Ha az időgépet nem is találták még fel, annak a módját igen, hogy miként tudunk visszarepülni az időben. Például 1939-be, amikor az akkori állapotában körbejárhatjuk Bartók Béla villáját, sőt, egy korabeli jelenetsor által átélhetjük, milyenek lehettek ott a közös zenélések, a társasági élet. Mindezt megtehetjük a kiterjesztett valóság segítségével. A pécsi InnoTeq Kft. készítette el a budapesti Bartók Béla Emlékház kiállításának első üteméhez kapcsolódó informatikai fejlesztéseket, ami a szoftverfejlesztéssel és multimédia-megoldások területén jelentős tapasztalatokkal rendelkező vállalkozás számára is tartogatott kihívásokat.
– A korábbi múzeumfejlesztési projektjeink alapján hívtak meg minket erre a munkára, amelynek 2024 év végén zártuk az első ütemét. Ez a kiállítás már látogatható – mondja Rendes Péter ügyvezető. – A kiterjesztett valóság és a virtuális valóság is megjelenik a kiállításban, a teljes villát lemodelleztük a korabeli állapotában, a múlt század 30-as éveiben, amikor Bartók Béla ott lakott. Az egész házat be lehet járni a technika segítségével. Egy filmforgatás révén felelevenítettünk egy korabeli jelenetet, amelyet színészek játszottak el, mi pedig belehelyeztük a digitális modellezett korabeli villába – mindezt úgy, hogy a végeredmény egy régi film hatását keltse. Ez technikai szempontból kihívást jelentett számunkra, még nem csináltunk ilyet. Korábban már több zenei kiállításban is dolgoztunk, például a teljes Beethoven emlékmúzeum interaktív informatikai megoldásait mi készítettük Martonvásáron.
– Mennyire kapnak szabad kezet, hogy miként dolgozzák fel a kiállítási anyagot?
– Ez mindig egy közös munka. A fejlesztéseink a korábbi tapasztalatainkra, illetve a saját rendszerünkre és módszertanunkra épülnek. A gyűjtemény kezelője határozza meg az elképzeléseket, adja a tartalmakat, viszont mi tudjuk, hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre, technikailag miként lehet érdekesen bemutatni azt. Ezt igazolják a sikereink is: az elmúlt években az év kiállítása lett Zircen a Regulyversum kiállítás, amelynek teljes informatikai fejlesztését mi végeztük, de dolgoztunk „Az év múzeuma” ICOM díjas, valamit EU-s jó példák közé került kiállítási projektben is.
– Magában a technológiában, a múzeumi informatikai fejlesztések területén milyen fejlődés látható az elmúlt években?
– A mai kiállításoknál, múzeumoknál elsődleges, hogy élményt kell adni, erre az általunk használt technológia a legmesszebb menőkig alkalmas. Az eszközök folyamatosan fejlődnek, ami lehetőséget ad arra, hogy egyre könnyebben egyre látványosabb tartalmakat tudjunk fejleszteni. Közös kreatív munka nélkül azonban az eszközök önmagukban keveset érnek. Olyan tartalmat és azt olyan módon kell adni, ami érdekes és élményszerű a befogadó számára. A mostani kiállításoknál fontos, hogy legyen egy sztori, ami végigmegy a kiállításon, legyen egy íve az egész programnak. Mindenképpen szem előtt kell tartani, hogy különböző korosztályok, különböző érdeklődési körű emberek látogatják a kiállításokat, így minden réteget meg kell szólítani. Az eszközöknek arra is képesnek kell lenniük, hogy egyszerűen is lehessen használni őket, de ha valaki el akar mélyedni bennük vagy játszani akar velük, azt is megtehesse. És mindenkinek adja meg azt az élményt, amiért a valóságban is érdemes ellátogatni a múzeumba.
– Számos belföldi múzeumnak, intézménynek dolgoztak az elmúlt években. Ez a tapasztalat miként ültethető át akár a nemzetközi piacra, akár más szférákba?
– A technológia, ezek a fajta fejlesztések ott vannak a világ fejlett múzeumaiban. Próbálkoztunk külpiacra lépni, épp a Covid előtt vettünk részt több külföldi szakkiállításon, amelyek eredményeként sok megkeresést kaptunk, árajánlatadásokban voltunk. Viszont jött a lezárás, és ezek az éppen csak megnyíló kapcsolatok egy pillanat alatt véget is értek. Most jött el az idő, hogy ismét elkezdjük kiépíteni a kapcsolatokat a múzeumok felé. Emellett néhány évvel ezelőtt elkezdtük cégeknek is bemutatni ezt a területet, ebben az irányban is vannak már konkrét fejlesztéseink. Például a munkánk eredményeként teljes egészében bejárható virtuálisan a Holcim Magyarország Királyegyházi Cementgyára. Ezt az alkalmazást például kiállításokon, eseményeken kiválóan tudják hasznosítani. Már arra is vannak terveink, hogy miként lehet továbbfejleszteni a gamifikáció, a játékosítás módszerével. A VR kapcsán a cégek részéről a tréningekkel, a munkavégzésre való betanítással, esetleg a biztonsági munkavédelmi tréningekkel kapcsolatban fogalmazódott meg igény, valamint a PTE Kognitív és Evolúciós Pszichológia Tanszékével épp most kezdünk a fóbiák kezelésére egy közös fejlesztésbe. Igyekszünk részt venni a helyi aktivitásokban, a közelmúltban például részesei voltunk egy pécsi VR élményséta készítésének és a Janus Pannonius Múzeum informatikai fejlesztésének is, amelyek szintén érdekes feladatok voltak számunkra.
K.T.