Az országosan tapasztalható gazdasági fellendülés ellenére Baranya megye gazdasága továbbra is komoly kihívásokkal küzd. A felmerülő gondokra adandó aktuális válaszokról, a cégek, vállalkozások útkereséséről, a gazdasági önkormányzat szervező szerepéről dr. Síkfői Tamást, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnökét kérdeztük. (Forrás: TOP 100 Kiadvány – Baranya)
Tapasztalható-e változás Baranya megye gazdaságában az elmúlt egy esztendő tükrében? Milyen irányba indult el a helyi gazdaság?
– A kétségtelen gazdasági fejlődés ellenére a megye gazdasága továbbra is leszakadóban van nemcsak a legfejlettebb térségektől, de a magyar átlagtól is. Sajnos a beruházások mértékében is, így még évekig várni kell a felzárkózás elindulására. Ugyanígy a megye demográfiai helyzete sem javult, így HR és fogyasztói kereslet terén sem érjük utol a magyar átlagot. A KFI folyamatokra is igaz ez.
Pécs és Baranya kimaradt az újraiparosítás főáramából, így az infrastruktúra-fejlesztésből is. Súlyos probléma, hogy Pécsett és a megye legfejlettebb városaiban már a tudás intenzív gazdasági kibontakozását kell segíteni, miközben a megye perifériális térségeinek képzetlen munkaerő-tartalékai számára az összeszerelő ipar még mindig fontos lenne. Az új ipari forradalom, a digitalizáció kapcsán ismét lehetőségünk nyílna a felzárkózásra, de időnk fogy, gyors, hatékony, energikus munkára és együttműködésre van szükség az egyetem, a gazdaságot képviselő kamara és az önkormányzatok között.
A nagy cégek vagy a kisebb vállalkozások adják-e most a megye gazdaságának erejét?
– Baranya valaha az egyik legiparosodottabb megye volt, komoly nagyüzemekkel, több tízezer ipari foglalkoztatottal. 3 évtized központi, kormányzati, gazdaságpolitikai hibái, a helyi hibás fejlesztési irányok, döntések következtében mára azonban a leginkább mikro- és kisvállalkozások jellemzik. Ők szinte teljesen a térség piacára termelnek, szolgáltatnak, itt kereskednek, így az átlag alatt növekvő fogyasztói kereslet kemény határt szab fejlődésüknek. Nemcsak a fejlett térségekre jellemző nagy multinacionális vállalatok hiányoznak, sokkal inkább az innovatív, exportorientált családi, ipari és szolgáltató középvállalkozások potenciálja. Persze a három szektor egészséges arányai fontosak, de nekünk ennél komolyabb gondjaink vannak.
Milyen eszközökkel és milyen szolgáltatásokkal segíti jelenleg a kamara a gazdasági szereplők boldogulását?
– A szolgáltatási kínálat országos szinten az egyik legjobb, mégis az utóbbi években nem e területen, hanem a gazdaság szervezésében, fejlesztési programok kialakításában, a gazdaság számára fontos szektorok gazdasági orientáltságának növelésében és a jelentős HR-gondok enyhítésében fogalmazódnak meg a vállalkozások elvárásai.
Kik a partnerei a kamarának a gazdaság szervezésében, a lehetőségek feltárásában, kihasználásában?
– A klasszikus partnerek az egyetem, az önkormányzatok, a kormányzat és közigazgatása, a gazdaságon belül a klaszterek és más gazdasági együttműködési rendszerek. A fejlett térségek tapasztalatai is igazolják, ezek hatékony együttműködése nélkül illúzió a komoly fejlődés. Az utóbbi években kézzelfogható a jelentős változás, de a mindennapok kemény gyakorlatában bizony még nehezen jut érvényre.
Milyen várakozása van a kamara elnökének az elkövetkező egy évre előre?
– Nincs más hátra, mint előre, tehát a vállalkozásokkal, az egyetemmel, az önkormányzatokkal együtt el kell érnünk, hogy Baranya visszakerüljön a térképre. Minden fontos önkormányzat esetében el kell érni a gazdaságorientált üzemmódot.
