Baranya perifériális területein a vállalkozások versenyképességének javítását célzó vállalkozásfejlesztési programot valósít meg a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara, ennek keretében a vármegyében működő, de nem pécsi székhellyel rendelkező vállalkozások különböző témakörökben ingyenes szakmai tanácsadásban részesülhetnek. A program a Magyarország Kormánya és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között megkötött ,,Szövetségben a Vállalkozókkal” című, a magyar gazdaság tartós növekedésére hatást gyakorló nemzetgazdasági célok megvalósulásának elősegítését és ennek eredményeként a magyar társadalom jólétének folyamatos gyarapodását szolgáló megállapodás keretében valósulhat meg.
Fotó: Gálosi Detti
Mojzes Gábor: A napi rutin sokszor elviszi a fókuszt a racionalizálásról, a fejlődésről
Mojzes Gábor vállalkozásfejlesztési és menedzsment-tanácsadó a program keretében elsősorban mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott tanácsadást.
– Az egyik cég, amellyel gyakorlatilag az egész nyarat végigdolgoztuk, egy kis létszámú építésztervező iroda volt, lelkes fiatalemberek, akik egyre inkább cégszerűen szeretnének működni. Mérnök végzettséggel rendelkeznek, de magához a vállalkozáshoz nem értenek annyira, ehhez kértek segítséget. Föltérképeztük, hogy egyénileg mik a céljaik, ezek mennyire illeszthetők össze, egyáltalán van-e együtt jövőjük, érdemes-e közös vállalkozásban gondolkodni. Kihívást jelentett számukra, hogy cégszerűen és rendszerszerűen működjenek. Azon túl, hogy megfogalmaztuk, milyen értékek mentén dolgoznak, mi a víziójuk, a jövőképük, meghatároztunk hosszú távú célokat, és ezt lebontottuk egészen operatív lépésekig. Ehhez még hozzácsatoltuk, hogy milyen rendszerben történjen köztük a rendszeres megbeszélés, hogy valóban el is tudják érni azokat a célokat, amiket kitűztek maguk elé.
– Milyen tipikus kérésekkel, kérdésekkel fordult önhöz a többi vállalkozás?
– Szinte mindegyiknél közös jellemző volt, hogy a méretükből adódóan leterheltek a cégvezetők, egyszerre nagyon sok mindent csinálnak a cégben. Nem is feltétlenül az a vágyuk, hogy hatalmasra növekedjenek, sokkal inkább az, hogy miként lehetne optimalizálni a jelenlegi működést, levenni terheket a cégvezetőről, illetve hogyan képesek cégszerűbben és tudatosabban működni. Az én szakterületem a folyamatok felépítése, optimalizálása, a szervezeti felépítésben jellemzően nem tisztázottak, hogy kinek milyen feladatköre, felelőssége van, a cégek folyamatai általában nincsenek lefektetve, írásba foglalva, folyamatábrákkal kidolgozva, ebből adódóan gyakran előfordul, hogy egy munkafolyamatot ketten ötféleképpen csinálnak.
A tanácsadások során találkoztam olyan céggel, ahol folyamatban van a generációváltás, de valójában már a fiatalabb, az átvevő generáció irányítja operatív szinten a céget. Mivel neki semmilyen más munkatapasztalata nem volt, mert az egyetemet követően rögtön az édesapja cégében kezdett el dolgozni, így többségében inkább egyfajta megerősítésre volt szüksége, hogy jól csinálja-e, amit csinál. A másik téma, amit a vállalkozásvezetők behoztak, hogy szinte mindegyik cégnél akad egy jó szakember, akivel emberileg, hozzáállásban komoly problémák vannak, de ragaszkodnak hozzá, mert jó szakember, közben mellette látják azt a rengeteg frusztrációt és rombolást, amit a cégen belül okoz. Felmerül a kérdés, hogy ezt miként tudják kezelni. Figyelembe véve azt a munkaerőpiaci környezetet, amiben vagyunk, tehát hogy nem olyan könnyű jó szakembert találni, meg meg is fizetni, főleg a kis méretű cégeknek, ez bizony komoly probléma. Ettől függetlenül én még mindig azt vallom, hogy inkább legyen kevésbé jó szakember, de megfelelő hozzáállással, attitűddel. Szakmailag könnyebb fejleszteni, mint megpróbálni a hozzáállásán változtatni.
– Meddig tart egy ilyen tanácsadásnak a hatóköre? Ön nyomon követi-e, hogy a cégek miként tudják beépíteni a működésükbe a tanácsadáson elhangzottakat?
