35 éve a Meló-Diáknál: az iskolaszövetkezettel minden résztvevő nyer

A pécsi közgáz hallgatójaként kezdett dolgozni 1989-ben a Meló-Diák Iskolaszövetkezetnél id. Vida Péter, aki a ranglétrát végigjárva projektvezető, majd igazgatósági tag, később pedig elnök lett a szervezetben. Tulajdonképpen ez az első és máig egyetlen munkahelye, ahol már a fiával együtt dolgozik. Lételeme a kíváncsiság, a trendkövetőkkel ellentétben a trendcsinálók táborát erősíti, folyamatosan képezi magát, és szeret a fiatalok között lenni, mert inspirálják. 

– Azért is tartom remek formának a diákszövetkezetet, mert amellett, hogy a munkavégzés által keresethez juthatnak a diákok, tapasztalatot szereznek a munkahelyeken. Mivel számos munkakörben kipróbálhatják magukat, többféle cég működésébe is beleláthatnak. Annak idején ez egy remek piaci rés volt, hogy diákként ki lehetett próbálni az ún. atipikus foglalkoztatást. Az idő is bizonyította a modell létjogosultságát, hiszen a megalakulása óta eltelt 35 évben piacvezető a Meló-Diák, és azt gondolom, hogy minden szereplő számára hasznos ez a fajta működés. A megbízók rugalmas és motivált munkaerőt kapnak, a diákok pedig pénzkeresethez és gyakorlathoz, szakmai tapasztalathoz, munkatapasztalathoz juthatnak.

– Önt mi tartotta ilyen sokáig a szervezetben?

– Azt szoktuk mondani, hogy ez nem egy munkahely, hanem életforma. Aki ebben szocializálódik, mint én, az a csapatmunkát, a társaságot, az együttműködést, az együtt gondolkodást preferálja. Sohasem úgy tekintek magamra, mint ennek a cégnek a vezetőjére, hanem úgy, hogy egy csapat, egy vezetői csapat része vagyok. A másik motiváló tényező számomra, ami minden vállalkozó szellemű fiatalt ösztönöz, hogy valamit épít. Mi is a nulláról építettünk fel egy ma országos szinten 18 milliárdos forgalmú céget. De az is itt tart, hogy rengeteg tehetséggel lehet találkozni, folyamatos az utánpótlás, inspiráló a környezet, és az sem utolsó szempont, hogy fiatalon tart, ha huszonévesekkel dolgozhatok együtt.

– A Meló-Diák délnyugati régióját képviseli (Somogy, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun vármegyék, Zala és Fejér vármegye déli része), egy névhasználati franchise tulajdonosa. Mekkora önállóságot élvez?

– Mivel a franchise-rendszerünk úgy működik, hogy a franchise-t üzemeltető kft.-ben is tulajdonosok és résztvevők vagyunk, ezért sok beleszólásom lehet, volt is és lesz is a jövőben a hálózat működésébe és kialakításába. Esetünkben is egy önálló cégről beszélünk, ami sok lehetőséget rejt magában. Minden változik, Darwin szerint nem a legerősebb él túl, hanem aki a legalkalmasabb a változásra. Az önálló iskolaszövetkezetek vezetői folyamatosan bővítik a tudásukat, a repertoárjukat, azt szoktuk mondani, hogy olyan maratonfutók vagyunk, akik már 35 éve sprinterekkel versenyzünk. Emiatt is érzi magáénak minden vezető a Meló-Diák alapgondolatát, azaz a folyamatos fejlődést és a jövőre való fókuszálást. A legnagyobb érték a nálunk dolgozó munkatársak tudása, az ő fejlesztésükbe fektetett energia térül meg a legjobban. Én magam is folyamatosan képzem magamat – hamarosan éppen PhD-fokozatot szerzek –, és erre ösztönzöm minden kollégámat is.

– A jövő számos kihívást tartogat, napjainkban az egyik aktualitás a mesterséges intelligencia a cégek működésébe való integrálása. Miként lehet reagálni ezekre a változásokra?

– Leginkább arra vagyunk büszkék a Meló-Diákban és a saját üzleti köreimben, hogy általában nem követjük, hanem indukáljuk a változásokat. Például kilobbizni és egy kicsit befolyásolni a törvényi változásokat. Ehhez kiváló terep az iskolaszövetkezet, hiszen itt a változásra nyitott fiatalok vannak, akik a legforradalmibb gondolatokat hozzák. Ebben vezetőként az a feladatunk, hogy ne csak meghallgassuk őket, hanem fogadjuk is meg vagy legalább próbáljuk ki az ötleteiket.

– Ha visszatekint a 35 éves vállalkozói életútjára, hogyan összegezné annak tanulságait?

– Mindig aszerint a filozófia szerint működtem, hogy „sose bízd el magadat. Mindig van nálad ügyesebb, okosabb, és tanulj!”

– Ma milyen kihívásokra kell jó válaszokat találniuk?

– Sokan igen hangzatosan hirdetik magukról, hogy digitálisan működnek, a digitalizáció vagy a mesterséges intelligencia ma valóban nagyon divatos téma. De a legtöbb vállalkozás működésében koránt sincs olyan mértékben jelen, mint ahogy azt magukról állítják. Számunkra is az jelenti most a legnagyobb kihívást, hogy miként tudjuk megteremteni a digitális átállást, hogy a technikai újítások a vállalkozások számára is lehetővé tegyék az online térben történő szerződéskötést. A Covid felgyorsította a digitális kommunikációt – azóta nőtt meg az online értekezletek száma –, véleményem szerint az ebben a világban való hatékony működés jelenti most a legnagyobb kihívást, úgy, hogy érdekessé tegyük a fiatalok számára is.

K.T.