Cserkúthy László a GLT Delta Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. A vállalatot 1991-ben alapította Strasser Tiborral közösen, és azóta is vezető szerepet tölt be a cég irányításában. A GLT Delta Kft. egy többgenerációs családi vállalkozás, amely az épületgépészet területén nyújt komplex szolgáltatásokat, beleértve a tervezést, a gyártást és a kivitelezést. A cég különösen ismert innovatív megoldásairól, amelyekkel jelentősen csökkentik a helyszíni kivitelezési időt és a költségeket. Cserkúthy László részt vett a Magyar Épületgépészek Szövetségének alapításában. Szakmai munkájával, elhivatottságával több évtizede támogatja a kamarát, így a mérvadó üzleti közösséget is. Munkáját a kamara Életmű Díjjal honorálta.
– A 90-es években, a rendszerváltás idején egy egyszerű világban kezdtünk vállalkozni, egészen kicsiben, egy garázscégből indultunk. Mindig korrekten végeztük a munkánkat, így is kezeltük a megrendelőinket, a dolgozóinkat, a beszállítóinkat, mindenkit, akivel kapcsolatba kerültünk. Az építőiparban igen sokáig „divat” volt a nem fizetés, velünk is számtalanszor előfordult, nem fizették ki a munkánkat, mi viszont mindig rendeztük a beszállítóink felé a tartozásunkat. Ez sokban emelte a renoménkat. Amikor kezdtünk kicsit nagyobbak lenni, többrétű munkát végezni, rájöttünk, hogy mindig meg kell keresni azokat a lehetőségeket, ami egyes dolgokban túlmutat a versenytársakon. Nagyon sok ilyennel próbálkoztunk, volt, ami sikerült, és volt, ami zsákutcának bizonyult, azt el kellett engedni. Jó látni, hogy ma eredményesen működik a cég.
– Ön miért lett vállalkozó annak idején?
– Egyszerűen ilyen a habitusom. Mindig szerettem valamit alkotni, de amikor én kezdtem a pályafutásomat, ezt állami cégnél, illetve konszernnél csak igen zárt keretek között lehetett megtenni. Volt egy pont, amikor azt láttam, hogy nem elégít ki a munkám, ezért fölálltam. Vállalkozóként megvalósíthattam azt, amit szerettem volna.
– Hogyan válik vállalkozóvá az ember? Hiszen ekkor már nemcsak a szakmájában kell jónak lennie, céget is kell vezetnie.
– Autodidakta módon tanultuk meg, hogy vállalkozóként mi mindennel kell foglalkozni, mert a szocializmusban nem volt ilyen képzés. Ahogy növekedtünk és fejlődtünk, mindig egy kicsit hozzátanultunk a meglévő ismeretekhez. Sokat számított, hogy tapasztalatcseréken vettünk részt, leginkább Németországban, ott mindig rengeteget lehetett tanulni. Összegyűjtöttem a német tapasztalatokat és az üzletpolitikai stratégiákat, hogy ők hogyan csinálták, mit érdemes és mit nem érdemes megvalósítani – ezeket kiválóan tudtam alkalmazni. Ma már más a világ, a fiamon keresztül látom, hogy ezt iskolában is lehet tanulni, emiatt ők már sokkal jobban és hatékonyabban fogják vezetni a céget. Mi nagyon sok mindent helyben járással és a saját kárunkon tanultuk meg.
– Mik azok az alapvetések, vállalkozói elvek, ami alapján működtette a vállalkozását?
– Hinni kell abban, hogy amit elgondoltam és teszek, az sikeres és eredményes lesz. Azt például egy osztrák megrendelőnktől tanultam, hogy van az a pont, amikor el kell engedni valamit, amikor már látszik, hogy adott dologból nem lesz semmi. Nagyon sok vállalkozó nem képes erre, makacsul kapaszkodik az elképzelésébe. Hit, energia, kitartás – ezek mind szükségesek a sikerhez.
– Mik voltak a nagy tanulságok vállalkozóként az ön számára az elmúlt évtizedekben?
– Nagyon sok bukásunk és rengeteg sikerünk volt. Az épületgépészeti ipar meghatározó szereplőivé váltunk, megannyi saját fejlesztést csinálunk. Már egész korán elkezdtük előregyártani a gépészeti rendszereinket, amikhez egyszerű rajzokat készítettünk. A számítógép fejlődésével megjelent a BIM, az épületinformációs modellezés, de mi már hosszú ideje ezen elvek alapján dolgoztunk. Az innovatív tevékenységgel rendkívül eredményessé váltunk – nem csak magyarországi, hanem nyugat-európai viszonylatban is. Az üzlettársammal a legutóbbi jelentős jövőorientált aktivitásunk a családi vállalkozásunk átörökítése a két fiunkra, amely négyéves előkészítés után három hete sikeresen zárult le.
– Részt vett a Magyar Épületgépészek Szövetségének alapításában, de aktív szerepet vállalt a kamara életében is. Miért fontosak ezek az üzleti közösségek?
– Az üzleti közösségek, ha megfelelően mozgunk bennük, mindenki számára nagyon sok előnyt biztosítanak. Lehet ez egy apró információ vagy egy tapasztalat, ami miatt másképpen kezd gondolkodni az ember. A másik az információs bázis, hogy egymás mellett dolgozunk, de nem ismerjük egymást, a közösség által láttunk rá a többiek működésére. Korábban ezeken a szakmai kapcsolatokon keresztül tudtunk sok mindent szakmailag megtanulni. Egyedül nem nagyon lehetett sehová eljutni, de egy szövetség által könnyedén ott lehettünk vásárokon, közelebb kerülhettünk a német és osztrák iparos cégekhez. Olyan ötleteket, ismereteket nyertünk ezáltal, amiket közösen tudtunk hasznosítani.
K.T.