– Azzal a céggel, amellyel végigdolgoztuk az egész nyarat, havonta egyszer találkoztunk, lépésről lépésre haladtunk és beszéltünk át mindent. Egyébként is azt vallom, hogy egy egyszeri beszélgetésből nem lehet megváltani a világot, ott maximum impulzusokat lehet átadni, de érdemi változásokat nem lehet generálni. A többi céggel pedig, amelyekkel találkoztam, folyamatban van az együttműködés. Az első beszélgetések általában az ismerkedésről szólnak, hiszen minél jobban meg kell ismernem a céget. Van egy céges állapotfelméréses kérdőívem, amelyet ki szoktam töltetni a cégvezetőkkel, ez is hozzásegít ahhoz, hogy átfogó képet kapjak a cég, a szervezet helyzetéről, ami alapján fel tudunk építeni egy programot, hogy milyen területekkel és milyen sorrendben kell foglalkoznunk az eredmény eléréséhez. Az a tapasztalatom, hogy még ha össze is rakunk egy több alkalmas, féléves, egyéves együttműködésre épülő programot, ha azt követően nem valósul meg a tanácsadó részéről egyfajta utánkövetés, általában szép lassan minden visszatér a régi kerékvágásba. Ritka kivétel az a vállalkozásvezető, aki annyira tudatos és elkötelezett, hogy a tanácsadó segítsége nélkül is következetesen meg tudja valósítani a programot.
– A kisvállalkozásoknál mi a legfőbb akadály, ami miatt nem működnek hatékonyan? Mire lenne érdemes figyelniük?
– A kisvállalkozások többségénél túlterheltek a vezetők, ez sok esetben abból adódik, hogy elkezdtek valamit, mert értettek hozzá, és csinálják, csinálják. A legtöbb esetben ők a szakemberek, nehezen tudnak kilépni ebből a szerepből és egy másik szemszögből, egy cégvezető vagy egy menedzser szemével ránézni a vállalkozásukra. Persze ez sok esetben nehéz, mert valakinek el kell végeznie a munkát, és amíg úgy érzik, hogy a cégben ők értenek ehhez a legjobban, akkor mindig ők lesznek a munkapad mellett. Így elég nehéz egyszerre a cégben is, meg a cégen is dolgozni. Tehát amikor elkezdek a kis méretű cégekkel dolgozni, a legtöbb esetben az első lépés az, hogy hogyan tudjuk tehermentesíteni a cégvezetőt. Ehhez meg kell változtatni a gondolkodásmódot, ami nem egyszerű feladat. Meg kell értenie, hogy mondjuk bizonyos területeket, amiket ő csinál, de egyébként nem szeret csinálni, lehet, hogy más nemhogy csak szereti, hanem még jobban is megcsinálja, mint ő. Ezeknek a mikéntjét és a hogyanját kell megmutatni nekik.
Azt is problémának látom, hogy nincsenek leírva a folyamataik. Sokszor ad hoc jelleggel vagy fejből végzik a feladatokat, és ha az adott területhez értő kolléga elmegy a cégtől vagy lebetegszik, akkor akadoznak a folyamatok. Időt kell szánni a folyamatok leírására, hogy utána jól tudjon működni a cég. Illetve még a legkisebbeknél azt látom – bár ez szorosan összefügg a folyamatokkal –, hogy a digitalizáltság is igen alacsony fokon áll. Rengeteg olyan dolgot nem használnak, amik megkönnyíthetnék az életüket. Sok esetben nem ismerik ezeket a lehetőségeket, vagy egyáltalán nincs is idejük, esetleg föl sem merült bennük az igény rá, hogy utánajárjanak. És itt nem csak feltétlenül egy feladatkezelő szoftverre gondolok, hanem akár egy online számlázóprogramra, ami jelentősen meg tudja könnyíteni az életüket.
