingjét, hogy minden olyan szervezethez, amely akár Pécsett, akár a régióban tevékenykedik, és bármilyen rendszerességgel légi járatot vesz igénybe, az a pécs–pogányi repülőteret válassza. Azt gondoljuk, hogy a müncheni desztinációval főleg az üzleti utazók megszólítása lenne a cél. Részben a bajorországi kapcsolattal bíró régiós cégek utazásai miatt, részben pedig azért, mert München egy jelentős európai átszálló repülőtér, számításaink szerint mintegy 50 desztináció érhető el Münchenből a pécsi járat érkezését követő két órán belül. Erősen dolgozik azon a légitársaság, hogy más légitársaságokkal olyan megállapodásokat kössön, ami Pécsről direkt módon lehetővé teszi akár Münchenen túli desztinációkra is a jegyvásárlást.
Igyekszünk a terminálépület szolgáltatásait bővíteni, ehhez külső vállalkozásokkal működünk együtt. Megnyitott a büfénk és elhelyeztünk egy ATM-et is. A repülőtéren dolgozók közül szinte mindenki pécsi vagy Pécs környéki, törekszünk rá, hogy a különböző külsős feladatok elvégzésére helyi vállalkozásokat bízzunk meg. Van olyan szolgáltatás, amit egy budapesti cégtől veszünk igénybe alvállalkozóként, de ők is egyre több pécsit alkalmaznak.
– Milyen potenciál van még a pécs–pogányi repülőtérben?
– A célunk mindenképp az, hogy a járatok a téli menetrendi időszakban is közlekedjenek. Az ez irányú tárgyalások, számítások már el is kezdődtek a légitársasággal együttműködve. A középtávú cél pedig az lenne, hogy a repülőgépet a pécs–pogányi bázison tudjuk elhelyezni, ezzel kibővülnének a lehetőségek, hiszen így a jelenleginél sokkal kedvezőbb desztinációkat lehetne megcélozni.
A menetrend szerinti járattól elvonatkoztatva a következő néhány hónapban megkezdi a beruházását a Fleet Air nevű légitársaság, amely a repülőtér melletti szomszédos területen karbantartó bázist fog építeni a saját tulajdonában álló áruszállító repülőgépek karbantartására, amit jelenleg egy külföldi bázison old meg. Ez plusz forgalmat és bevételt generál a repülőtérnek, illetve munkahelyet is fog teremteni. Bízunk benne, hogy a Magnus Aircraft Zrt. repülőgépgyártó üzeme további fejlődésnek indul és növekednek a repülőgép-kibocsátási számok. Néhány héttel ezelőtt jelentette be ugyanis a társaság, hogy egy megvásárolt területen további üzemcsarnokot épít és a közeljövőben megkezdi egy négyszemélyes repülőgép gyártását. Ez a repülőtérre is kedvezően hat.
Turizmus, befektetőösztönzés, regionális érdekek
Abból a munkából, amely lehetővé tette, hogy a pécs–pogányi repülőtéren elindulhattak a menetrend szerinti járatok, a pécsi önkormányzat jelentősen kivette részét. Ruzsa Csaba alpolgármestertől azt kérdeztük, hogy Pécs gazdaságára milyen hatással van a repülőtéri forgalom felpezsdülése.
– A pécs–pogányi repülőtérrel kapcsolatban három alapvető célt fogalmazhatunk meg, amelyek érdekében az elmúlt három-négy évben mindent megtett a pécsi városvezetés. Az egyik, ami adja magát, a turisztikai szempont. Fontos kiemelni, hogy ezt nemcsak Pécsre, hanem Baranyára és a régióra vonatkozóan is relevánsnak tartjuk. Számos szolgáltatóval kapcsolatban állunk a térségből – pl. Harkányból, Szigetvárról, Siklósról –, az ő kínálatuk is benne szerepel abban az ajánlatban, amellyel a következő időszakban egy marketingkampány keretében több helyen meg fogunk jelenni Münchenben: követségi eseményen, üzleti és utazási irodai kapcsolatok építésén stb. Mindezzel a német turisztikai régiókkal is meg akarjuk ismertetni Pécset.
