A vállalkozások vezetői évek óta a legnagyobb kihívások közé sorolják a munkaerő-utánpótlást. Egyáltalán nincs, nem elég képzett, nem elég elkötelezett, túl magas fizetést kér – ez csak néhány ok, ami miatt üresen maradnak a kínált állások. Összeállításunkban a munkaerő-utánpótlás kérdését járjuk körül fókuszt helyezve a kamara által koordinált szakmaismereti vetélkedőkre, amelyek a fiatal generációk pályaválasztását is befolyásolhatják.

Szaktudás, tanulás, idegennyelvtudás szükséges az érvényesüléshez

Milyen kihívásokkal szembesülnek a foglalkoztatók a munkaerő-utánpótlással kapcsolatban? Találkozik-e a kereslet a kínálattal a megyében? – tettük fel a kérdést Kónya Dánielnek, a Körber Hungária HR-vezetőjének, a kamarai HR Bizottság alelnökének.

– A helyi munkaerőpiac stabilizálódott, ugyanakkor a vállalatok továbbra is erős szakemberhiánnyal és készségbeli eltérésekkel szembesülnek. Bár a munkanélküliségi ráta az elmúlt évben csökkent Pécsen, a megye egészében nőtt a regisztrált álláskeresők száma, és sok a képzettségében vagy kompetenciáiban nem megfelelő jelentkező. A kereslet és kínálat tehát nem mindig találkozik: a cégek szakképzett fizikai és digitális kompetenciájú munkatársakat keresnek, miközben a térségben elérhető munkaerő-tartalék jelentős része alacsonyabb végzettségű.

– Milyen jó megoldások vannak e terület kezelésre, akár a cégek saját kezdeményezésével is?
– A térségben kiemelt szerepe van a felnőttképzési felzárkóztatásnak, akár munka mellett is lehet piacképes végzettséget szerezni. A duális képzés – mind a középfokú, mind a felsőfokú – szintén nagyon hatékony: a diákok valós vállalati környezetben tanulnak, a cégek pedig utánpótlást építenek.
A felsőfokú végzettséget igénylő műszaki és digitális készségeket igénylő szakmákban – kifejezetten mérnöki és informatikai területeken –, de akár egyéb szakmában is bizonyos szolgáltatófunkciókban a magas távmunka-arány jelenhet versenyelőnyt és szélesíti a toborzási teret.

Vannak olyan vállalkozások, amelyek maguk igyekeznek megoldani az utánpótlás-nevelésüket, pl. a Karma Kesztyűnél kesztyűsképzést tartanak a munkavállalóknak. De említhetem munkaadómat, a Körber Hungáriát is, ahol több alkalommal indítottunk már ún. akadémiákat CNC-gépkezelő munkakör betöltésére, különböző lemezüzemi tevékenységekhez, illetve belső átképzéseket (pl. mechatronikus képzést), amikor a képzetteket saját állományban alkalmaztuk teljes fizetésért, de az első hónapjaikban a „munkájukat” a képzés jelentette.

– Mit érdemes ma tanulniuk a fiataloknak, de a felnőtteknek is, hogy érvényesülni tudjanak a munkaerőpiacon? Vannak-e hiányszakmák például?

– A régióban a legkeresettebbek a műszaki-technológiai szakmák: gépészet, mechatronika, elektronika, gépkezelés, karbantartás, épületgépészet. Emellett kiemelt jelentőségűek a digitális készségek, amelyek fejlesztését Baranya munkaerőpiaci elemzése is prioritásként nevez meg. És ami ma már megkerülhetetlen: a magabiztos idegennyelvtudás, elsősorban az angol nyelv, de a régió sajátosságai miatt a német is fontos, hiszen több német hátterű, nagy létszámú foglalkoztató van jelen a térségben. Ez nemcsak a szolgáltatási területeken fontos, hanem a modern termelő és mérnöki környezetekben is alapvető elvárás az instrukciók, a rendszerek és a dokumentációk miatt. A technikusi utak továbbra is erős belépési pontot jelentenek a munkavállalásba, különösen, hogy sok képzés rugalmas, esti vagy online formában elérhető.

– Egyre több lehetőség adódik ismeretszerzésre a szakképző intézményeken kívüli térben is (tanfolyamok, vagy államilag nem elismert végzettséget adó képzések). Ezt a fajta tudást miként honorálják a munkáltatók, előnyt jelenthet-e munkavállaláskor?

