A regionális magyar–kínai gazdasági kapcsolatok találkozási pontjaként Hosszúhetényben zajlott a megalakulás előtt álló Dél-dunántúli Kínai–Magyar Ipari Klaszter első kapcsolatépítő és együttműködési találkozója. A rendezvény célja az volt, hogy a régió kínai tulajdonú, illetve Kínával szoros gazdasági kapcsolatban álló vállalkozásai személyesen is megismerhessék egymást, kapcsolatokat építsenek, valamint közösen keressék az együttműködés és a fejlődés új lehetőségeit.

Párbeszéd, bizalom, partnerség

Tavaly egy cégeladás kapcsán vetődött fel a magyar–kínai üzleti klaszter ötlete – tudtuk meg Csörnyei Lászlótól, Hosszúhetény polgármesterétől, a találkozó egyik szervezőjétől.

– A polgármesteri megbízatásom mellett vállalkozásokat is üzemeltetek, ezek közül az egyikben az elmúlt évben felvásárolta a többségi tulajdont egy kínai cég, amelynek következtében a jövőben igen komoly fejlesztést fogunk véghezvinni. Kamarai tagként az ügylet lebonyolításában segítséget kértünk a kamarától, így ismerkedtem meg Györki Renátóval, a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) Kína relációjú üzletfejlesztési követével. Az eladást követően sokat beszélgettünk arról, hogy a régióban egyre több vállalkozás van kínai tulajdonban, vagy magyar cégek állnak Kínával üzleti kapcsolatban, és hogy érdemes lenne e vállalkozások számára létrehozni egy szervezetet egymás megismerésére, tapasztalatcserére. Ez lesz a Dél-dunántúli Kínai–Magyar Ipari Klaszter, amelyet a kamara gondozásával hozunk létre. A gazdasági fejlődés alapja a párbeszéd, a bizalom és a partnerség, ezért különösen fontosnak tartjuk ezt a kezdeményezést, amely hozzájárulhat a dél-dunántúli térség gazdasági kapcsolatainak erősítéséhez és új üzleti lehetőségek megteremtéséhez.

Exportőrök, de a hazánkban működő kínai cégek beszállítói is lehetnek a magyar vállalkozások

A régióban vannak már beköltözött és működő, kínai tulajdonban lévő cégek, az újonnan alakuló klaszterben ezeket a vállalkozásokat igyekszünk összefogni – mondja Györki Renátó, a Pécs–Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Kína relációjú üzletfejlesztési követe.

– A klaszter egy üzleti alapú egyesülés lesz, a célunk az, hogy aki Kínából olcsóbb és jobb terméket szeretne behozni, megtehesse, vagy ha a helyi vállalatoknak van exportképes termékük, azt megpróbáljuk bejuttatnia kínai piacra. Ezenkívül a Magyarországon működő kínai tulajdonban lévő nagyvállalatokhoz is igyekszünk beszállítóként képbe kerülni. Érdemes tudni, hogy a hazánkban működő kínai cégek elsősorban még mindig Kínából importálják az alapanyagaikat, ezért egy beszállítói lépcső létrehozását tervezzük, hogy az itteni magyar cégek is kapjanak lehetőséget. Ezzel a régió gazdasági helyzetét is segítjük. Emellett külön figyelmet fordítunk az exportra, amelyet a Kínában lévő kiváló és magas szintű kormányzati, valamint üzleti szektorban lévő kapcsolataimra próbálunk felhúzni, magyar cégeket a kínai piacra kijuttatni. Beszélhetünk szoftverfejlesztésről, egészségügyi termékekről, mezőgazdaságról, mesterséges intelligenciáról, robotikáról, az innovációt nagyon szívesen fogadják Európából. Az is a terveink között szerepel, hogy a régiónkban működő magyar cégek, amelyeknek már vannak kínai beszállítóik, bővebb rátekintést kapjanak a kínai piacra, ezért próbálunk jobb árakat, jobb logisztikai körülményeket biztosítani számukra.

– Milyen nagyságú, milyen profilú vállalkozásoknak érdemes kínai együttműködésekben, akár közös vállalatokban gondolkodni?

– A kisebbek számára is érdekes lehet a kapcsolódás, bár tény, hogy az azért több nehézséggel jár, mivel Kínában teljesen mások a cégméretek, mint nálunk. Az elképzeléseink között szerepel, hogy évente több üzleti és kormányzati delegációt fogadunk Kínából, így a kisebb vállalkozások képviselői számára is lehetőség adódik kínai kormányzati képviselőkkel vagy üzletemberekkel való tárgyalásra, így akár alvállalkozóként ők is be tudnak kapcsolódni egy kínai projektbe.

– Mivel lehet felkelteni az itteni vállalkozások érdeklődését, hogy kínai érdekeltségben vegyenek részt? Milyen előnyei származhatnak a vállalkozásoknak ebből?

– Kínában mintegy 900 millió ember jelenti a piacot, ez egy óriási szám, ha ennek csak a 0,1%-át sikerül megcélozni, már sokkal nagyobb piacot ért el a vállalkozás, mint akár itt Európában. Ez egy olyan lehetőség, ami általában egy átlag magyar vállalkozásnak – hiába exportképes vagy már exportál európai országokba –, ritkán adatik meg. Nemcsak fizikálisan van messze Kína, hanem gondolatban is elérhetetlennek tűnik a kínai piac, viszont mi ezen próbálunk segíteni, és ezt a „régebbi” gondolkodásmódot egy kicsit átalakítani. De az a lehetőség is adott a magyar vállalkozásoknak, hogy bekapcsolódjanak az itt lévő kínai cégek beszállítói láncába, ami talán elérhetőbbnek tűnik, mint egyenesen Kínába exportálni.