Emellett a pénzügyek terén is sok fejlődésre lehetőséget adó helyzettel találkozom. Tíz esetből nyolc cégnél biztosan könyvelőváltást javaslok, mert gyakran olyan könyvelővel dolgoznak, aki nem igazán tud megfelelni a 2024-es elvárásoknak, vagy nem biztosít olyan mennyiségű és minőségű pénzügyi információt a cégvezető számára, ami alapján megalapozott pénzügyi döntéseket tudna hozni a jövőre vonatkozóan. Volt olyan ügyfelem, aki amikor elkezdtünk együtt dolgozni, még csak 16 fős vállalkozást vezetett, a cég azóta már 70-fősre duzzadt, három évig próbáltam meggyőzni a cégvezetőt, hogy váltsa le a könyvelőjét, mert már nem alkalmas egy ekkora vállalkozás számára. Komoly kockázatot vállal fel azzal, hogy ragaszkodik hozzá. És nem azért, mert rossz a könyvelő, hanem azért, mert közben megnőtt a cég, de a könyvelő nem nőtt hozzá és nem tudja kiszolgálni a megnövekedett igényeit. És ez az a változás, amit nem feltétlenül lépnek meg a cégek, mert a napi működésben fel sem merül, hogy változtatnia kellene. Ehhez nagyon hasznos lehet egy külső szakember véleménye.
Delta-Interváz: Rendkívül hasznos információkat kaptam
– Egy egészen más ügyben volt egy személyes találkozónk a kamara munkatársával, aki feltette a kérdést, hogy milyen segítséget nyújthat számunkra a kamara. Van egy konkrét kérdésem, amelyre már egy ideje keresem a választ, erre ajánlotta a megoldásként a Szövetségben a vállalkozókkal mentorprogramot. Tájékoztatott arról, hogy miként léphetek kapcsolatba az illetékes kollégával, aki szinte azonnal reagált a jelentkezésemre. Nagyon tetszik, hogy az adott kérdéseket célzottan a megfelelő szakemberekhez irányítják – mondja Kutasi Marcell, az ipari acélszerkezetek gyártásával és kivitelezésével, valamint azok szendvicspanel-burkolásával és bádogozásaival foglalkozó Delta-Interváz Kft. ügyvezetője.
– Milyen jellegű segítségre volt szüksége?
– Az én kérdésem vállalkozásjogi természetű volt, inkább egy kicsit jogi, mint könyvelői kérdés. Egy könyvelőhöz, Opauszki Lászlóhoz kaptam időpontot. Háromszor találkoztunk, és csak szuperlatívuszokban tudok róla beszélni, mert úgy érzem, hogy mindent megtett annak érdekében, hogy megválaszolja a kérdéseimet. László azt tartja szem előtt, hogy aki segítséget kér tőle, az meg is kapja, ne csak válaszoljon, hanem meg is értesse az érdeklődővel a helyzetet. A konkrét kérdésemet egyébként nagyon gyorsan rövidre zártuk, mert az elgondolásom nem jelentett megoldást a problémámra. A következő alkalommal viszont már kifejezetten könyveléstechnikai kérdéssel folytattuk, hiszen elkezdtünk olyan témákról beszélgetni, amelyekhez én mint egy építőipari kivitelezői vállalkozás cégvezetője nem feltétlenül értek. Arra voltam kíváncsi, hogy miként lehet a mérleget, az eredménykimutatásunkat gazdasági szemmel úgy értelmezni, amellyel esetleg előre tudok látni, tudatosan fel tudok készülni bizonyos helyzetekre. Többször is próbáltam megérteni ezt a cég vezetésében betöltött 10 évem alatt, de egyszer sem sikerült annyira, mint ahogy László elmagyarázta. Nagyon hálás vagyok, amiért olyan szakemberek állnak a kamara mögött, akik elsődlegesen nem az anyagi szempontok miatt vállalták a mentorszerepet, hanem azért, mert tényleg segítséget akarnak nyújtani. Ez nagyon ritka és igazán becsülendő.
– Milyen tapasztalatokkal szolgált a tanácsadás?
– Háromszor találkoztam Opauszki Lászlóval, rendkívül hasznos témákat beszéltünk át, amelyeket alkalmazni tudok a vállalkozásomban. Szinte olyanok voltak ezek az alkalmak, mintha különórán vennék részt. Amikor László látta, hogy megértettem, amit mondott, egyre mélyebbre mentünk. Egy esetben Mojzes Gáborral is találkoztam, vele vállalkozásfejlesztési témakörben beszélgettünk, ami szintén nagyon hasznos volt számomra. Ez a téma egyelőre a cég mérete miatt még kicsit távolabb áll tőlem, de olyan információkat, olyan szemléletet kaptam, amelyet biztosan kamatoztatni fogok a vállalkozói életemben.
– Ha a kamara részéről nem áll rendelkezésre ez a lehetőség, akkor honnan, kitől tud ilyen jellegű ismeretekre szert tenni?
