A kreativitás, a tudás és az üzleti lehetőségek találkoztak az idei országos Business Festen Budapesten, amely arra vállalkozott, hogy összehozza a vállalkozói és vállalati világ leginspirálóbb szereplőit. A látogatók – többek között kkv-vezetők, HR-esek, informatikusok, értékesítők – párbeszédek, trendek és áttörések részesei lehettek, egyben megtapasztalhatták, hogy az üzlet lehet élmény, inspiráció és közösség egyszerre. Baranyai vállalkozások is szép számmal képviseltették magukat a kerekasztal-beszélgetéseken, őket kérdeztük a tapasztalataikról.
Herbály István: Sokakat érdekel a kamara innovációs mentorprogramja
– A 34. Magyar Innovációs Nagydíj keretében osztották ki a kamara által alapított KKV Innovációs Díjat, amelyet idén a Webwise Hungary Kft. nyert el a Syncee nevű, exportpiacra lépést elősegítő kereskedelmi rendszerének fejlesztéséért. A Business Festen a győztessel vettünk részt egy kerekasztal-beszélgetésen, amely arról szólt, hogy a kamara mit tekint fontosnak az innovációban, és hogy miért éppen ez a cég részesült ebben a díjban – mondja Herbály István, a PBKIK általános és innovációs alelnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara innovációs szakmai bizottságának elnöke. – Ezen az eseményen beszéltem az MKIK innovációs felméréséről, amelynek keretében mintegy 300 céget kérdeztünk meg a témában, gyűjtöttük össze az észrevételeiket, majd ezekből egy javaslatcsomagot állítottunk össze. Hogy a kamara milyen fontosnak tartja az innovációt, az is mutatja, hogy hamarosan elindul egy innovációs mentorprogram, amelyben az érdeklődőket segítjük a piacra lépésben, a termékfejlesztésben, az ezekhez kapcsolódó ügyekben. A Syncee is részt vett ebben a felmérésben, így került a látókörünkbe. Azért érdemelte ki a KKV Innovációs Díjat, mert folyamatosan fejleszti a saját termékét, amihez nem vett igénybe sem befektetői, sem pályázati forrást, organikusan, az eredményt mindig visszaforgatva növekedett és jutott el a mai állapotába. Ezzel a díjjal példát szerettünk volna állítani a többi kkv elé.
– Egy színpadon lefolytatott beszélgetés miként hathat a hallgatóságra? Milyen visszajelzéseket kaptak utána?
– A beszélgetést követően többen odajöttek hozzánk, és érdeklődtek a mentorprogramról, amelyről már többször beszéltem az országos innovációs roadshow állomásain is. Ott is azt tapasztaltam, és már korábban is érkezett visszajelzés, hogy nagyon nagy az érdeklődés erre. A cégek nem igazán tudnak az innovációval kapcsolatos problémáikkal kihez fordulni, és nagyon jól fogadták, hogy a kamara bizonyos keretek között díjmentesen tanácsokat ad ezen a területen.
– Milyen tapasztalatokkal szolgált maga a rendezvény?
– Nekem nagyon tetszett a Business Fest, valóban megvolt a fesztivál jellege, lazább, kötetlenebb volt, mint általában a konferenciák. A mi programunk, illetve több más helyszín kültéren zajlott, egy parkban, kellemes volt az idő, de a laza atmoszféra mellett sikerült megteremteni az üzleti fókuszt is. Folyamatosan jöttek-mentek a hallgatóság tagjai, több előadásba, kerekasztal-beszélgetésbe belehallgattak. Ez a kötetlen, közvetlen hangulat igazán előremutató volt, hogy így is lehet üzletről beszélni.
Coretechs Solution: Nagy körültekintést igényelnek az egészségügyi innovációk
– A technológiai innováció az egészségügyben, ezen belül is a beteg-életút, valamint az egészségügyben az új technológiák bevezetésével kapcsolatos kihívások és lehetőségek – ezeket a témákat beszéltük át a Business Fest keretében megrendezett IT Feszt egyik kerekasztal-beszélgetésén egy kockázati befektető és fejlesztő cég vezetőjével, valamint egy startup-vezető orvos kollégával – mondja Gönci Péter, az orvosi megközelítéssel, mérnöki precizitással dolgozó pécsi szoftverfejlesztő cég, a Coretechs Solution Kft. senior üzleti elemzője. – A programon elsősorban azokról a kihívásokról beszéltünk, hogy az egészségügy szabályozott rendszerében és főleg a hazai, illetve európai rendkívül szabályozáscentrikus környezetben milyen nehéz bekerülniük a piacra a kisebb innovatív cégeknek. Korlátozott a nagy, már bejáratott egészségügyi szoftverekhez való kapcsolódás, és a bekerülés hosszú folyamata nem igazán támogatja a hatékony innovációt. Bízunk benne, hogy lesz változás. Azt azonban látjuk, hogy az ökoszisztéma az innovatív kis magyar fejlesztőcégekből épül fel, nagyon sok jó ötlet és kezdeményezés van, de az, hogy ezek bevezetése a szabályozási kihívások és a rendkívül túlterhelt egészségügyi rendszer miatt nem egyszerű. A beszélgetés alapján látszik, hogy lenne igény a régebbi és elavult rendszereket modernizálni, felkészíteni arra, hogy kapcsolódjanak egymással és az új technológiákkal, ezzel tehermentesíteni is lehetne az egészségügyi dolgozókat.
