Így lehet kivezetni a könyvekből a behajthatatlan követelést

Példa: Egy könyvelő átvett egy céget, amely nyilvántartásában szerepel egy 2007-ben lejárt követelés, körülbelül 4 millió forint értékben. Ezen követelésre 2015., 2016. és 2017. évben összesen 1 millió 500 ezer forint értékvesztést számoltak el. Az ügyvezető tulajdonos nem tud végrehajtói, bírósági iratot felmutatni, ami a behajtásra tett kísérletet igazolná. Közben a tartozó céget 2015-ben felszámolással megszüntették.

Ebben az esetben az az összeg, amelyre nem számoltak el értékvesztést taoalap-növelő lesz? Kivezethető-e 2018-as évben ezt a követelést, vagy módosítani kellene valamelyik előző évi mérleget?

 

Ha a felszámolás közzétételekor bejelentették a követelést, és nem térült meg a követelés vagy egy része, akkor a meg nem térült összeg behajthatatlannak minősül a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) előírása alapján. Ekkor a korábban értékvesztésként elszámolt összeggel a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) előírása szerint csökkenthető az adóalap. Az értékvesztésként el nem számolt összegből meg nem térült részt el kellett számolni az Szt. szerint hitelezési veszteségként, mivel a mérlegben behajthatatlan követelést nem lehet kimutatni, azt legkésőbb a mérlegkészítéskor le kell írni. A tao szerint a behajthatatlan követelés címen elszámolt hitelezési veszteséggel csak akkor kell növelni az adóalapot, ha a behajthatatlanná válás jogcíme

– bíróság előtt nem érvényesíthető követelés, vagy

– elévült követelés.

Ekkor ugyanis az elszámolt ráfordítás nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében elismert ráfordításnak. Ezt azonban nem lehet 2018-ban elszámolni, hanem ellenőrizni kell annak az adóévnek a beszámolóját, amelyben az adós cég felszámolása befejeződött.

 

Ha a cég nem jelentette be a követelését a felszámolónak, akkor a behajthatatlanná válás jogcíme bíróság előtt nem érvényesíthető követelés, amelyet szintén annak az adóévnek a beszámolójába kellett volna elszámolni, amikor befejeződött a felszámolás. Ezért ez esetben is ellenőrizni kell a a korábbi beszámolót, de ha a hiba és hibahatás nem jelentős akkor az 2018-ban könyvelendő ráfordításként. A társasági adóbevallást is önellenőrizni kell, ha a beszámoló ellenőrzése miatt változik az adóalap. Ehhez azt kell tudni, hogy az ellenőrzés miatt elszámolt ráfordítással növelni kell az adóalapot és nem csökkenthető   a már korábban értékvesztésként elszámolt összeggel sem, illetve – bruttó módon számolva – csökkenteni és növelni is kell a már korábban elszámolt értékvesztéssel az adóalapot.

 

[Vonatkozó jogszabályhelyek: Szt. 3. § (4) bekezdés 10/d) pont, 65. § (7) bekezdés, Tao. 7. § (1) bekezdés n) pont, 3. számú melléklet A) fejezet 10. pont, (. § (1) bekezdés gy) pont].

 

Forrás: adozona.hu