– Megválogatom, hogy kitől fogadok el tanácsot, mert kérve-kéretlenül rengetegen osztogatják azokat. Édesapám révén a Delta-Interváz esetében egy olyan 25–30 éves vállalkozásról van szó, ahol kiváló partneri üzleti kapcsolatok alakultak ki, akik először még csak megrendelők voltak, de mára már szinte barátok vagyunk. Itt generációváltás közben lévő cégek járnak előttünk, mi is generációváltásban vagyunk, így a tapasztalatuk és természetesen a tudásuk is nagyobb a miénknél. Ők sem restek válaszolni a kérdéseimre vagy felajánlani a segítségüket, szoktunk is személyesen találkozni velük, amikor átbeszélünk egy-két kérdést, és fél óra alatt megnyugtatnak bennünket, hogy mindent jól csinálunk. Nagyon örülök neki, hogy pécsi vállalkozásként működünk, mert itt még működnek az emberi kapcsolatok. Azt gondolom, hogy ameddig ez így van, addig megéri vállalkozni. Szerintem fantasztikus dolog, hogy a mai elüzletiesedett gazdasági környezetben még vannak ilyen emberek. Szeretném úgy megőrizni ezt, hogy ne csak a válaszokat tanuljam meg, hanem azt is, ahogy ők segítenek bennünket, mert ha majd eljön az ideje, én is szeretném ezt visszaadni az utánunk jövő generációnak.
APG Masters: A rendelések automatizálására keresett megoldást – de ennél többet kapott
– Teljesen véletlenül találtam rá a kamarai tanácsadás lehetőségére. Egyre sürgetőbbé vált egy automatizációs kérdés megoldása a vállalkozásunkban, és anélkül, hogy ezt részleteztem volna, segítséget kérve egyszerűen beküldtem a kérdésemet a kamarai hírlevélben ajánlott címre. Élelmiszer-kiskereskedést működtetünk, és a rendelések automatizálására kerestem megoldást. A kamara Herbály Istvánnal kapcsolt össze, ami nagyon szerencsésnek bizonyult. Egyébként korábbról ismertem Istvánt, de nem fordult meg a fejemben, hogy tőle kérjek segítséget ebben az ügyben – foglalja össze röviden Győri-Gradwohl Ágnes, az APG Masters Kft. ügyvezetője, miért fordultak a kamara tanácsadói programjához.
– Miben tudott segíteni önnek Herbály István?
– Egyrészt megértette a problémámat és teljes mértékben támogatta az ötletet. Egyetértett azzal, hogy amire 2024-ben szükségem van, az nem egy légből kapott ötlet, és hogy erre kell találni megoldást. Számomra igen megnyugtató volt, hogy ez technikailag megvalósítható, és hogy el ne vesszek a piacon, még kontaktot is adott – ez volt a legnagyobb segítség számomra.
– Miként zajlott maga a tanácsadás?
– Személyesen találkoztunk, miután egyeztettünk egy időpontot. Mintegy egy órát beszélgettünk, majd István e-mailen elküldte egy olyan cég elérhetőségét, amelyet korábban leinformált, így nyugodtan fordulhatok hozzájuk a kérésemmel. A piacon sok vállalkozás kínál megoldást az én problémámra, de szükségem volt erre ez az egyórás beszélgetésre, ami alapján kiderült, hogy azért mégsem vagyok annyira egyszerű eset. István segítségével leszorítottuk a szóba jöhető vállalkozások számát, így találtuk meg a számomra legideálisabb partnert.
– Mi volt a tanulsága ennek a tanácsadásnak az ön számára?
– Mindenképpen egy nagyon konstruktív beszélgetésben volt részem. Abban a nem könnyű helyzetben vagyok, hogy egy franchise tagjaként nem dönthetek szabadon mindenben, amit meg szeretnék valósítani. Sikerült rálátnom, hogy mire lehet jogosultságom, mi mellett álljak ki. A legnagyobb tanulság az volt számomra, hogy több olyan emberrel kellene tartanom a kapcsolatot, akik hatnak rám, akik inspirálhatnak. Fontos a közösség ereje, a szakmaiság és látom az ebben rejlő potenciált, hogy meg lehetne egymással osztani a gondolatokat. Sajnos ritkán van lehetőség erre, mert a napi munka bedarál. Ez a tanácsadás számomra egyfajta „atyai füles” volt, hogy mégiscsak szánjak időt a kapcsolatépítésre, a fejlődésre, mert ebben van potenciál.
A Vállalkozásfejlesztési Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg. Támogatói Okirat: VF/44/5/2023.