Baranya vármegye és a régió humán erőforrásra vonatkozó legnagyobb kihívásait határozza meg legfrissebb stratégiájában a kamara HR Bizottsága, amely egyben lehetséges megoldásokat is társít a témakörök mellé. Mint Kónya Dániel, a kamara HR Bizottságának alelnöke mondja, a bizottság tagjai részéről nagyon sok értékes felvetés született, amelyeket három csoportba soroltak.
– Az egyik csoportba a szakképzett munkaerő hiányával kapcsolatos témák kerültek, a másodikba a régióban működő vállalkozások jelenlegi helyzetét vizsgáltuk – ez utóbbinál akár gondolhatunk a HR-szakmai ismeretekre, akár a vállalkozások digitalizációs lehetőségeire is. A harmadik csoportba pedig a régiót érintő földrajzi, társadalmi, gazdasági kihívásokat soroltuk. Ezek mentén kezdtünk el azon is gondolkodni, hogy melyek azok a témák, amelyekre a kamarai bizottságnak befolyása lehet.
Jelen pillanatban ott tartunk, hogy meghatározzuk azokat a fókuszpontokat, témákat, amikkel foglalkozni szeretnénk, akár további szakemberek bevonásával. Például a szakképzett munkaerő hiánya kapcsán hogyan tudjuk megállítani az elvándorlást, milyen ötleteket, akciókat indíthatunk együtt az elvándorlás csökkentése, minimalizálása érdekében, illetve miként tudjuk a régió munkaerőpiaci vonzerejét növelni annak érdekében, hogy máshonnan minél nagyobb számú és magasabb minőségi munkaerő áramoljon a Dél-Dunántúlra, Pécsre.
– A vállalkozások mit fognak ebből érezni, hogyan profitálhatnak a bizottság munkájából?
– A vállalkozásokat annak tudatosításában szeretnénk támogatni, hogy mennyire fontos a vállalkozásokban a HR-szemlélet, a HR-rendszerekben történő gondolkodás – már egy kisvállalkozás esetén is. Másrészt a városban egyfajta közös lobbitevékenységre van szükség, emiatt a kamara képviseletében tervezünk összefogni az egyetemmel, a várossal, hogy egységes képet közvetítsünk Pécsről, vagy akár nagyobb léptékekben gondolkodva Baranyáról. Azt gondoljuk, előrevivő lehet, ha egy jó üzenettel ki tud állni a régió, ennek az alapjait szeretnénk megteremteni a következő időszakban.
– Hol tart a koncepció gyakorlatba való átültetése, milyen konkrét ötletek születtek?
– Egyelőre a kezdeti fázisban vagyunk, a bizottság az elmúlt hónapban kezdte meg a közös munkát az új tagokkal Fontosnak ítéljük a közlekedési infrastruktúra fejlesztését, amire szükség lenne ahhoz, hogy jobban elérjünk a periférián lévő munkavállalókat, így nagyobb földrajzi távolságból tudnánk munkaerőt a városba vagy a régióba vonzani. Ennek eredményeként elengedhetetlen lenne egy munkásszálló megépítése, ami akár több vállalat munkavállalóinak elszállásolását tenné lehetővé. Fontosak tartjuk a vállalkozói digitalizációs törekvéseket, valamint azt, hogy valóban minőségi munkaerő kerülhessen ki a képzőintézményekből. Leginkább a műszaki területhez kötődően lenne szükség jelentősebb céges bevonódásra, azt gondoljuk, hogy kamarai színekben a következő időszakban össze tudjuk fogni ezt a területet, és egyrészt javaslatot, másrészt gyakorlati támogatást nyújtani az oktatási intézményeknek. A bizottság tagjai különböző vállalatok képviseletében vannak jelen, legtöbben a gyártás vagy az ipar oldaláról jövünk, és a cégvezetők a saját bőrükön érzékelik, mekkora nehézséget okoz, hogy nem tudnak megfelelő szaktudással rendelkező munkaerőt találni, akár szakmunkásokat, akár mérnököket. Úgyhogy ez a téma a következő időszakban még biztosan tartogat új feladatokat a HR Bizottság számára.
– A tehetséges fiatalok megtalálására, az ő itt-tartásukra vonatkozóan van-e valamiféle fókusz a stratégiában?
