Baranyai vállalkozások is pályáztak a Demján Sándor Tőkeprogramban elnyerhető tőkejuttatásra, van, akinek a számlájára már meg is érkezett az igényelt összeg, sőt a 2025 júliusában életbe lépett változások adta lehetőséggel élve újabb összegre kíván pályázni. A tőkeprogramban való részvétel a működést tekintve a korábbiaktól eltérő szemléletet kíván a cégektől és egyfajta piaci viszonyok közötti megmérettetésként is felfogható.
A tőkeprogramban a területi kamara szerepe nemcsak a potenciális vállalkozások „felhordása”, hanem a területi sajátosságoknak megfelelő előértékelés, amely 30% súllyal kerül számításra a végső értékelés során. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 3 fős előkészítő bizottságot hozott létre, amely bizottság a saját szempontrendszernek megfelelő információs anyagot kér be a pályázóktól és értékeli azt, majd a kamara elnökség dönt a pályázatokról.
Demján Sándor Tőkeprogram
A program tőkejuttatást nyújt a versenyképes, de forráshiányos vállalkozásoknak, hogy ösztönözze a kapacitásbővítést, a technológiaváltást, a digitalizációt és az energiahatékonyságot. A program célja továbbá a nemzeti tőke megtartása és a hazai vállalkozói réteg megerősítése.
A program nem hitelalapú, hanem tőkeági finanszírozást biztosít, jellemzően kisebbségi tulajdonrészt vállalva. A pályázók 100–200 millió forint közötti tőkebefektetésekben részesülhetnek, évente 5% kamattal bíró forráshoz juthatnak, amely a hozamtámogatottsága révén jóval olcsóbb a piacon elérhető átlaghoz képest. A vállalkozások akár 0%-os önerővel, kezességelvárások nélkül is élhetnek a lehetőséggel. A beruházási projekteket a szerződéskötéstől számított 1 éven belül meg kell valósítani, ez a határidő indokolt esetben további 6 hónappal meghosszabbítható, a befektetési periódus 6 évre szól.
A tőkefinanszírozási lehetőséget azok a Magyarországon bejegyzett mikro-, kis- és középvállalkozások vehetik igénybe, amelyek árbevétele az elmúlt 2 évben átlagosan legalább 300 millió forint volt, legalább 2 főt foglalkoztatnak, rendelkeznek legalább 2 lezárt üzleti évvel, kft. vagy zrt. formában működnek, és legalább 50%-ban magyar tulajdonban vannak.
A Demján Sándor Tőkeprogrammal kapacitásbővítés, digitalizációs fejlesztések, piacra lépés vagy terjeszkedés, illetve zöldberuházások támogathatók. 2025 júliusában új lehetőségekkel bővült a kiírás: lehetőség nyílik follow-on befektetésekre is, vagyis azok a cégek, amelyek már sikeresen lezártak egy projektet, újra pályázhatnak. Emellett az akvizíció, valamint a tulajdonosi és vezetői kivásárlás is bekerült a támogatható tevékenységek közé. Továbbá a termékleírás kiegészült a fenntartási kötelezettséggel, valamint tovább bővült a támogatható költségek köre: már sales- és marketingkiadások, személyi jellegű költségek, képzések, készletfinanszírozás, illetve tanácsadói és szakértői díjak is finanszírozhatók a program keretében.
A tőke nem azt finanszírozza, ami már vagy, hanem azt, ami lehetsz
A Demján Sándor Tőkeprogram keretében eddig 20 milliárd forint értékben 100 tőkebefektetésről született döntés – tudtuk meg Balog Ádámtól, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökétől, az MKIK Tőkealap-kezelő Igazgatóságának elnökétől. Mivel Magyarországon a tőkefinanszírozás újnak számít a vállalkozások körében, a program meghirdetését követően el kellett telnie egy kis időnek, míg beérkeztek az első igények. Mostanra azonban a várakozásokat felülmúló érdeklődés mutatkozik.
