Szinte nincs olyan iparág, ahol ne jelentene kihívást a szakmai utánpótlás kinevelése. A demográfiai adatok szerint is ma kevesebb fiatal koptatja az iskolapadot, mint 10-20 évvel ezelőtt, ami azt is jelenti, hogy a következő munkába álló generációban kevesebb szakképzett, technikus, diplomás munkavállaló lesz, mint amennyire a gazdaságnak szüksége lenne. A kamara számos lehetőséget megragad a szakmaiutánpótlás-nevelésre a pályaválasztástól a mestertanfolyamokig, valamint továbbképzéseket szervez, tájékoztatókat tart és összehangolja az e területeket érintő aktivitásokat.
A kisebb vállalkozásoknál az a kérdés: termelnek vagy oktatnak
A szakmai utánpótlás biztosítása folyamatos és egyre szélesebb, minden területet érintő kihívás. Ezért változott meg a kamara aktivitása, a szakképzési feladatok kiegészültek a teljes HR utánpótlási munkával, a felsőfokú duális képzés támogatásával is – mondja Várszegi Gyula, a PBKIK Humán erőforrás fejlesztéséért felelős alelnöke, akitől azt kérdeztük, hogy melyek ma a legnagyobb kihívások a vállalkozások előtt a szakmaiutánpótlás-nevelést illetően.
– Most minden gazdasági vállalkozásnak, legyen az egyéni, mikro-, kis- vagy középvállalkozás, esetleg nagyvállalat, igen nagy gondot jelent egyrészt a munkaerő hiánya, másrészt a munkaerő szakképzettsége. Semmilyen szakmában sincs kellő létszámú ember, a felnőttképzés, az átképzések nem indultak be olyan intenzíven, mint ahogy azt a mindennapok megkívánnák, igaz, nincs is kit átképezni, mert nem beszélhetünk felesleges munkaerőről. Hasonlóan nehéz a helyzet az utánpótlást illetően, hiszen a gyereklétszám nem nő, hiába szeretnénk 100 főt képezni egy adott szakmában, ha nekünk csak hatvan jelentkezőnk van.
Szintén gond a meglévő dolgozók szakmai tudásának minősége. A jó szakemberek közül sokan kiöregedtek, nyugdíjba mentek, igaz, többen részmunkaidőben visszajönnek dolgozni, de tudomásul kell venni, hogy ők a legtöbb esetben nem képesek arra a teljesítményintenzitásra, amire szükség lenne. A fiatalok részéről számos esetben azt tapasztaljuk, hogy nincs akarat arra, hogy dolgozzanak, nincs meg bennük a kellő motiváció, hogy megtalálják az alkotás örömét. Nem egyszer látjuk, hogy beletemetkeznek a telefonjukba és csak a munkaidő végét várják. Ezen szükséges változtatni.
– Milyen jó gyakorlatokat, megoldásokat ismer a vállalkozásoknál, amellyel kezelni tudják a jövő szakembereinek képzésével kapcsolatos problémát?
– Elsősorban a klasztereknél születtek megoldások a helyzet kezelésére, említhetem a Dél-Dunántúli Gépipari Klasztert, de tavaly megalakult az Építőipari Technológiai Klaszter is, igyekeznek egymásnak besegíteni a csúcsidőszakokban. Sajnos az infrastruktúra fejlődése sem olyan, hogy a vidékről bejövőket tudjuk hívni, mert hiába szervezi meg akár a kamara is a bejárás lehetőségét, amíg a mezőgazdaság helyben felszívja a munkaerőt, addig itt sem számottevő a siker.
A tanulókkal kapcsolatban a képzés minőségére fektetjük a hangsúlyt, hogy az iskolai képzés is olyan szintű legyen, amit megkíván a gazdaság. Törekszünk arra, hogy a szakmaismeretre és a duális képzésben is olyan emberek oktassák a tanulókat, akik a gyakorlatban dolgoznak, mert így magas szintű tudás birtokában lesznek a végzősök, ezért minél előbb munkába tudnak állni. Többségüknél már konkrét munkaajánlattal várják őket ott, ahol a gyakorlati idejüket töltötték. Nagy figyelmet fordítunk a mesterképzésekre, a gyakorlatioktató-képzésekre és itt komoly előrelépések is vannak. Viszont azt is érdemes látni, hogy a cégek egy részénél gondot okozhat, hogy miként tudja hozni a teljesítményt az a kolléga, aki csak oktatással foglalkozik. A mikrovállalkozásoknál, sőt még a kkv-k egy részénél is jelentős bevételkiesést jelenthet, ha a mesterlevéllel rendelkező munkatárs nem a termelésben dolgozik, hanem a fiatalokkal foglalkozik. Az ő kimaradt teljesítményét igencsak megérzi a cég. Természetesen a nagyobb létszámú vállalkozások képesek komolyabb erőforrásokat fordítani a szakmai utánpótlás nevelésére.