Az egyetem és a helyi gazdaság együttműködését meg kell teremteni a HR-utánpótlás és a KFI terén. Csak akkor juthat el az egyetem a globális piacra az új, elvárt fejlődési pályán, ha már képes a helyi gazdaság igényire válaszolni, képes fejlődési impulzusokat adni a térség vállalkozásainak. Erre a tapasztalatra építve, immár referenciával szállhat be a versenybe a magasabb osztályokban is. A helyi középtőke csak akkor tud helyben versenyképes lenni, ha nem az erőforrások elszívását, hanem a felé irányuló fejlődési impulzusokat tapasztalja.
Olyan fejlesztési programokat kell közösen kidolgoznunk, amelyben nemcsak hivatkoznak a versenyképességre, a gazdaság fejlesztésére, miközben megvalósulásuk inkább növeli a gazdaság terheit, hanem valóban a vállalati KFI-ben, a beruházásokban, a magas szintű humán erőforrás képzésében, a jövedelmezőségi szint, így a jólét növekedésében hoznak eredményeket.
Jelenleg 2 különböző horizontú programot menedzselünk. Ezeket szó szerint keresztül kell vinnünk a térséggel szemben szkeptikus kormányzati tényezőkön (emlékeztetve őket a kialakult helyzet kapcsán a mindenkori kormányzat elévülhetetlen felelősségére is…).
Mindeközben az érintett intézményeknek önmagukat is át kell alakítaniuk, új célok felé fordulva, versenyképes struktúrát és működési folyamatokat elérve. Jövőre áttörést kell elérni, mert az időnk igen fogy.
Baranya Megyei Iparfejlesztési Program
Az elmúlt évek helyi gazdasági folyamatai egyértelműen rámutattak arra, hogy nem odázható tovább a megye iparának átfogó fejlesztése. A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara több önkormányzattal, szakmai szervezettel partnerségben közreműködött a Baranyai Iparfejlesztési Program kidolgozásában.
Mi indokolta kidolgozását?
A versenyképesség. Bűvös szó. Különösen a gyorsuló globális folyamatok közepette. Soha ilyen gyors technikai, technológiai fejlődés nem volt az emberiség történelmében. Soha ekkora vagyoni, jövedelmi különbséget nem élt meg az emberiség. Soha ilyen mértékű és exponenciálisan erősödő urbanizációt nem tapasztalhattunk a múltban. Mára a pénz és az erőforrások, közte a legképzettebb humán erőforrás egyrészt a világ pénzügyi irányításából élő globális cégekhez és városaikba áramlik, másrészt a műszaki fejlődés, a K+F és innováció élén haladó városokba, térségekbe.
Természetesen mind a pénzügyi központok, mind a technológiai központok esetében számos síkon, dimenzióban figyelhetünk meg fejlődő központokat.
A pénzügyi „ellenőrzésből” megélni számunkra illúzió.
A műszaki fejlődés legfontosabb áramaiba történő bekapcsolódás viszont talán nem csak az álmok világába tartozik.
A tét nagy. Szakértők szerint röpke évtizedeken belül Európára is a 20 milliós megapoliszok lesznek jellemzők, míg folyamatosan csökkenő jövedelmekkel a népességüket vesztő perifériák gyakorlatilag kiürülnek. A kérdés az, adjuk fel, és keressünk új hazát, vagy érzünk magunkban annyi alkotóerőt, tudást és elkötelezettséget, hogy közös kísérletet tegyünk arra, Pécs technológiai decentrummá váljon.
Fel kell hagynunk a múltba révedő, egykori kulturális nagyságunkra alapozó városfejlesztéssel. Ez mára csak az adópénzeket felemésztő újraelosztási rendszereket doppingolja, míg az „ezek eltartására hivatott” reálgazdaság pozíciói egyre gyengébbek e globális versenyben.
Félreértés ne essék. A kultúra értékalkotó, sőt versenyképesség növelő tényező lehet, csak nem a mai intézményi és teljesítményorientációs formájában, a gazdaság iránti ellenséges felfogásában. (Tisztelet a néhány kivételnek.) A kultúra képviselőinek, intézményeinek meg kell tanulniuk együttműködni az értékteremtő, adófizető reálgazdasággal, meg kell ismerniük e korszak törvényeit, szabályait, munkamódszereit. Még akkor is, ha a divatos globalizációs klisék vallása mellett a globalizáció pőre, napi gyakorlatát az egyre nagyobb vesztes tömegekkel együtt ők is megszenvedik.