– A cégek ma már elsősorban valós kompetenciákat keresnek. A nem „hivatalos” képzések – például digitális kurzusok, tréningek, technikai alapozók – kifejezetten előnyt jelenthetnek, ha gyakorlati tudást adnak. Ugyanakkor bizonyos szakmákban továbbra is fontos az államilag elismert képesítés, amit a helyi szak-, és felnőttképzési rendszer rugalmasan és akár ingyenesen biztosít. A vállalatok kifejezetten értékelik az alternatív képzéseket – ezek sokszor azt mutatják, hogy a jelölt motivált és tanulásra nyitott, ami hosszú távon legalább olyan fontos, mint a végzettség.

A szakmaismereti verseny akár egy toborzási terület is lehet

Blokk and Roll elnevezéssel új kereskedelmi szakmaismereti versenyt hirdetett a pályaválasztás előtt álló 6-7. osztályosoknak a Baranya Vármegyei Szakképzési Centrum a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarával. A kétfordulós verseny célja a kereskedelem ágazatba tartozó szakmák megismertetése. A verseny első fordulójában a kétfős csapatoknak egy online szakmaismereti kérdőívet kell kitölteniük, ami egyben a versenyre jelentkezés is, valamint egy „Nyisd meg a saját boltodat!” – mini boltprojektet ppt-ben vagy kinyomtatott változatban elküldeni a versenyszervezőnek. A szakmaismereti kérdőív és a projektmunkákra kapott pontok alapján a legjobbnak bizonyuló 10 csapat tagjai vehetnek részt a 2026. március 20-án tartandó döntőn, ahol a játékos ügyességi feladatok megoldásához a pályamunka készítése során elsajátított ismeretek mellett a logikát, a kézügyességet és a csapatmunkát is be kell vetniük. A döntőn nem elméleti számonkérés, hanem élményalapú, gyakorlatorientált feladatok várnak a versenyzőkre. A Mecsek Füszért szakmai támogatással kapcsolódik a Block and Roll versenyhez.

– A kamara keresett meg bennünket, hogy nyújtsunk szakmai hátteret az új szakmaismereti versenyhez, mi pedig örömmel teljesítettük ezt a kérést – mondja Hajós Zoltán, a Mecsek Füszért Humánpolitikai Osztályának vezetője. – Olyan kollégánkat, egy kereskedő mestert delegáltuk a feladatra, aki a pécsi területet viszi, kiválóan ismeri a saját bolthálózatunkat, van kapcsolata a kamarával, és jól rálátással rendelkezik a megye, illetve a régió kereskedelmére.

– Ön mint HR-es szakember szerint miként támogathatja a pályaválasztást egy gyerekeknek hirdetett szakmai vetélkedő?

– A Mecsek Füszértnél régóta zajlik tanulóképzés, a duális képzésen belüli szakirányú oktatásuk befejezését követően többen is elhelyezkedtek nálunk az elmúlt években. Mint ahogy a duális képzés, úgy a szakmaismereti verseny is lehet egy toborzási terület, maga a verseny biztosan fölkeltheti a gyermekek érdeklődését a kereskedelmi szakmák iránt. Egy eseménysorozat nem biztos, hosszú távú motivációt tud adni a pályát választóknak, azonban megerősítheti a gyerekeknek azt a fajta elképzelését, ami miatt vagy családi indíttatásból, vagy bármilyen más szempontból már eleve a kereskedelemben, mint lehetséges irányban gondolkodnak.

– Milyen kihívást jelent a Mecsek Füszért számára a munkaerő-utánpótlás?

– Ha egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy jelentőset. Nem is az a kihívás, hogy sok helyre keresünk munkatársakat, hanem az, hogy állandó a fluktuáció. Havi szinten stabilan 20–25 nyitott álláshelyünk van országszerte, és vannak bizonyos régiók, amelyekben nagyon nehezen találunk jelentkezőket. Ezek főként a kistelepüléseken működő egységeinket érintik. Jelentős feladat számunkra, hogy miként szólítjuk meg, föl tudjuk-e venni őket, és az is kérdés, hogy mennyi ideig tudjuk megtartani a munkavállalóinkat.

– Milyen elvárásaik vannak a leendő munkatársaikkal szemben?

– Egyre többször találkozunk azzal a jelenséggel, amikor nem a szakmaisággal kapcsolatban keletkeznek kérdőjelek, hanem a hozzáállással, egyfajta elhivatottsággal, a motivációval, a lojalitással, a feladatokhoz való hozzáállással. Ez nem minden esetben található meg, alakítható ki vagy tartható fenn. Azonban véleményem szerint ez nem csak erre az ágazatra jellemző. A fiatalabb munkavállalók egy sajátos elvárásrendszer szerint működnek, amely nem feltétlenül reális mindig. Különböző generációs kutatásokban is olvasható, hogy rendre magasabb bérigényt lőnek be, mint ami valós lenne, és nem csak az adott szervezetnél, hanem az általuk nyújtott munka értékeként. De az is nehézkes, hogy egy fiatal munkavállaló nagyon hamar szeretne bizonyos karrierívet befutni, amit nem biztos, hogy egy adott szervezet képes kiszolgálni. Bizonyos ágazatok nem is úgy működnek, mint ami kívülről az elképzelés róluk, így igazán nehéz összeilleszteni a kereslet és a kínálat elvárásait.