Kamara: a pályaválasztástól a felnőttképzésig
– A Humánerőforrás Fejlesztési Osztály kiemelt feladata a baranyai vállalkozások és intézmények emberi erőforrás utánpótlásának támogatása. A PBKIK rendelkezik a megyében a legszélesebb pályaorientációs szolgáltatásokkal. Évente több mint 5 000 diák, szülő, tanár és érdeklődő vesz részt a kamara által szervezett, tartott, illetve támogatott tájékoztatókon, osztályfőnöki órákon, szülői értekezleteken, önismereti foglalkozásokon, üzemlátogatásokon, rendezvényeken, kiállításokon és szakmaismereti versenyeken. A megyei pályaorientáció támogatására és információ nyújtására külön honlapot is működtetünk – foglalja össze röviden Piacsek László osztályvezető szerteágazó tevékenységeiket.
Pályaválasztás, pályaorientáció
– A megyei vállalkozások humánerőforrás-utánpótlása érdekében jelentős szerep hárul a pályaorientációra, amelynek célcsoportja az általános iskolások és a középiskolások mellett a PTE lemorzsolódással fenyegetett hallgatói és a felnőttek is – folytatja Piacsek László. – Az általános iskolások, a szüleik, az osztályfőnökeik és az érintett munkatársak számára kamaránk ingyenes pályaorientációt és továbbtanulást támogató szolgáltatásokat kínál. Így továbbtanulási és pályaválasztási szülői értekezleteket tartunk, amelynek keretében az oktatási és a szakképzési rendszerről, a középfokú iskolatípusokról, a pályaválasztási döntést segítő információkról, a lehetőségekről, a munkaerőpiaci igényekről, az elhelyezkedési esélyekről tájékoztatjuk az érintetteket. Emellett jelen vagyunk az iskolai pályaválasztási fórumokon, önismereti tréningfoglalkozásokat szervezünk és tartunk a 7.-8. osztályos diákok számára, akiket az érdeklődési köreiknek megfelelően üzem-, képzőhely- és tanműhely-látogatásokra viszünk. Más megközelítést kívánnak a középiskolások, ezért a végzős évfolyamos diákok szülei és pedagógusai számára a továbbtanulási szülői értekezleteken előadást tartunk a felsőfokú és középfokú oktatási rendszerről, a lehetőségekről, a munkaerőpiaci igényekről, az elhelyezkedési esélyekről, akár meghívott, sikeres vállalkozások vezetőivel és munkatársaival együtt. A 11., 12. évfolyamos diákoknak szintén az érdeklődési köreiknek megfelelő üzem-, képzőhely- és tanműhely-látogatásokat szervezünk, mint ahogy számukra is nyitott az önismereti tréningfoglalkozásokon való részvétel lehetősége.
Szintén a pályaorientációt szolgálják azok az egyre nagyobb sikert arató vetélkedők (Gép-Ésszel, Villany-Ász, AutóMánia, Épít-Ésszel) és szakmabemutató rendezvények (Szakmák Napja Mohácson), valamint kiállítások („Hovatovább”, Pályaválasztási kiállítás, Mi a pálya?), amelyeken testközelből ismerhetik meg a gyerekek az egyes szakmákat és azok képviselőit.
Szakképzés
– A megyei duális képzés felügyelete, működtetése és irányítása során a kamara munkatársai évente közel 2 500 db tanulószerződést és 1 000 tanulóra vonatkozó együttműködési megállapodást kezelnek, illetve tartanak nyilván, valamint 350 gyakorlati képzőhely számára nyújtanak folyamatos szakmai támogatást, tanácsadást – folytatja Piacsek László. – Tanácsadó kollégáim azért dolgoznak, hogy a gyakorlati képzőhelyeken a gyakorlati képzés szakmai szempontból megfelelő körülmények között, megfelelő eszközökön, megfelelő folyamatokon keresztül, szakmailag felkészült oktatók irányításával, a kerettantervek, illetve az iskolák helyi programjai alapján folyjon. A megye szakképző intézményeiben, valamint a gyakorlati képzőhelyeken zajló magas színvonalú munkát igazolja vissza az a számos siker, amelyet az országos versenyeken évről évre elérnek a baranyai tanulók. A tavalyi tanévben a Szakma Sztár Fesztiválon a Pécsi Szakképzési Centrum tagintézményeiből 7 szakmában 12 tanuló jutott el a végső megmérettetésig, ahol nagy sikerrel szerepeltek: SZKTV 1., 2., és 3. helyezést is elértek, illetve OSZTV 3. és ÁSZÉV 3. helyezéssel tértek haza.
– A még útjukat kereső egyetemi hallgatóknak miként tud segíteni a kamara?