– Az, hogy egy vállalkozás bizonyos módon tudjon növekedni, azaz valamivel nagyobb kockázatú befektetéseket, beruházásokat tudjon végrehajtani annak érdekében, hogy új piacokat hódíthasson meg, új megoldásokkal szervezze az embereit, és ezáltal nagyobb nyereséget tudjon termelni, olyan finanszírozást kíván, amit számos esetben a bankok nem tudnak megoldani, erre lehet megoldás a tőkepiac építése Magyarországon. Európa és az Európai Unió rendszerszinten alulfinanszírozott tőkében, és e téren hazánk sem áll jól, főleg Amerikához képest, ahol bizonyos magas technológiai igényű iparágak finanszírozása akár 70–80%-ban tőkéből valósul meg. A tőke nem kamatot fizet, hanem hozamot, osztalékot, ha van, így ez nagyon más megközelítést igényel a vállalkozások részéről, mint a korábban ismert pénzpiaci termékek, például a hiteltípusú finanszírozások. Korábban is voltak Magyarországon tőkefinanszírozási konstrukciók, ám a néhány százmilliós árbevétellel bíró, kreatív, ügyes, új irányokat kereső kkv-k ezekbe nem fértek bele, mert a jelentősebb méretű alapok sokkal nagyobb vállalkozásokat akarnak finanszírozni, vagy pedig a startupokra, az ötletekre fókuszálnak. Ezért jött létre a Demján Sándor Tőkealap, ahol maximum 200 millió forintig tudnak tőke jellegű finanszírozást kapni a vállalkozások. Ehhez keressük az innovatívabb cégeket, amelyek olyan beruházást kívánnak végrehajtani, akár fizikai értelemben vett beruházást, akár szervezeti, digitális vagy AI beruházást, amelyeknek nagyobb az adott értéktermelő képességük.
– Hogyan fogadták a vállalkozások ezt az új finanszírozási formát? Megértették a logikáját?
– Ez egy új eszközrendszer, ami a vállalkozások számára ismeretlen, a korábban preferált hitelszerződéssel ellentétben itt befektetési szerződést kell kötni. Ez nem zálogjog, hanem szindikátusi megállapodás. Új fogalmakat, új kérdéseket kellett megismerni, és mire mindent végigveszünk a vállalkozóval, akár 5-6 hét is eltelhet. Amiatt, hogy ez egy új dolog és még ismeretlen, az elején kicsit lassabban indultak be a vállalkozók, de nagyon örültünk, amikor néhány hónap után az első fecskék megjelentek és folyósíthattuk az igényelt összegeket. A tájékoztatásban jelentős szerepük van a helyi területi kamaráknak, hogy megismertessék és megteremtsék a bizalmat a vállalkozásokban e finanszírozási forma iránt, de a pályázatok elbírálásában is mérvadó a javaslatuk.
– Jellemző, hogy melyik szegmensekből jelentkeznek a vállalkozások?
– Ezt nem igazán lehet leszűkíteni. A feldolgozóipar markánsabban van jelen, a tőkét sokszor a fizikai beruházással kötik össze gondolatban, pedig van, aki 3D-nyomtatót vásárolt belőle. Baranyából is megérkeztek az első igénylők, és bár a vármegye az elmúlt 30 évben visszacsúszott a gazdasági versenyben, mostanra azonban megjelentek az erős innovatív kkv-k, úgyhogy további érdeklődésre számítunk ebből a térségből.
– Miként befolyásolja a vállalkozói gondolkodást ennek az új terméknek a megjelenése?
– Azt gondolom, hogy aki túllép az első félelmen, nagyon élvezi a velünk való beszélgetést, a megközelítést, hogy teljesen máshogy is lehet vállalkozni. Az első lépés valóban nehéz lehet, azonban arra buzdítom a vállalkozásokat, hogy nyissanak az új felé. Talán a mesterséges intelligenciát hoznám fel példának, hogy először nem könnyű kinyitni egy ChatGPT-t, de amikor az ember felfedezi azt a világot, meglátja az előnyeit. Mi is ezt tapasztaljuk, hogy ha valaki egyszer megérzi, miről van szó a tőkefinanszírozással kapcsolatban, már sokszor minket sürgetnek, hogy legyünk gyorsabbak az elbírálással, a folyósítással.
Érdemes azt is látni, hogy a tőke nem a vállalkozás jelenlegi állapotát finanszírozza, hanem a benne rejlő jövőbeli lehetőségeket. Vagyis a cég terveit, elképzeléseit, amelyek ma még nem valósultak meg, de megfelelő erőforrás mellett megvalósíthatók. A befektetőnek ehhez hinni kell abban, hogy a vállalkozás képes lesz sikerre vinni a tervét. Ez azonban csak akkor működik, ha a vállalkozás valóban megragadja a lehetőséget, és mindent megtesz a céljai eléréséért. Ebben látom a program legfontosabb szerepét, hiszen a forrás akkor tud értéket teremteni, ha valódi növekedést és előrelépést hoz a vállalkozások számára.