– Milyen az érdeklődés a kínaiak részéről a baranyai befektetések iránt, miért lehet érdekes számukra a mi térségünk?

– Baranya egy kicsit távol van Budapesttől, viszont közel van a Balkánhoz, tehát földrajzilag jó helyen vagyunk. Ám negatívum, hogy nem túl jó a vasúti hálózatunk, ha bejön egy nagy beruházó, viszonylag nehéz egy logisztikai központot létrehozni Pécsen vagy a régióban. Viszont a Dél-Dunántúlon jelen van a munkaerő, a Pécsi Tudományegyetem jó szakembereket bocsát ki minden évben, ez mindenképpen vonzó a kínai befektetők számára.

– A klaszter alapítását megelőző találkozónak mik a tapasztalatai, mi iránt érdeklődtek a vállalkozások?

– Azt gondolom, hogy jó a kezdeményezés, megvan a relevanciája, hogy a régióban létrehozzunk egy ilyen klasztert, a találkozón 95%-os részvételi aránnyal voltunk jelen. A vállalkozások között van ügyvédi iroda, könyvelő, egy német cég, három kínai tulajdonban lévő magyar vállalat, AI-termékeket forgalmazó, építőipari, gépipari vállalkozás, Somogy megyéből beruházásfejlesztési nonprofit cég is jelen volt. Az érdeklődők az export-import-lehetőségekre kérdeztek rá, hogy miként lehet alvállalkozóként dolgozni az itt lévő kínai cégeknek. Több olyan kérdés is megfogalmazódott, hogy hogyan tudnak a kínai piacra lépni, mint ahogy az iránt is érdeklődtek, hogy miként tudnak Kínában céget alapítani.

Speciális szakmai támogatást nyújthatnak a klasztertagok

A találkozó egyik résztvevője Jasper Hao-Hsu Yang volt az UN IT Color Kft. képviseletében, ők vásárolták meg a komlói festékipari céget.

– Kínai anyacégünknél jelentős érdeklődés mutatkozott az európai piacról, és mivel a nyugat-európai érdeklődők elfogadják a kínai minőséget, viszont azt szeretnék, hogy Európából történjen a termékek kiszállítása, ezáltal lerövidüljön a szállítási lánc, ezért volt fontos számunkra a komlói gyártóegység megvásárlása. Azért szeretnénk a most alakuló kínai–magyar üzleti klaszter tagja lenni, mert ebben olyan szakemberek, gazdasági szereplők vannak jelen, akik speciális szakterületekre szakosodtak, így ez számunkra nagy segítség lehet. Rengeteg terület teljesen máshogy működik, mint Kínában, és e szakértőkkel közösen meg tudjuk vitatni az aktuális kérdéseinket, át tudjuk ültetni az ázsiai gondolkodást az európai viszonyokra. A mai világban nagyon sok mindent meg lehet találni az interneten, illetve a mesterséges intelligenciával, de a speciális adózási vagy jogi információkhoz, a gazdaság működését érintő vagy a cégüzemeltetéshez kapcsolódó szakmai kérdésekhez valós szakértőkre van szükség – őket megtalálhatjuk ebben a klaszterben.

A kínai és az európai gondolkodásmód közelítésére támogatásra van szükség

Speckmann Fruzsina, az FTS Consulting GmbH képviselője aktív közreműködője volt a felvásárlási folyamatnak, közvetítőként ő állt a magyar és a kínai cég között, de a vállalat kapacitásbővítésében is segít, mint ahogy az európai viszonyokra való átalakításában is támogatást nyújt.

– Számomra azért fontos a klaszterben való részvétel, mert a tapasztalataimmal támogatni tudom a kínai és az európai gondolkodásmód közelítését. Azoknak a kínai vagy ázsiai cégeknek, amelyek Európába szeretnének jönni, egy hidat kell képezni, hogy jól tudjanak adaptálódni az európai viszonyokhoz, hogy fel tudják venni ezt a ritmust, mivel teljesen más munkamorállal bírnak. Abban is segítséget tudunk nyújtani, hogy milyen más, az övékétől eltérő szabályoknak kell megfelelniük Európában. Rengeteg olyan kérdés merül fel, amit egyedül nem vagy csak nagy nehézségek árán tudnak megoldani, ezért jól jön számukra egy európai kapcsolat. A klaszter alakulását megelőző találkozón azt tapasztaltam, hogy számos idős cégtulajdonos nem tudja átadni a vállalkozását az utódoknak, ezért olyan ázsiai befektetőket keresnek, akik ugyanebben a szektorban dolgoznak, és szeretnének egy európai lábat, akár egy felvásárlásban gondolkoznak. Az is szóba került, hogy a magyarországi piacon jó az adókörnyezet, ami tetszik az ázsiai cégeknek, ezzel kapcsolatban is sok kérdés merült fel. Azt is látom, hogy a magyar cégek keresik az export-, illetve importlehetőségeket is, de nem tudják, hogyan induljanak el a partnerkeresésben. A nyelvi akadály mint téma is felmerült, ami az export gátja lehet, ezen a téren is tudjuk támogatni a kínai cégekkel kapcsolódni vágyó vállalkozásokat. A kapcsolatfelvételre is kiváló lehetőséget nyújt a leendő klaszter.