– A felsőoktatási hallgatók számára indítottuk a GPS – az újratervezés programját a Pécsi Tudományegyetemmel és a Pécsi Szakképzési Centrummal (PSZC) közösen. Mint ahogy a program elnevezése mutatja, a program az újratervezés lehetőségét biztosítja a fiatalok számára. A műszaki felsőoktatásba jelentkezett, de fel nem vett, az egyetemről lemorzsolódott vagy lemorzsolódással veszélyeztetett fiataloknak kívánunk segíteni oly módon, hogy számukra piacképes tudást, szakképzettséget, versenyképes kompetenciákat, megfelelő életpályaperspektívákat biztosítunk. Ezért a felmerült igények alapján egyéni és csoportos pályaorientációs tanácsadást biztosítunk az érdeklődők számára, mellyel elősegítjük fiatalok érdeklődési körének megfelelő középfokú duális szakképzésbe való bekapcsolódás lehetőségét a PSZC valamely tagintézményében, ahol a szakmatanulással párhuzamosan a szakgimnáziumok szaktanárai a tanulókat felkészítik az újbóli érettségi vizsga letételére is.
Gyakorlati oktatók, meseterek képzése
– A szakember-utánpótlás biztosításában fontos szerepük van azoknak a gyakorlati oktatóknak és mestereknek, akik iskolán kívüli (külső) gyakorlati képzőhelyen foglalkoznak tanulókkal az iskolai rendszerű szakképzésben. Sokan vállalták és vállalják a kamara által indított mesterképzések elvégzését. A mesterképzés célja, hogy a jelölt a magasabb szintű szakmai elismertséget jelentő „mester” címet megszerezze, ezzel együtt a szakmát tanuló fiatalokkal magasabb szakmai színvonalon, pedagógiailag is tudatosan foglalkozhasson – mondja Authné Kállai Kata gyakorlati oktató referens.
– Mivel 2019. szeptember 1-jétől elsősorban kamarai gyakorlati oktatói tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek foglalkozhatnak tanulókkal a duális szakképzésben, idén elindultak a kamara szervezésében a gyakorlatioktató-képzések is. A képzés célja magas szintű, a mai kor követelményeinek és kihívásainak megfelelő ismeretek elsajátítása, amely ismereteket az oktatók a mindennapi munka során hasznosítani tudnak. Ez a képzés fejlődési lehetőséget biztosít a gyakorlati oktatóknak a tanulókkal való egyes problémás szituációk kezelésében, ugyanakkor minőségi tudásra tehetnek szert, amely segítségével magasabb színvonalra emelhető a gyakorlati oktatás. Az elméleti képzés keretében pedagógiai, szociálpszichológiai, kommunikációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos dokumentációs ismereteket kapnak a résztvevők, a tréningszakasz során pedig olyan képességekre tehetnek szert, amelyek segítenek megérteni, kezelni, valamint pozitívan befolyásolni a saját és mások érzelmeit. Életszerű szituációkkal találkozhatnak, amelyek a gyakorlati oktatói munka során felmerülő kihívások kezelésében nyújtanak támogatást. Ebben az évben 9 csoportot szerveztünk, összesen 197 gyakorlati oktató tett sikeres vizsgát.
„Olyan helyzeteket tanultunk, mint amilyenek a mindennapokban vannak”
Balogh Csaba, a Hauni Hungaria Kft. hegesztőspecialistája nyár elején fejezte be a gyakorlatioktató-képzést, és néhány hét múlva már alkalmazta is az ott tanultakat.
– 35 év munka után olyan élethelyzetbe kerültem, hogy egy szívműtét után nem engedtek vissza a hegesztőboxba hegeszteni. Viszont az eddig megszerzett tapasztalataimat a tanulóképzésben, a tanulók oktatásában, fejlesztésében szeretné hasznosítani a vállalat, így a vezetés elküldött a gyakorlatioktató-képzésre. Korábban megszereztem egy nemzetközi hegesztőspecialista diplomát, amit szintén fel tudok használni a munkámban. Itt, a Hauniban működik egy hegesztő tanműhely, ahol minden héten 4-6 gyermeket oktatunk a kollégámmal. Ezért is volt igazán hasznos számomra a gyakorlatioktató-képzés, amely egyébként nagyon tetszett, sokat tanultam a tanfolyam alatt. Érdekes dolgok jöttek elő, és azt tapasztalom, hogy az életben egy az egyben úgy van, ahogy a tanfolyamon elhangzott. Olyan helyzeteket vettünk át, mint amilyen helyzetek vannak a mindennapokban. Május végén vizsgáztunk, június 17-én pedig megkaptam a nyári gyakorlatos fiatalokat. Életem első oktatása volt a tanműhelyben, mert a gyakorlati oktatójuk eltörte a lábát, és nekem kellett helytállnom helyette. Minden, amit a kamarában tanultam, előjött. Voltak különböző szituációk, volt szerelem, veszekedés, nézeteltérések, a csoportban voltak gyengébb és erősebb tanulók, ahogy a képzésen is találkoztunk ezekkel a helyzetekkel. Nagyon sokat tapasztaltam abban a négy hétben, aminek a mai napig is hasznát veszem a gyerekek oktatásánál.