A másik, repülőtérrel kapcsolatban megfogalmazott cél erősen gazdasági jellegű: a leendő befektetők felé, akik Pécsre kívánnak jönni és beruházásokat végrehajtani, valamint a már itt működő nagy cégek további fejlesztései kapcsán folyamatos igény volt, hogy legyen légi kapcsolat egy központi nagy reptér felé, ahonnan tovább lehet repülni mondjuk New Yorktól Ázsián át a Föld bármely részére. Ennek a szerződéses háttérrendszerén dolgozunk most a müncheni repülőtérrel. Ezzel lehetővé válhat az, hogy ha valaki becsekkol Pécsett, és mondjuk el akar utazni New Yorkba, akkor egy átszállással meg tudja tenni. A lehetőség erőteljes hatást gyakorolhat például a Pécsett tanuló külföldi diákok utazására is, lehetővé kell tenni számukra, hogy minél könnyebben tudjanak beutazni, mert erre mutatkozik igény.
A harmadik cél pedig alapvetően a regionális és megyei aspektusokat jelenti, azaz miként tudjuk tovább erősíteni a dél-dunántúli kapcsolatokat, Pécs hogyan tudja segíteni az egész régiót. Ez a repülőtér ugyanis nem Pécsé – jogilag ugyan igen, de –, sokkal inkább a dél-dunántúli régió egy légikikötője, amely Pakstól Kaposvárig képes kiszolgálni az igényeket. A most induló korfui járatokra például jelentős mennyiségben érkezett országos viszonylatból foglalás. Ebből is látszik, hogy az igény messze túlnyúlik a régió keretein.
– Hosszabb távon milyen lehetőségeket lát a repülőtérben?
– Bizonyára el kell telnie egy-két évnek, amíg a befektetők számára egyértelmű lesz a repülőtér megléte, ezért is tart egész nyáron és ősszel is a németországi kampányunk, hogy tudatosítsuk: Pécs könnyen elérhető, további befektetésekkel is meg lehet jelenni, építhetők az egyetemmel való kapcsolatok, fejlesztések, beruházások, kutatások, és a repülőtér megléte konferenciák idehozatalát is segíti. A folyamat elindult, aminek a turizmusban azonnali hatásai érzékelhetők, de dolgozunk egy középtávú terv megvalósításán, ami a befektetésösztönzéshez kapcsolódik. Fontos, hogy a légiforgalom megfelelő számokat produkáljon, mert ez lehetőséget teremt a repülőtér későbbi fejlesztéseire. Ennek érdekében döntött úgy a városvezetés két és fél évvel ezelőtt, hogy a kormányzattal együtt elkészít egy hosszabb távú fejlesztésre vonatkozó koncepciót a reptér működtetésére, amelyben a régóta felvetett pályahosszabbítás és más tervek is szerepelnek.
– A repülőtérhez kapcsolódóan közvetlenül a környékén is elindultak fejlesztések vállalkozások részéről.
– Folyamatosan dolgozunk azon, hogy a repülőtér melletti területekre, amelyek gazdasági területek, beruházók települjenek be. Gondolok például a Fleet Air légitársaságra, amely az áruszállító repülőgépei karbantartására karbantartó bázist épít a szomszédos telken, emiatt is adott tavaly Pécs több mint 50 millió forint kölcsönt Pogánynak, hogy készítse elő a telket a beruházásra. Annak ellenére, hogy a repülőtér városunk közigazgatási területén kívül esik, úgy véljük, a mi érdekünk is ennek a karbantartó bázisnak a létrehozása, sőt a reptéri vezetéssel közösen újabb cégekkel tárgyalunk a betelepülésükről.
– Említette a kifutópálya meghosszabbítását, amiről már hosszú idők óta szó van. Mekkora az esélye annak, hogy ez megvalósul?