Vállalkozói szintlépést is hozhat a tőkeprogram megismerése
– A jövő útja a tőkekihelyezés. Azt gondolom, hogy egyfajta szemléletváltásra van szükség a vállalkozásoknál, a pályázati, állami támogatások helyett érdemes a tőkebevonás felé fordulni. Ha egy vállalkozás jól működik, tőkét termel, ám nem biztos, hogy ezt hatékonyan fel tudja használni a növekedéséhez. Az is előfordulhat, hogy nem akar növekedni, ez esetben a megtermelt tőkét akár egy tőkebefektető társaságba helyezheti, így ezen keresztül tudja támogatni, segíteni egy másik vállalkozás növekedését – véli Bogos Csaba, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke.
Az Egyesült Államokban sosem volt állami pályázat – főleg vissza nem térítendő támogatások –, amelyek bizonyos értelemben piactorzító hatást jelentenek, a magyar gazdaságban azonban az elmúlt évtizedekben ez egy bevett finanszírozási forma volt, emiatt a cégek egy része az államtól várta a megújulást. A vállalatok működésének belülről kell indulnia, tehát magának kell eldöntenie, hogyan megy tovább, ehhez honnan szerez megfelelő tőkét a működéshez. Az USA-ban is amikor megjelent a Facebook, a tőkebefektetők beszálltak a finanszírozásba, de ugyanígy a startupok sem állami támogatással indulnak, hanem tőkével. Azt gondolom, Magyarországon is komoly jövője van a tőkének. Mindamellett ez még egy ismeretlen terület, a tőkekihelyezőknek is rá kell lépniük erre az útra. Úgy vélem, a Demján Tőkeprogram, amit a kamarán keresztül az állam kezdeményezett, egy-egy cég esetében jóval kedvezőbb, mint egy magántőke-befektetés, így ez egy kiváló lehetőség a vállalkozások számára.
– Milyennek látja a baranyai vállalkozások érdeklődését a Demján Tőkeprogram iránt? Ismerik-e, kérnek-e tájékoztatást róla?
– Abban a bizottságban dolgozom, amely javaslatot tesz, hogy a pályázó vállalkozások számára indokolt-e az igényelt tőketámogatás folyósítása. A kamara javaslata nagy hangsúllyal van jelen a döntésben, hiszen az adott területen jól ismerik a jelentkező működését. A pályázati anyagokból is látszik, hogy a baranyai vállalkozások még nincsenek igazán felkészülve a tőkeprogramra és az azzal járó körülményekre, ezért kicsit lassan halad a tőkekihelyezés. Azt érdemes látni, hogy ha valaki befektet az adott vállalatba, beleszólása lesz abba, hogy mit csináljon a tulajdonos, esetleg meghatározza a kereteket. De hát aki befektet, annak az az érdeke, hogy megtérüljön a befektetése. Azt tapasztalom, hogy a baranyai vállalkozások jó részénél egyáltalán fel sem merül a tőkebevonás mint lehetőség, sokakban amiatt alakul ki félelem, hogy valaki bejön a vállalkozásukba és majd ő fogja meghatározni a működési kereteket. Emellett rekvirálással kapcsolatos aggályok is megfogalmazódtak, így inkább azt mondják, hogy tovább kínlódnak és megvárják, míg lesz állami pénz. A kommunikációból, hogy mennyi állami, vissza nem térítendő támogatásra, pályázatra van kilátás, a jelen állás szerint az hallatszik ki, hogy nem lesz állami pénz, így érdemes kinyitni a gondolkodást más irányba, például a tőkeprogram irányába is.
A bizottságban eddig nagyon kevés, csupán néhány darab baranyai pályázattal találkoztam, Tolna megyéből még egy darab sem érkezett be. Budapestről és Pest megyéből jelentkeztek a legtöbben, és vannak megyék, ahonnan még kérelem sem futott be. Információk szerint egyébként sok van előkészületben.
– Ön mint gyakorló vállalkozó szerint miért lehet előnyös a cégek számára az a fajta gondolkodás, amit a tőkeprogramra való jelentkezés is elindíthat?