– Az önök vállalkozása részéről milyen információt, tapasztalatot osztottak meg ezen a kerekasztal-beszélgetésen?
– A fejlesztés során rendkívül fontos szempont, hogy a jelenleg az egészségügyben használt technológiákhoz és szoftverekhez integránsan kapcsolódjanak a fejlesztés alatt álló új rendszerek, megoldott legyen az adatáramlás, hogy ne kelljen egy plusz szoftvert használniuk az orvosoknak, az egészségügyi szakdolgozóknak, mert az olyan plusz terhelést jelentene, ami túlmutat azon, hogy egy innovatív megoldás akár segíthet is. Emellett lehetőség szerint az új megoldás teljes mértékben váltson ki egy már egy meglévő funkciót, működést, szoftvert, és adjon plusz értéket.
– Mi a konklúziója egy ilyen eseményen való megjelenésnek?
– Egyrészt az egyéb kerekasztal-beszélgetéseken, valamint a részvételünkkel tartott programon is más szakmai szereplőktől hallani olyan technikákat, megoldásokat, megközelítéseket adott területen, amik újdonság lehet számunkra. Például a mesterségesintelligencia-eszközök a fejlesztési folyamatban való felhasználása szinte mindenhol megjelent, és kaptunk jó ötleteket, meglátásokat arra is, hogy a cégen belüli szervezeti fejlődés hogyan tudja támogatni magát a kivitelezést. Az ilyen jó gyakorlatok átvétele, valamint a kapcsolatépítés fontos hozadéka ennek az eseménynek, mint ahogyan a hasonszőrű partnercégekkel való együttműködés lehetőségének megalapozása, vagy a célközönséggel való kapcsolatépítés is.
OK Health: A betegek érdekei is jelenjenek meg az egészségügyi szoftverekben
– A szoftverek emberarcúsága állt annak a kerekasztal-beszélgetésnek a középpontjában, amelynek részese voltam a Business Festen. Egy kifejezetten szoftverfejlesztéssel foglalkozó cég képviselője, egy a befektetői oldalról érkező beszélgetőpartner és jómagam, aki a szoftverfejlesztői és a gyakorló orvosi oldalt is ismeri, vettünk részt a programban – mondja Oláh Gergely, az OK Health Kft. ügyvezetője. – Arra közelítettünk rá, hogy az orvosi szoftvereknél hol vannak a problémák, szoftveroldalon hová tevődtek át a hangsúlyok. Az volt az alap kiinduló tézisünk, hogy eddig az jelentett nagy kihívást az egészségügyben, hogy amikor valamilyen igényre létre kellett hozni egy új szoftvert, azt miként lehet megvalósítani, ki programozza le stb. Ehhez hónapok, sőt évek kellettek, ma pedig némi túlzással néhány óra alatt lényegében teljesen kész, működő prototípusokat tudnak bemutatni bármilyen szakterületet érintő bármilyen típusú problémára. Viszont itt jön a régi legacy-rendszerek problémaköre, az abba való bekerülés lett az új kapuőr: mit engedélyeznek, mihez férhetnek hozzá, például a betegadatokhoz, hogy azt kezelje, vagy akár integráns részként működhessen a szoftverekben.