Számomra minden újdonság volt, amit a kamarában tanultam, mert korábban nem foglalkoztam ilyennel. Az világossá vált, hogy a gyerekek az elsők, az ő szempontjaikat kell nézni, úgy kell alakítani a mindennapjaikat, hogy ők jól érezzék magukat. Nyilván fegyelmet kell tartani meg van egy ütemterv, ami szerint haladni kell, viszont nemcsak a tananyagra, hanem a gyerekek érzéseire, problémáira is figyelni kell.
„Újdonság volt a fiatalokkal való kommunikáció megtanulása”
Laczkóné Rumics Angéla a Mecsek Füszért Zrt. munkatársaként vett részt a gyakorlatioktató-képzésen. Ugyan tanulóval kapcsolatban még nem próbálta ki az ott tanultakat, viszont egy felnőtteket érintő szituációban már sikerrel alkalmazta a kommunikációs technikákat.
– A Mecsek Füszért Zrt. egyik boltjában dolgozom, már régóta foglalkozom tanulókkal. A jogszabályi változás megkövetelte azt, hogy ha továbbra is szeretnék részt venni a tanulóképzésben, akkor el kell végeznem ezt a tanfolyamot. Nagyon örültem, hogy a vállalatom elküldött az ötvenórás képzésre. Rengeteg korábbi ismeretet felelevenítettünk, főleg a pedagógiai oldalról, a kommunikációt érintve volt számomra sok újdonság. Számos technikát elsajátítottunk a diákokkal szembeni kommunikációval kapcsolatban, előtérbe került a kérdezz-felelek, a konfliktuskezelés, hogy miként kérdezzünk egy diáktól. Megtanultuk, hogy milyen kérdéseket ne tegyünk fel ahhoz, hogy továbbra is nyitott maradjon a kommunikáció, vagy hogy miként hallgassuk meg akár az iskolával, a szülővel, a szakmai képzéssel kapcsolatos problémáját, hogyan segítsük a fejlődését, a felnőtté válását, a munkába való beilleszkedését. A tréningen gyakorlati feladatokat is megoldottunk, például miként építsük ki a bizalmat a gyerek felé, hol keressük magának a problémának a megoldását, hogy menjünk-e a szülők, az iskola felé. A trénerek a jogszabályi megfelelőségre is felhívták a figyelmünket. Számomra hasznos volt az a rész is, amikor szituációs feladatokon gyakoroltuk, hogy miként tudunk segíteni egy SNI-s gyereknek.
Amióta elvégeztem a képzést, nem volt tanulóm, de a tanfolyamon megtanult technikákat sikeresen használtam egy felnőtteket érintő helyzetben. Itt, a boltban sikerült feloldanom egy konfliktust, az egyik kollégám már nem tudott megoldást egy vevővel kialakult nézeteltérésben, akkor segítettem neki. Eszembe jutott, hogy miket gyakoroltunk és melyek voltak azok a szavak, amelyekkel el tudtam simítani a két ember közötti vitát. Ennek nagyon örültem. A vizsgán is voltak szituációs helyzetek, hogy miként állok neki a probléma megoldásának, hogyan kérdezek, miként válaszolok… Számomra nagyon élvezetes és hasznos volt az egész tanfolyam.
Felnőttképzés
A PBKIK Oktatási Központjának KamarAAkadémia képzési rendszere a megyében és a dél-dunántúli régióban működő kkv-k versenyképességének javítása, valamint a működésük és fejlődésük támogatásához szükséges elméleti, illetve gyakorlati tudás, ismeretek, naprakész információk biztosítása érdekében jött létre. A KamarAAkadémia több tudásterületen kínál a kis- és középvállalkozások vezetői, munkatársai, alkalmazottai számára 4-6 órás képzéseket. Az elmúlt másfél évben közel 150 fő vett részt a megszervezett tanfolyamokon a kamarában. Többek között volt már honlapelemző szakmai nyílt nap, stratégiaalkotás és üzletiterv-készítés, vevőszerző reklámszövegek és a sikeres honlap titka, GDPR gyakorlati megvalósítás workshop, szimulációs projektmenedzsment-képzés, versenyképes vállalati kultúra vagy generációs különbségek kezelése a munkahelyen, illetve marketing építőkocák: a fejlődő vállalkozás lehetősége kezdőknek és haladóknak címmel szakmai program a kamarában.
Kis Tünde