– A legnagyobb fókusz az elvándorlás megállításán, illetve a minőségi munkaerő térségbe vonzásán van. Azt tapasztaljuk, hogy az oktatási intézményekből való kikerülés után a fiatalok nagyon nagy része nem gondolkodik abban, hogy Pécsett maradjon. Egyébként ezt egy összetett problémának látjuk, hiszen akár az is előfordulhat, hogy a végzett fiatal nem csak önmagára gondol, lehet, hogy már egy párkapcsolatban él vagy már családot tervez, ezért a megtartóerőnek arra is koncentrálnia kellene, hogy mindkét szereplő itt tudjon maradni.
Ezenfelül több inaktív csoportot azonosítottunk, amelyek kevésbé tudnak integrálódni vagy visszaintegrálódni a munkaerőpiacra, ilyenek például a szülés után lévő nők. Úgyhogy rájuk is gondolnunk kell a városi, regionális megtartóerő kapcsán. Ezért is fontos, hogy Pécs, mint város egy egységes képpel tudjon föllépni, hogy markánsabban látszódjon az itt lévő munkáltatók ereje, illetve hogy erősíteni tudjuk a térségben jelen lévő munkáltatók ismertségét. Tudjuk, hogy az egyes munkáltatók részéről most is vannak törekvések erre, de szeretnénk ennek egyfajta keretrendszert adni.
– Milyen időtávban gondolkodhatunk egy stratégia kapcsán?
– Először is a már konkretizálódott gondolatokat a kamara legmagasabb szintjére kell emelni, és ahogy említettem, a siker érdekében szükséges az egyetemi vezetés, a városvezetés bevonása is. Azt gondolom, hogy a bizottságban mindenki vállalja a hosszabb távú megbízatást, biztos vagyok benne, hogy lesznek olyan akciók, amelyeknek évek múlva fogjuk látni a gyümölcsét. De vannak olyanok is, pl. a vállalkozások szemléletformálása, amelyben már sokkal hamarabb is fogunk tudni konkrétumokat hozni. Szeretnénk ezt egy minőségi munkával megtámogatni, nemcsak „kipipálni” a stratégiai pontokat.
– Minden stratégiai anyag sikere nagymértékben azon múlik, hogy milyen mély és releváns tartalommal töltjük meg – vélekedik Zalay Buda, a kamara HR Bizottságának elnöke. – Nem a fióknak dolgozunk, hanem tényleges pozitív hatást szeretnénk elérni a bizottsági munkával! Ebben a folyamatban nem vagyunk egyedül, egyfelől a bizottsági tagjaink szakértelme és elkötelezettsége a garancia, másrészről terveink szerint a bevonandó érdekelt felek (PTE, városháza) támogatása fogják biztosítani a kézzelfogható eredményeket.
„A hegesztő szakmát a művészetekhez hasonlítanám”
A részben családi tulajdonban lévő, betonacél és acélszerkezet gyártásával, szerelésével foglakozó AIDITA Kft. számára tanulók duális képzésben való oktatásával igyekszik biztosítani a munkaerő-utánpótlást Tóth Dániel. A szakmai ismeretek mellett fontosnak tartja átadni azokat a munkával kapcsolatban szerzett tapasztalatokat, amiket annak idején ő is az oktatóitól kapott, valamint maga is megszerzett, és amelyek által mind az életben, mind a szakmában jól boldogulhatnak a fiatalok.
– A diákok ma roppant érzékenyek arra, hogy az oktatójuk elkötelezett legyen a szakma átadása iránt, szeresse, azt, amit és ahogyan csinál. Elvárják, hogy minél többet foglalkozzunk velük, figyeljünk az igényeikre, és minél lelkiismeretesebben tesszük mindezt, annál jobban át tudjuk adni nekik a tudást és fel tudjuk kelteni az érdeklődésüket a szakmánk iránt. Tehát, ha látják, hogy az oktatót is érdekli a szakma, hogy szeretettel beszél róla, akkor ez a többségükre pozitív hatással van.