A jelenlegi egészségügyi szoftverek egyik legnagyobb problémája, hogy nagyon sok szigetszerű szoftver kezdett el kialakulni, és ezeket egyelőre nem igazán tudják összefűzni egy olyan komplex rendszerré, ami az elejétől a végéig végig tudná vezetni az orvost, vagy akár a beteget a betegúton. A szoftverek jelentős része az orvosra fókuszál, az orvosi problémákat menedzseli, de a beteghez kapcsolódó szoftver, amitől ő jobban megérti a folyamatot, mire kell figyelnie, mi mit jelent a rendszerben, hogy értelmezhető leleteket kapjon, értelmezhető kapcsolatot tudjon kialakítani akár az állami, akár a magánintézményével, az még mindig elenyésző. Beszéltünk arról, hogy milyen lenne egy ideális rendszer, ami meg tudná adni azt a fajta könnyítést, hogy az orvos ténylegesen több időt tudjon tölteni a beteggel, a beteg pedig értelmezhetőbb, strukturáltabb adatokat kapjon.
– Az ön számára tartogatott-e ez a beszélgetés újdonságot, amit esetleg haza tud vinni, vagy tovább lehet gondolni?
– A befektetői oldal mindig egy kicsit más világ, érdekes megismerni a szempontjaikat. Továbbra is egy egészségügyi szoftver óriási kockázatot jelent a befektetőnek, és hogy önmagában az, hogy valamit létrehozunk, valamilyen prototípust legyártunk, és azt a prototípust bemutatjuk egy befektetőnek, hogy ezt szeretnénk megcsinálni egészségügyi szoftverként, kevésbé fogja érdekelni őket. Már ezen a ponton is meg kell tudni keresni azokat a kapuőröket, akik a betegadathoz vagy az egészségügyi rendszerhez való hozzáférést biztosítják, meg kell tudni mondani, hogy miért lesz számukra jó az értékajánlat, mert enélkül a befektetőnek túl nagy kockázatot jelent a szoftverfejlesztés.
Kis István: Bízzunk magunkban, tanuljunk meg alkalmazkodni
– A Jövőépítés helyben című kerekasztal-beszélgetésen vettem részt a Business Festen, itt a kiválóság, a jó munkahelyek és a jó munkaerő kérdése került fókuszba. A beszélgetés rávilágított arra, hogyan járultak hozzá a kiemelkedő vármegyei vállalatok a gazdasági stabilitáshoz, a munkahelyteremtéshez és a versenyképesség erősítéséhez – mondja Kis István független tanácsadó, a HARMAN International volt hazai vezetője. – Azt gondolom, sikerült megfogalmazunk, mitől képesek jó munkahellyé válni a magyar kis- és középvállalkozások, mi az a vállalati attitűd vagy a vállalatokhoz köthető stratégia és vállalati kultúra, amely egyrészről motiválja, teljesítményre serkenti a dolgozókat, másrészről pedig megtalálja azt a megfelelő termék- és szolgáltatáskört, amellyel versenyképesen helyt tudnak állni. Számomra pozitív volt maga a Business Fest struktúrája, ez a kötetlen, szabadtéren, különböző rendezvénysátrakban tematikusan felépített találkozó. Úgy láttam, hogy az érdeklődők célzottan és kíváncsian jöttek ezekre a félórás programokra.
– Milyen üzenetet hordozott magában ez a kerekasztal-beszélgetés, mivel mehettek haza a hallgatóság tagjai?
– Azt az üzenetet fogalmazhatom meg, hogy senki nem fog rajtunk segíteni, bízzunk magunkban, és ne legyünk restek tanulni, fejlődni. Emellett készüljünk föl arra, hogy a világhoz való alkalmazkodás képessége a normális működés alapja, ne rengessen meg minket, hogy válság, esetleg munkaerőhiány van. A versenykörülmények között mutatkozik meg egy vállalkozás kreativitása és életképessége, hogy ezeket az előre ki nem számítható faktorokat improvizatívan, de azért célzottan tudja kezelni, a helyére tenni, ezáltal biztosítani a maga növekedését, túlélését és a bővülési lehetőséget. A magam részéről még nagyon fontosnak tartom a hiteles vezetést, legyen szó kis- vagy középvállalatról, hogy az a karakter, az a jellem, az a mentalitás, amire azt tudom mondani, hogy vállalkozás, az a bátor emberek gyülekezetén kívül a felelősen vezetni tudó emberek csoportja legyen. Magyarországon a hiteles és a hosszú távon gondolkodó, értékteremtő vezetőből hiány van.
– Ez a kerekasztal-beszélgetés főként baranyai vagy baranyai érintettségű cégek között zajlott. Az ott elhangzott gondolatok, megoldások kompatibilisek-e az ország más területein élőkkel?