Itt az ideje váltani. A város és térsége csak új, magasan képzett, zömmel műszaki értelmiség és szakembergárda vissza- és bevándorlásával indulhat meg a fejlődési pályán, fordíthat a rossz demográfiai és értékteremtési, jövedelmezőségi folyamatain. Ők viszont kizárólag olyan városba mennek, amelynek van versenyképes jövőképe, amelyben a műszaki tudományok fejlődése a reálgazdasággal szimbiózisban egyre magasabb jövedelmeket tud biztosítani.
Kihívások és válaszok
A megye meghatározó vállalkozásai olyan programot sürgettek, amely viszonylag rövid távon képes a megye gazdaságának nagyon fontos exportorientált, innovatív középipart segíteni fejlődésében. Tehát ez egy szegmens program, amely feladata ott beavatkozni, ahol korlátozott erőforrásokkal a legnagyobb eredmény érhető el.
A megye vállalkozói arányában is jóval kevesebb erőforráshoz jutottak, mint a fejlett térségek, emellett az oda települő multinacionális vállalatoknak juttatott állami százmilliárdok is növelték a különbséget.
A kamara elfogadva a kihívást, több száz cég fejlesztéseit vizsgálta meg és kialakult az a közel 40 vállalati fejlesztést tartalmazó projektkör, amelyek amellett, hogy valóban az új világgazdasági kihívásokra adnak választ, megfelelnek az új kormányzati fejlesztési irányoknak, egymással is szimbiózisban állnak, összefüggenek, segítik egymás sikerét. Nem hallgatható el, ezek megvalósulása nagyságrendileg eléri egy jelentős multi beruházás volumenét és kibocsátási mutatóit is.
Megkérdeztük azt is, milyen területen kell helyben gyors változásokat elérni. A vállalkozások szerint
- az egyetem KFI képességeit kell növelni és ráfordítani a helyi gazdaságra
- közép és felső szinten meg kell feleltetni a képzést, HR- utánpótlást a reálgazdaság igényeinek
- el kell érni az önkormányzatok széles körében a gazdaságorientált üzemmódot.
A program első három pillére azokat a konkrét célokat, projekteket, aktivitásokat dolgozza ki, amellyel e fontos területeken a lehető leggyorsabb változások érhetőek el. Tehát fogalmazhatunk úgy, ezek a térség közszereplőinek saját feladatai.
Azonban a negyedik pillér, a szükséges fejlesztési forrás terén egyértelmű a kormányzati felelősség. Jelenleg az erőforrások központosítása zajlik, így a tárgyalásaink alapján is mondhatom, igen nehéz lesz a kormányzatnál elérni a térségi fejlesztések kiemelt, egyedi konstrukcióban történő támogatását, bármennyire is indokolt az eddigi hátrányok kompenzálása. A kidolgozott finanszírozási rendszert nem adjuk fel, továbbra is lobbizunk érte. E nélkül az első három pillér sem tud megfelelő eredményt elérni.
A program támogatottsága
A gazdaságon belül egyértelműen jelentős. A programot mindvégig egyeztettük az egyetem szakembereivel, vezetésével, Pécs és Baranya vezetőivel, politikai szereplőivel és a minisztériumokkal. A programhoz támogató és szerepvállaló nyilatkozatot adott ki az egyetem, a megye, Pécs, Mohács, Komló és Bóly többek között. Támogatja a kormánymegbízott, a PSZC és számos intézmény.
Ez különösen az első három pillér megvalósításában igen fontos, de nélkülözhetetlen a központi erőforrásokért folytatott lobbiban is. A közeljövőben szeretnénk tető alá hozni azt a szerződést, amelyben a négy entitás, az egyetem, a megye, Pécs és a kamara számára határozzuk meg a konkrét teendőket és határidőket.
A program egyébként számos kiegészítő fejlesztést is szorgalmaz, amelyek fontosak a fejlődés szempontjából. Pl. az autópálya-építés befejezése, a mohácsi kikötő és híd, a határátkelők, a megye belső tömegközlekedésének reorganizációja a munkaerő-mobilitás érdekében, és nem utolsó sorban a pécsi reptér fejlesztése.
Elvárható összefogás
Vajon képesek az érdekelt entitások már annyi sok év után összefogva, eredményorientáltan dolgozni? Egyszerűen nincs más lehetőség. Igen, nem kis kihívás megfelelni mindennek. De remélem közösen sikerül.