Elsősorban az érdeklődésükből lehet meglátni, hogy van-e affinitásuk a szakmához, illetve abból, hogy mennyire szorgalmasak. A hegesztő szakmát valamennyire a művészetekhez hasonlítanám, vannak, akiknek van érzékük hozzá, kiváló a kézügyességük, ők sokkal jobban haladnak, mint a többiek, így jóval előbb elsajátítják a fogásokat.
– Kell-e, lehet-e támogatni a tehetségesebbeket?
– Mi mindenkire kiemelt figyelmet fordítunk, azonban a tehetségesebbek élnek is ezzel a lehetőséggel. Ők megfogadják az elhangzottakat, igyekeznek azok szerint gyakorolni, tanulni, így sikeresebbé válnak. A hegesztővizsgán teljesítendő feladatok megtanítása a minimum célunk, és aki ezt hamarabb eléri, mint ahogy lejárna a két év gyakorlat, azzal természetesen a nehezebb, a bonyolultabb feladatok irányába megyünk.
– Ön a Gép-ésszel versenyeken is rendszeresen részt vesz. Ott meg lehet látni, hogy kiből válhat jó gépipari szakember?
– Azt gondolom, hogy igen, ezt az ott elért pontjaik is tükrözik. Ha egy csapat minden állomáson 10 pontot ér el, akkor látható, hogy úgy gondolkodnak, ahogy a műszaki szakmában dolgozók, ahogy magam is gondolkodtam hasonló korban. A versenyen részt vevő cégek felkeltik a versenyzők érdeklődését, így nagyobb eséllyel választják a műszaki pályákat. Megerősíti bennük a műszaki irányultságot, ha egy ilyen versenyen jól szerepelnek.
Minden hegesztés egy helyen
A szakmunkástanulók hegesztővizsgájához alkotott meg egy olyan berendezést a MIG-TIG Kft., valamint a Titán Kft. csapata, amely egyszerűbbé teszi a vizsgát, hiszen a felmerülő összes hegesztési pozíció bemutatható rajta. A Titán Kft. tulajdonos-ügyvezetője, Göncző Gábor szerint ez az újítás a vállalkozások számára is megtakarítással jár.
– Mivel a hegesztő szakmai záróvizsgán négy eljárásból kell vizsgázniuk a tanulóknak, ezért kettő dobozon: egy vékonyabb, 3 mm-es, illetve egy vastag, 6 mm-es lemezes dobozon mutathatják be a tudásukat. A vékonyabb lemezes dobozon lánggal hegesztenek a tanulók, a vastagabbon pedig a kézi elektródás ívhegesztést, illetve a fogyóelektródás ívhegesztést prezentálják. A MIG-TIG vezetője, Barta Sándor által kitalált és a vállalkozásunkban továbbfejlesztett dobozon azonban minden hegesztési pozíció bemutatható, és jól nyomon követhető rajta a teljesítmény. Emellett az sem mellékes, hogy ezáltal sokkal kevesebb alkatrészt kell tárolniuk a tanulókat foglalkoztató vállalkozásoknak, ami mind anyagban, mind anyagköltségben a korábbi megoldáshoz képest jelentős megtakarítással jár.
– Az önök vállalkozásánál 2010. óta oktatnak tanulókat, hogyan tudnak foglalkozni azokkal, akik egy kicsit jobban érdeklődnek a szakma iránt, vagy ügyesebbek?
– Aki szorgalmasabb vagy ügyesebb, már a képzés alatt igyekszünk beintegrálni a munkatársaink közé, így a mindennapi munkavégzés során meg tudják figyelni az összetettebb folyamatokat. Mindig el szoktam mondani a tanulóknak, hogy ma már nagyon kevés helyen foglalkoztatnak valakit kizárólag hegesztésre, ezért meg kell tanulniuk a vasszerkezet összeállítást is. Nálunk többféle technológiával is megismerkedhetnek, amelyekre biztosan szükségük lesz a szakmájuk gyakorlásához. Már több munkatársunk is lett a nálunk képzett tanulókból, ez is volt a célunk, hogy a saját utánpótlásunkat kineveljük. Nagy hangsúlyt helyezünk a rajzolvasásra, mert sajnos az utóbbi években kevésbé képzettek a fiatalok e területen. Pedig akár lakatos, akár a hegesztő szakmában szeretne valaki érvényesülni, erre a képességre mindenhol szüksége lesz.
K.T.