– Ha valaki keresztülmegy ezen a gondolkodásbeli nyitáson, akkor vállalkozóként lép egy szintet. A jellemzően „egyszemélyes” vállalkozások, ahol mindig a tulajdonos irányít és dönt, át kell hogy alakuljanak rendszerszintű, szabályozott, viszonylag jól dokumentált folyamatokat követő vállalkozásokká. Ez egy óriási ugrás, amit fel kell ismerni. Ha benevezünk egy ilyen programba, ahol külsősök befektetnek a cégünkbe, ott anélkül, hogy a folyamatok le lennének írva és dokumentálva, elképzelhetetlen a jövő. Ott nem irányíthat csak egy ember. A tőke nem teheti ki magát annak, hogy egyvalaki kidől a sorból és akkor minden bedől. A multinacionális nagyvállalatok néha embertelenül működnek, de csereszabatosan, így ha valaki kiesik a rendszerből, betolnak helyette egy másik munkavállalót, aki azonnal mindenhez tud kapcsolódni. Egy ideje én is foglalkozom ezzel, és kiváló „tesztidőszak” volt számomra, amikor több hétig távol voltam a vállalkozásomtól, azonban a munkatársaim azok a működési elvek szerint dolgoztak, kiválóan, amiket korábban nap mint nap meghatároztam nekik. Ehhez többek között pontos munkaköri leírás, pontos feladatmeghatározás is szükséges, így akár ilyen változást is hozhat egy cég életébe a tőkebefektetés, amellett, hogy a korábbinál sokkal tudatosabb gazdálkodást, üzletiterv-készítést, komoly piaci ismereteket is igényel a működés, hiszen a kapott tőkét majd vissza is kell fizetni, erre pedig előre készülni kell.
Újabb csarnok épülhet Villányban – már meg is érkezett a tőkejuttatás
A villányi GSH-Építő Kft. a jelenlegi három csarnok mellé egy negyediket szeretne építeni, ennek finanszírozása miatt pályázott a Demján Sándor Tőkeprogramra.
– Azért volt számunkra előnyös ez a finanszírozási forma, mert 1% tulajdonrészért 200 millió forintot kapni jó üzlet, illetve a cég cash flow-jára is kedvezően hat. Míg egy klasszikus piaci hitelnél hónapról hónapra kell törleszteni, itt gyakorlatilag egy olyan jellegű segítséget kapunk, hogy a lejárat végén, tehát hat év után kell egy összegben visszafizetni a tőkét, úgyhogy azt gondolom, hogy ez számunkra igen kedvező – válaszolja Hoffmann Péter ügyvezető arra a kérdésre, hogy miért volt számukra előnyös a tőkeprogramban való részvétel. – Januárban értesültünk erről a lehetőségről, nem sokat gondolkodtunk rajta, hogy 3%-os beruházási hitelből vagy másból valósítsuk meg a beruházást. Még fedezetet sem kellett adni, ami szintén óriási segítség volt, de emellett is számos érv szólt e termék mellett. Tüzetesen átolvastuk a jogi anyagot, és azt láttuk, hogy számunkra nem rejt vállalhatatlan kockázatot.
– Milyen volt maga a pályázati ügymenet bonyolultsága, hosszúsága?
– Az viszonylag bonyolult volt, de volt a kezünkben egy 14 pontból álló csekklista, amit meg kellett oldani, de ez természetes egy ilyen jogügyletnél. Viszont a kollégák, akik intézték, „fénysebességgel dolgoztak”. A kamarától kértünk és kaptunk is segítséget az ügymenethez. Rabb Szabolcs főtitkár úr kötött össze a tőkeprogram munkatársaival bennünket, akik az előminősítéstől kezdődően egészen a folyósításig végigmenedzselték az egész folyamatot.
– Ezek szerint önöknek már folyósították is az összeget?
– Igen, tegnap megérkezett a számlánkra. Közben láttuk a tőkeprogram által meghirdetett második kör kiírását, amire szintén pályáznánk. Ha még 200 millió forintot igénybe tudnánk venni, az kedvező lenne számunkra, láttuk, hogy már készletfinanszírozást is engedélyez a program. Ha lehetne egy felvetésem a kiírók felé, akik összeállítják ezt a terméket, akkor azt javasolnám, hogy az építőiparban a 3%-os hitel mellé óriási segítség lenne, ha kivitelezői oldalról is megoldott lenne a lakásépítések finanszírozása. Hogy arra is lenne lehetőség, hogy ebből ingatlant építhessünk, aztán továbbértékesíthessük. Ezzel ugyanis az ingatlankínálati oldalon is lehetne lendíteni, ami – azt gondolom – most a gazdaságnak és az építőiparnak, valamint az embereknek is óriási segítség lenne.
K.T.