– Hogy látja, ma milyen a kereskedő szakmák társadalmi megbecsültsége?

– Szerintem messze nincs ott, ahol tartott évekkel ezelőtt. Elég nagy a verseny ezen a területen. A cégek is próbálnak olyan megoldásokat alkalmazni, amelyek folyamatosan csökkentik e szakmacsoport élőmunkaigényét. Bár azt is érdemes látni, hogy egy-két „fehér holló” megoldástól eltekintve nem lehet nagyon automatizálni ezt a területet, a vevők kiszolgálása, a konkrét bolti munka sem AI-jal, sem robotikával nem váltható ki. Ez még mindig egy igen élőmunkaigényes ágazat, és a benne dolgozók megbecsültsége az adott szervezettől is függ. A szakma társadalmi presztízséért azonban még van mit tenni, egyelőre nem feltétlenül látom azt a hívószót, azt az értéket, azt az elképzelést, ami alapján a mai fiatalok fejében lehetőségként jelenne meg a kereskedelem.

Szakmaismereti versenyek – első lépés a munkaerőpiac igényeihez

Tizenöt évvel ezelőtt indította útjára a kamara az első szakmaismereti versenyt, amely már akkor is újszerű kezdeményezésnek számított, és azóta sem létezik hasonló program az országban. Az általános iskolás korosztály körében rendkívül sikeresnek bizonyult. A gyerekek örömmel vettek részt, a pedagógusok támogatták, és rövid időn belül a középiskolai beiskolázási számokban is érezhető lett a hatása. E sikerek hatására a versenyformát más ágazatok felé is kiterjesztették a kamarai kollégák.

2026-ra már hét ágazatban – gépipar, elektronika-elektrotechnika, járműgyártás, építőipar, vendéglátás, turizmus és kereskedelem – hirdetik meg a versenyeket. Évente több mint 600 diák, több mint 200 csapat részvételét koordinálják, támogatják és motiválják, miközben a program egyszerre komplex és nagy léptékű.

A versenyek célja, hogy a pályaválasztás előtt álló diákok gyakorlati tapasztalatot szerezzenek az adott ágazatokban, és játékos formában ismerjék meg a szakmákat. Nem pusztán az elméleti tudást mérése ez, hanem az is kiderül, hogy mennyire képes a gyermek a valós feladatokban boldogulni. Alapanyagokat kell kezelnie, formálnia, mérnie, átszámolnia, és az ok-okozati összefüggéseket felismernie.

E program különlegessége, hogy a gyakorlati feladatokon túl a résztvevők soft skilleket is fejlesztenek, amelyek a munkaerőpiacon elengedhetetlenek. Ilyen a csapatban való együttműködés, kommunikáció, problémamegoldás, időmenedzsment és kreatív gondolkodás. Ezek a kompetenciák célzottan, strukturált formában a köznevelésben nem jelennek meg, így a verseny egyedülálló lehetőséget kínál a diákoknak, hogy már fiatalon készségszintre fejlesszék ezeket a képességeket.

A szakmaismereti versenyek középpontjában a személyes tapasztalás és a gyakorlati, interaktív feladatok állnak. A résztvevők az alapanyagok megismerésével és a saját kompetenciáik feltérképezésével nemcsak szakmai, hanem életre szóló készségekre is szert tesznek. Egy ilyen nagyszabású és komplex program sikeres megvalósításához számos tényezőnek kell egyszerre működnie, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a versenyek hosszú távon jelentős hatással vannak a diákok pályaválasztására és személyes fejlődésére.

A versenyek évek óta tartó, töretlen sikeréhez a cégek és vállalkozások is jelentősen hozzájárulnak. Olyan szakemberek támogatják a programot, akik szakmai tapasztalatukkal és tudásukkal a háttérből irányítják a versenyt, tisztában vannak azzal, hogy a résztvevő diákok legkorábban csak négy-öt év múlva lépnek be a munkaerőpiacra, és vállalják a küldetést, hogy már fiatalon megismertessék velük az adott ágazatot és annak szakmáit, (legyen szó közép- vagy felsőfokú képzésről) mindezt úgy, hogy a mai digitális világban, az internet generációjaként született diákok figyelme átlagosan mindössze nyolc másodpercig összpontosul egyetlen feladatra. Emellett értik, hogy hosszú távon, a pályaorientációba való aktív bevonódás üzleti szempontból is megtérülő befektetés.