Biológus kutatóból lett pék Némethné dr. Somogyi Ildikó, aki Happy Vekni néven működteti kovásszal készülő kenyerekre, pékárukra, no meg a személyes kapcsolatokra épülő vállalkozását. A kézműves pékműhely kizárólag adalékmentes, ellenőrzött minőségű liszteket használ, a termékek tej felhasználása nélkül készülnek, hagyományos, hosszú érleléssel, hetente kétszer. Az állandó megrendelések mellett már egy termelői piacon és workshopokon is találkozhatnak a fogyasztók Ildikó termékeivel.
– Korábban biológusként, kutatóként dolgoztam az egyetemen, és amikor 2014-ben megszületett a kisfiam, elkezdtem jobban odafigyelni arra, hogy mit eszünk. Így magam sütöttem a kenyeret. Néhány évre rá egy ismerősünktől kaptam kovászt, ami nagyon megtetszett, hiszen ez egy élő anyag – biztosan a biológus mivoltom is közrejátszott ebben. Egyre több mindenkinek sütöttem kovásszal kenyeret, és a visszajelzések is megerősítettek benne, hogy akár ez is lehet az utam, mert időközben megfogalmazódott bennem a váltás gondolata. Az elhatározást tett követte, így jött létre a pékség. Nagyon sok örömet ad, főleg az, amikor a vásárlóim szemében látom a boldogságot, amint a kezükbe veszik a termékeimet.
– Mi jellemzi a Happy Vekni kenyereit, miben egyediek?
– A kovászos kenyerek teljesen eltérnek azoktól a termékektől, amiket a szupermarketekben vagy a nagyobb pékségekben vásárolhatunk, hiszen az élesztős kenyér aznap készül. Az én vagy a kézműves pékségek kenyerei akár az átadás előtt két nappal elkezdenek fejlődni, amihez fel kell szaporítani a kovászt, másnap bedagasztani és formázni a tésztát, majd a következő napon kisütni. A kovászos kenyér akár egy hét múlva is fogyasztható és élvezhető, míg a gyorsan készülő élesztős kenyerekről mindez nem mondható el. A kovászos kenyerek lassabban és több odafigyeléssel készülnek, mindegyik termékhez kézzel nyúlunk hozzá, és a legtöbb esetben személyesen ismerjük a vásárlóinkat. Ezáltal sokkal inkább az ő igényeikre tudjuk szabni a kínálatunkat. A személyiségemből adódóan az átadások alkalmával örömmel beszélgetek a megrendelőimmel.
– Hogyan alakítják a vásárlók a választékot?
– Az idősebb korosztály még mindig a fehér kenyeret részesíti előnyben, a fiatalabbak azonban nyitottabbak a magos vagy a teljes kiőrlésű termékekre, így a lehetőségeimhez mérten igyekszem mindegyikből többfélét készíteni. Az egyik vásárlóm azt kérte, hogy süssek kisebb kenyereket, ne csak 75 dekásat, félkilósat is, így hozzá is tudok alkalmazkodni. A visszajelzéseik alapján alakul a választék.
– A megrendelések mellett egy termelői piacra is jár, illetve workshopokat is tart – ez is támogatja a márka ismertségét.
– Igyekszem elsajátítani a marketingfogásokat, folyamatosan tanulok, mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy mind többen megismerjenek. Az, hogy a megrendeléseket személyesen adom át a műhelyben, jó lehetőség arra, hogy közvetlenül érintkezzek a vásárlókkal. Csütörtökönként a cserkúti kistermelői piacon árusítok, ott is találkozom velük. A workshop egyelőre még új dolog számomra, a közelmúltban sütöttem először Palkonyán a „Kenyér és Kávé Illata” rendezvényen az érdeklődőkkel kenyeret. Ez a lehetőség is az egyik vásárlómon keresztül érkezett, úgy, hogy mindenféléről beszélgettünk. Régen is nagyon szerettem tanítani, bízom benne, hogy a jövőben több ilyen alkalom lesz, amikor átadhatom a tudásomat.
– A pékségben egyedül dolgozik, miként tud az ember egy személyben pék, marketinges, értékesítő stb. lenni?
– Mindenképpen szükséges egy támogató környezet, amit számomra a családom jelent, nélkülük biztos, hogy nem tudtam volna váltani, vállalkozást indítani, azt működtetni. A vállalkozói lét persze lemondásokkal is jár, de a fiam is megfogalmazta, hogy most jobb helyen vagyok, mint mondjuk négy évvel ezelőtt, mert boldogabbnak lát. Azt gondolom, hogy az egyes területekre, amelyekhez nincs affinitásom, meg kell találni a megfelelő szakembert, akiben megbízom – például a könyvelőt. A marketinget pedig folyamatosan tanulni kell, figyelem a környezetemet, a hasonló, Magyarországon és a világ más tájékain működő kisebb pékségeket, rengeteg ötletet merítek az internet segítségével. Ami emellett még nagyon fontos, az az időmenedzsment, hogy az ember jól ossza be az idejét és az energiáját. Én listákat készítek a feladatokról, ezek alapján tudok haladni.
– Miben látja a vállalkozás fejlődését, milyen célokat fogalmazott meg?
– Nem áll szándékomban nagyot nőni, mert akkor elveszteném a közvetlen kapcsolatot a vásárlókkal, illetve nem biztos, hogy minden kenyeret lelkiismeretfurdalás nélkül ki tudnék adni a kezemből, ha nem kerültem vele közvetlen kapcsolatba. A férjem borászkodik, így valamilyen módon a bort és a kenyeret szeretnénk összekapcsolni a jövőben.
K.T.