– Az állami tulajdonossal együtt az elmúlt másfél évben elkészítettük a pályahosszabbítás teljes műszaki tanulmányát, ismerjük a jogi, műszaki, humán feltételeit, így tudjuk, hogy ez megvalósítható. Rendelkezünk egy előzetes költségbecsléssel is, azonban az látható, hogy a jogszabályi hátteréből adódóan e beruházás minimum 3–5 év. Meg kell szerezni a légügyi hatóság engedélyét, a közbeszedést lefolytatni, megfelelni a speciális feltételeknek. Ez egy hosszú távú projekt, amelynek az első másfél évén túl vagyunk. Azt is érdemes látni, hogy a beruházás döntően állami lehet, illetve az állam döntése alapján más beruházó is megjelenhet, de ez is legalább még két-három év. Ezért is döntöttünk a repülőtéri forgalom „felélesztése” mellett, mert ez mindenképpen támogatja a fejlesztéseket. Egy több milliárdos beruházás léte sokkal könnyebben igazolódik azzal, ha az utasok részéről valós igény mutatkozik az objektum működtetésére. Most azt látjuk, hogy a járatok kapcsán kifejezetten jók a foglaltsági adatok, már az őszi menetrendet készíti elő a légitársaság, amit várhatóan hamarosan be is jelentenek. Mindez azt mutatja, hogy szükség van a pécs–pogányi repülőtérre.
Már több ezren foglaltak repülőjegyet
Szinte mindenki kíváncsi arra, hogy váltotta be a hozzá fűzött reményeket az első időszak. Vétek Jánosné turisztikai szakembert, a járatindulásokhoz utazási ajánlatot kínáló Tensi Pécs utazási iroda vezetőjét kérdeztük az első tapasztalatokról, arról, hogy milyen az utazási kedv, miként áll helyt a repülőtér, a repülést végző társaság, egyáltalán milyenek az utasok visszajelzései.
– Az első tapasztalatok igen pozitívak. Több ezren foglaltak repülőjegyet különösen az első időszakban, bevezető áron. Most általában magasabb árfekvésben lehet repülőjegyhez jutni, de úgy gondolom, így is versenyképes Pécs, mivel az ár tartalmazza a csomagokat, az ingyenes parkolást vagy reptéri buszt. Hogy az időfaktort ne is említsem. Ezt ugyanis sokan elfelejtik, pedig az idő pénz! Aki már repült Pécsről, megtapasztalhatta, hogy milyen kényelmes. Nem kell a gép indulása előtt 5-6 órával útra kelni, utazást, parkolást fizetni, a hazatérésről nem is beszélve! A gép landolását követően félóra alatt a lakásában lehet az utazó. A repülőtér profi módon szolgálja ki az utasokat. Az Universal Air gépei kényelmesek, a személyzet kedves, snacket, üdítőt kávét kínálnak ingyenesen. Utasaink nagyon elégedettek és boldogok, hogy Pécsről repülhetnek.
– Miként hathat a turisztikai helyzetre hosszabb távon a rendszeres repülőjáratok működtetése? Kb. mennyi időnek kell eltelnie, hogy érezhető hatása legyen a Baranyába érkező/Baranyából kifelé irányuló turistaforgalomra?
– A járatindítások a szakmának is kellemes meglepetést okoztak. Igyekeztünk felvenni a ritmust. Húsvétkor már szervezett utazást kínáltunk Máltára, utasaink nagy megelégedésére. Málta továbbra is népszerű. Sok utas keresi a csoportos utakat, de talán még többen az egyéni utazást, melyhez mi repülőjegyet, szállást és transzfert tudunk biztosítani. Korfu iránt is nagy az érdeklődés, annak ellenére, hogy Pécsről már voltak közvetlen járatok, igaz 16-17 éve. Sajnos Görögországban nagyon megemelkedtek az árak a járvány óta, újabb adókat is bevezettek. Ezzel foglaláskor szembesülnek az utasok. Korfura is kínálunk csoportos utazást augusztusban. Úgy gondolom, hogy gondos előkészítéssel, tervezéssel a jövő évben már megcélozhatunk bizonyos eseményeket és arra indíthatunk utakat Németországba, Máltára.
– Milyen eseményekhez, programokhoz lehetne társítani a repülőgépes utaztatást, akár kifelé, akár befelé irányuló turizmusról beszélünk?
– A beutazás nehezebb ügy, mint a kiutaztatás. Ezt megtapasztaltuk az EKF idején is. Málta nem egy klasszikus küldőország, ott nem ismernek minket. Igyekszünk minél többet tenni annak érdekében, hogy vonzó úti cél legyen Pécs és Baranya. Németországgal más a helyzet. Még mindig onnan érkezik a legtöbb turista Magyarországra. Mindenképpen erősíteni kell Pécs/Baranya pozícióját. Sajnos a hosszú ideig igen hatékonyan dolgozó turisztikai külképviseleteket – számomra érthetetlen okból – bezárták Németországban, így marad az egyéni kezdeményezés.
