Hirth Ferenc, a Kontakt-Elektro Kft. ügyvezető-tulajdonosa hosszú és eredményes pályafutásával nagyban hozzájárult a helyi gazdaság fejlődéséhez, különösen az elektrotechnikai iparágban. Vezetése alatt a cég nemcsak sikeresen bővítette a termékkínálatát, hanem folyamatosan innovatív megoldásokat kínált a piacon. Hirth Ferenc stratégiai gondolkodása, piaci érzékenysége és vezetői képességei segítettek abban, hogy a vállalkozás évről évre növekedjen és a gyorsan változó iparági környezetben megőrizze a versenyképességét. Ezenkívül elkötelezett volt a társadalmi felelősségvállalás és a fenntarthatóság iránt, és hosszú távú munkahelyeket biztosított számos munkavállaló számára. Vezetésével a cég a sikeres generációváltás útjára lépett, ma már a két fia is aktívan részt vesz a mindennapi termelésben. Nagy szerepe volt a PTE-n indított Tüzelőanyag-cella és hidrogéntechnológia szakember-/szakmérnökképzés elindításában. Hirth Ferenc nemcsak üzleti sikerei, hanem társadalmi szerepvállalásaival is példát mutat a vállalkozói közösség számára. Munkáját a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Zsolnay-díjjal ismerte el.
– Talán a hosszú és kitartó munka eredménye ez a díj, több mint öt évtizeden keresztül voltam aktív, és még a mai napig is dolgozom. Próbáltam a környezetemért is tenni, és mivel nem akartam magányos harcos lenni, igyekeztem bevonni a kollégáimat és a barátaimat, hogy lokálpatriótaként is legyen valamilyen látható eredménye ennek a munkának. A lokálpatriotizmust nagyon sokra tartom, fontos a szülőföldünkhöz, Pécshez és Baranyához való kötődésünk. E munkám során nagyon sok emberrel ismerkedtem meg, és örömömre szolgál, hogy sokukkal vannak közös élményeink és sikereink.
– A Zsolnay-díj a Baranya gazdaságáért végzett munkát ismeri el. Az ön vállalkozása, a KONTAKT-Elektro Kft. mennyire ágyazódott be Baranya megyébe?
– Hál’ Istennek jól. A növekedésünket jelentősen meghatározta a megyében működő két nagy cementgyár, de Mohács, Szigetvár, Siklós, Komló térségében is mindenhol voltak olyan partnereink, akiknek sokat dolgozhattunk. Megemlíthetem a régi Baranya megyei vízművet is, a megbízásukra számtalan kútház villamosítását végezhettük, így az egész megyében letettük a névjegyünket.
– Vállalkozóként mi volt az a hajtóerő, ami mindig előrevitte önt?
– Amikor elkezdtük a vállalkozást, úgy indultunk, hogy valami jót akarunk csinálni. Végig a jóra való törekvés vezérelt bennünket, és hogy a jó egyre jobb legyen. Ez egy fontos hajtóerő lehet minden szakma számára.
– Miért fontos az ön számára a vállalkozói közösség, miért kapcsolódtak a kamarához?
– A kamarát egy nagyon fontos érdekérvényesítési szervezetnek tartjuk, ha valamit el akarunk érni, azt sokkal könnyebb összefogással megvalósítani. Erre kiváló közvetítő a kamara. A kamarai munkán belül mindig az volt a vágyam, hogy a helyi vállalkozásokat növekedésre ösztönözzük, számomra az lenne a legnagyobb siker, ha ezt meg tudnánk valósítani. Ugyanis az az elvem, hogy elsősorban nem külföldi befektetőket kell hozni a megyébe, hanem a hazai kis- és közepes vállalkozásokat kell növekedésre ösztönözni, mert ez vezet a megoldáshoz.
– Ma mit érdemes szem előtt tartaniuk a vállalkozóknak, hogy sikeresek legyenek?
– Becsületes munka, a minőség melletti elkötelezettség, következetesség, legyen egy jövőképük – ezek elengedhetetlenek a sikerhez. Időnként elképesztően intenzíven kell dolgozni, emellett folyamatosan tanulni, mert ez mindennek az alapja. Fontos a kapcsolatok, akár a hazai, akár a külföldi kapcsolatok építése, mint ahogy a sikerre való törekvés is. A vállalkozásban van egy növekedési kényszer, azt mondják, hogy aki nem növekszik, az visszafejlődik, tehát muszáj növekedni, ami nem könnyű. Ezt is meg kell tanulni, hogy hogyan. Nagyon sok negatív példát látok magam előtt, hogy vállalkozások hirtelen akartak nagyra nőni, ezért csődbe mentek. Tehát jól kell tudni számolni, nem lehet nélkülözni a közgazdasági ismereteket. Van egy mondásom, amit Cromwelltől vettem: „bízz Istenben és tartsd szárazon a puskaport!”. Ez számomra egyfajta vezérelv.
– Miként tudja képezni magát egy vállalkozó, hogy ne csak a szakmájában, hanem a cégépítésben is jó legyen?
– Ez kiemelkedően fontos. A kudarcokból lehet a legtöbbet tanulni. Kudarcok nélkül egy vállalkozás sincs. Az egyetemi tankönyvekből nem lehet mindent megtanulni, csinálni kell a szakmát, jönnek a kihívások, amelyekre válaszokat kell találni – így tudunk fejlődni. Nekünk is több területen, HR, fejlesztés, pénzügyi területen volt rossz döntésünk. A legjelentősebb kudarcunk talán az volt, hogy nagyon sok nem fizető megrendelőnek dolgoztunk. Meg kell tanulni elkerülni ezeket, mert csődbe tudják vinni az embert. Ezért kell szárazon tartani a puskaport, hogy minden a helyére kerülhessen.
K.T.