– Vannak regionális különbségek, és nem mentalitásban, de az üzleti környezetben semmiféleképpen sem hasonlítható össze Budapest vagy az ipari háromszög, Miskolc, Győr, Kecskemét helyzete, ahol az elmúlt 20–30 évben a nagy multik, a bérgyártók és a bérgyártókra felfűzhető magyar beszállítói kör létrejött. A dél-baranyai vagy kelet-magyarországi régió perifériára szorult. Nem szégyen és valamilyen szinten a kamara kötelessége is, hogy szervezett formában ezt a tudástranszfert elvigye más régiókba, mert a jó gyakorlat, ahogy már felépültek mondjuk Győr-Moson-Sopron, Komárom, Fejér vagy Pest megyében a magyar vállalkozások, amelyek exportra termelnek, és olyan nemzetközi értékláncba tudtak bekapcsolódni, mint például az autóipar, még kevés van ebben a déli régióban. Itt mindenféleképpen ennek a serkentése, bővítése, bátorítása a feladata egy kamarának.
Prophyl: Támogató, együttműködő vezetőkre van szükség
– Kerekasztal-beszélgetésünkön a kiválóság volt az egyik témakör, hogy kinek mit jelent ez a fogalom, emellett szó esett a munkavállalókról, hogy a beszélgetés résztvevői számára ki testesíti meg az ideális munkavállalót. A program végén mindannyian megfogalmaztunk egyfajta üzenetet, hogy mi az a fénysugár, ami a jövőnket talán jó irányba viszi, illetve mit üzennénk a saját tapasztalataink által a többi vállalkozás képviselőinek – mondja dr. Szabóné dr. Benyeda Zsófia, a mohácsi Prophyl Kft., egy magyar tulajdonú egészségipari családi vállalat tulajdonosa és vezetője.
– Ön hallott-e olyan tapasztalatot, jó gyakorlatot, ötletet a beszélgetőpartnerektől, amit esetleg be tud építeni a vállalkozásába, amit akár tovább lehet gondolni?
– Nekem nagyon tetszettek Kis István munkavállalókkal kapcsolatos gondolatai, amikor azt taglaltuk, hogy kinek milyen az ideális munkavállaló. Ő azt hangsúlyozta, ami engem megfogott, hogy minden a vezetőn múlik. Azon, milyen példát ad a szervezetnek, mennyire tudja maga mellé állítani az embereket, milyen mértékben képes emberi módon viseltetni az egész szervezet felé, miközben mégis vezető. Tehát egy támogató, együttműködő vezetői példával szolgál az egész munkavállalói közösség számára.
– Ezek a gondolatok milyen módon élnek tovább önben, hogyan hasznosulhatnak?
– Ezzel a gondolatisággal teljes mértékben azonosulni tudok, és úgy vélem, hogy ilyen szellemiségben dolgoznak a felsővezetőink és az ügyvezetőnk is. Ami számomra ezen a beszélgetésen a felismerést hozta, hogy ezt minden szinten tudni kell megvalósítani, és nekem, mint tulajdonosnak, talán fokozottan fontos, hogy tényleg az összes szervezeti egységben tudjam ezt képviselni. A helyzetemből fakadóan másként is tudom képviselni, mint mondjuk egy ügyvezető, aki nem családtag. A „ranglétra” legalsó fokán lévő takarító, udvaros vagy fizikai dolgozó kolléga is ugyanolyan értéke a cégnek, mint mindenki más, és fontos, hogy ezt ő is tudja. Hogy érezze, az ő munkája is ugyanúgy hozzátesz ahhoz, hogy sikeresen tudjunk működni, és évről évre eredményesen teljesítsünk.
– Volt-e lehetősége más kerekasztal-beszélgetésben vagy más programon részt venni a Business Festen?
– Nem volt túl sok időm, de az előttünk lévő kerekasztal-beszélgetést végighallgattam, amelyen szintén nagyobb kkv-k képviselői cserélték ki a tapasztalataikat. Érdekes üzenetek hangzottak el az egyetem és a vállalkozások együttműködéséről, valamint az egyetemről kijövő munkaerő felkészültségéről. Volt, aki azt fogalmazta meg, hogy az egyetemek nem teljesen naprakész tudással és gyakorlattal felvértezve bocsátják ki a munkaerőpiacra a szakembereket. Ezek nyomán az fogalmazódott meg bennem, hogy ebben a folyamatban a cégeknek, a gazdasági szereplőknek is sokkal nagyobb szerepet kellene vállalniuk, ha azt szeretnék, hogy érettebben kerüljenek ki a fiatalok a munka világába. Ezáltal a friss munkaerő felkészítése a jelenleginél hatékonyabb, gyakorlatiasabb és sokkal „életszagúbb” lenne. Ezen érdemes elgondolkodnunk.