Nagy örömünkre szolgálna, ha az MTÜ is tevékeny támogatásáról biztosítaná a régiót kinti megjelenések, online kampányok anyagi támogatásával. A jövő év előkészületei most kezdődnek. Keressük azokat az eseményeket, programokat, amelyek érdekesek lehetnek úgy beutaztatásban, mint a kiutaztatás területén.
„Már rövidtávon nagy felhasználói leszünk a reptérnek”
Baranya egyik legnagyobb foglalkoztatója, a Körber Hungária Kft. biztosan a repülőtér állandó partnerei közé tartozik a jövőben, nemcsak várták, de tettek is érte, hogy felpezsdüljön az élet a légibázison. Zalay Buda ügyvezető hosszú évek óta elkötelezett a repülőtéri forgalom beindítása mellett.
– Pécs számára már időszerű és nagyon fontos volt, hogy elinduljanak a menetrend szerinti járatok. Évekkel ezelőtt, már a korábbi munkahelyemen több mérvadó cégvezetőt, közösen a városi és megyei önkormányzattal, az egyetemmel kezdtünk lobbizni és aláírást gyűjteni a repülőtér megnyitása mellett. Akkor egy szándéknyilatkozatot írtunk alá biztosítva a kormányzatot az együttműködésünkről. Többször felrepült a hír, hogy elindulnak a járatok, hogy hosszabb kifutóra lenne szükség…, de nagyon örülünk neki, hogy realizálódott az elgondolásunk. A közelmúltban járt nálunk Szijjártó Péter külügyminiszter úr egy kormányzati támogatásból megvalósult beruházásunk átadásán, ahol egy szűkebb körű egyeztetésen „kétszer aláhúzva” kértük a reptér beindításához szükséges kormányzati támogatást. Nemcsak Pécsnek elengedhetetlen a repülőtér üzemelése, hanem vállalatunknak is. Egy müncheni járatkapcsolattal 3-4 órával rövidül le a Németországból ideutazó vezetőink útja, ami igen jelentős dolog, mert megkönnyíti a kapcsolattartást. A repülőtér felpezsdülésével sokkal több vezetői látogatást várunk, ami később a telephelynek, a pécsi Körbernek nagyobb munkával való ellátottságot, jelentősebb láthatóságot biztosít a cégcsoporton belül.
– A müncheni lokáció megfelel az önök számára?
– A müncheni lokáció számunkra átszállást jelent, mert cégünk központja Hamburgban található, illetve több telephelyünk van egyéb városokban, de ez már egy óriási dolog, mert a Pécs–Budapest 2,5 óra időtartamú logisztikáját megspóroljuk vele. Összességében mintegy 4 órával lerövidül az út Németországból, ami a mai világban rengeteget jelent. Egyébként mostanra már több kollégám megjárta a Pécs–Málta utat repülővel Pécs–Pogányból való indulással, és remek tapasztalatokkal érkeztek vissza, úgyhogy biztosan a turizmusra is kedvezően hat a repülőtér folyamatos üzemelése.
– Önök keresik a kapcsolatot a repülőtérrel, esetleg a kiutaztatókkal?
– Igen, az utazásszervezőnk már fölvette a kapcsolatot a repülőtérrel és egészen biztos vagyok benne, hogy már rövid távon is növelni fogjuk a reptéren keresztül bonyolított utazásaink számát. Vállalatunknál a németországi kapcsolódás miatt sok utat realizálunk, 2023-ban például 220 utas utazott Hamburgba tőlünk. Mivel nem minden nap közlekedik közvetlen járat Budapest és Hamburg között, ezért sokszor Münchenen, továbbá Frankfurton keresztül foglalunk repülőt, illetve érkeznek a vendégeink. Münchenbe 33 utast, Düsseldorfba 27 utast,
egyéb németországi lokációba 68, Zürichbe 25 utast delegáltunk tavaly.
Azt gondolom, hogy egy város iparral jól néz ki, egy város iparral és nemzetközi reptérrel, az egy lépcsőfokkal feljebb van. Ez mindenféle szempontból, akár az export szempontjából plusz lehetőségeket rejt magában, hogy láthatóvá váltunk, külföldről elérhető távolságba kerültünk – az exportra termelő vállalatoknak óriási segítség!
K.T.