Több mint 70 résztvevő – köztük projektpartnerként a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara munkatársai, kis- és középvállalkozások (KKV-k) képviselői, releváns intézmények, tudományos, kutatási és technológiai szervezetek, valamint üzleti támogató szervezetek Bosznia-Hercegovinából és a Duna-régió hét másik országából – gyűlt össze Mostarban a Knowhow Communities for Accelerating RTI Transfer in the Danube Region (RTIT>>) projekt zárókonferenciájára.

A konferencia a két és fél éves RTIT>> projekt záróeseménye volt, amely az anyagok és az anyagtechnológiák területén a kkv-k innovációs kapacitásainak erősítésére összpontosított. A projekt során a partnerek olyan együttműködési modelleket fejlesztettek ki és teszteltek a vállalkozások, valamint a kutatási és technológiai szervezetek között, amelyek célja a kockázatok csökkentése és az innovációk kereskedelmi hasznosításának sikerességi arányának növelése volt.

A projekt eredményeit Anđela Nikčević, a Tehnopolis Innovációs és Vállalkozói Központ képviselője mutatta be. Kiemelte, hogy a projekt nyolc országból 13 partnert hozott össze, és értékes tanulságokat szolgáltatott a hatékonyabb innovációs rendszerek fejlesztéséhez. A legfontosabb következtetések között szerepelt a kutatóintézetek és a vállalkozások közötti közös megértés szükségessége, az agilis tesztelés és adaptáció fontossága a hosszadalmas tervezési folyamatok helyett, a vállalatok bevonása gyakorlati és személyre szabott formátumokon keresztül, valamint az innovációfejlesztés terén a transznacionális együttműködés szükségessége.

Kiemelt érdeklődést keltett Olav Carlsen, a német SPRIN-D ügynökség képviselőjének előadása, aki bemutatta az ügynökség megközelítését az áttörő innovációk támogatására és a technológiák tudományból a piacra történő átvitelének elősegítésére. Azokról az innovációkról beszélve, amelyek teljes potenciáljuk eléréséhez néha évtizedekig tartó fejlesztést igényelnek, hangsúlyozta a hosszú távú perspektíva fontosságát és olyan környezet megteremtését, amely szabadságot biztosít az innovátoroknak ötleteik kidolgozásához. Hivatkozott továbbá a német modellre is, amelyben a kormány nem befolyásolja az innovációfejlesztéssel kapcsolatos döntéseket, a kulcsszerepet a piaci erőknek hagyva.

A konferencia egy panelbeszélgetéssel zárult, amelyen öt ország különböző intézményeinek képviselői vettek részt. A beszélgetés rámutatott, hogy az innovációs ökoszisztémák Európában fejlettségi szintjük, szervezeti felépítésük és intézményi kultúrájuk tekintetében eltérnek egymástól, ugyanakkor a vállalkozások gyakran nagyon hasonló kihívásokkal szembesülnek. A résztvevők megvitatták az innovációs rendszerek összetettségét, a közvetítő szervezetek szerepét, az ipar és a kutatás közötti hosszú távú együttműködés biztosításának módjait, valamint a kkv-k számára hozzáférhetőbb és érthetőbb innovációs ökoszisztémák létrehozását.

A zárókonferencia ismét megerősítette a nemzetközi együttműködés, a tapasztalatcsere és a közös megoldások kidolgozásának fontosságát, amelyek hozzájárulhatnak a hatékonyabb tudás- és technológiatranszferhez, valamint az egész Duna-régió innovációs potenciáljának erősítéséhez.

A projektet az Európai Unió társfinanszírozta az Interreg Duna-régió program keretében.