A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elérte, hogy a vállalkozásokat érintő innovációs és gazdaságfejlesztési kormányzati programok kidolgozói megyei fórumokon ismerjék meg a gazdasági szereplők véleményét, javaslatait. Az egyetem meghatározó karai és intézetei részére a kamara a reálgazdaság igényeit és elvárásait közvetítette, szakmai együttműködéseket szervezett a kutatók és a helyi vállalkozások között. A kamara munkatársai több száz vállalkozás számára nyújtottak gazdasági, külkereskedelmi és innovációs tanácsadást. Ez csak néhány azokból az eredményekből, amelyeket 2019-ben realizálhatott a PBKIK. De miként folytatódik a munka, melyek lesznek a kitűzött célok 2020-ra? Évértékelésre és évindításra kértük a kamara elnökét és főtitkárát.
Dr. Síkfői Tamás, elnök: 2020 döntő év lesz Baranya szempontjából
– Miként értékelhető Baranya megye gazdaságának 2019-es teljesítménye, akár a többi megyéhez, az országos eredményekhez viszonyítva? Ez milyen változást mutat az előző évhez/évekhez képest?
– Ötéves távlatot tekintve folytatódott a leszakadás, viszont az elmúlt két évben sok tekintetben elkezdte a felzárkózást a megye gazdasága. Az ipari termelés növekedési dinamikája a harmadik legnagyobb volt az országban, még a fővárost is megelőztük. Ugyanakkor igaz, hogy ez csak arra volt elég, hogy a 18. helyet foglaljuk el, Somogy és Nógrád megyét megelőzve a termelési értéket tekintve. Győr-Moson-Sopron megye ipari teljesítménye hét és félszeres, Borsod-Abaúj-Zempléné öt és félszeres, de még Hevesé is közel háromszoros. Jelenleg az ipar, ezen belül is a tudásintenzív ipar a fejlődés motorja hazánkban, így az elmúlt 2 év csak a biztató kezdet. Az 1 főre vetített ipari termelésben még mindig sereghajtók vagyunk. Az egy főre jutó beruházások tekintetében a 17. helyre küzdöttük fel magunkat, így már 3 megyét utasítottunk magunk mögé. Baranyában kulcskérdés a demográfia, hisz csökkenő lélekszámú, elöregedő megye a miénk, amely negatívan hat ki a gazdasági fejlődésre. Az utóbbi 2 évben e téren is megállt a leszakadásunk, már nem vagyunk a legöregebb megyék között, és a természetes népességfogyás tekintetében is a középmezőny aljáig emelkedtünk fel. Ugyanakkor még mindig a fogy a népesség, és ezt tovább súlyosbítja a negatív vándorlási különbözet. Az országosan tapasztalható növekvő hazatérés megyénkben sokkal gyengébb jelenség. Mindez persze látható a keresetek alakulásában is, a jelentős béremelések ellenére is 22%-kal magasabb az országos átlag a baranyainál. Létkérdés, hogy a bekövetkezett fordulatot tovább tudjuk fejleszteni és 2020-tól is gyorsuló mértékben csökkentsük a lemaradást.
– Melyek lesznek a legjelentősebb kihívások 2020-ban a megye, Pécs gazdasági folyamatait tekintve és ezek milyen eredményt hordoznak magukban? Ebben hol látja a kamara szerepét?
– Megítélésem szerint 2020 döntő év lesz Baranya szempontjából. Ha sikerül fenntartani a 2018-ban elindult pozitív folyamatokat, sőt erősen gyorsítani rajtuk, lassan elindulhat a magyar átlaghoz történő felzárkózás. Ha megtörik ez a zsenge folyamat, akkor néhány generáció leszakadó, perifériára szoruló, alacsony jövedelmi szintű térségben kénytelen megélhetést találni vagy elvándorol a fejlődő városokba.
A felzárkózás első lépése a kamara által kidolgozott Baranyai Iparfejlesztési Program megvalósítása lehet, erre az alapra építhetők a további fejlesztési programok és akár régiós stratégiák is. Nagyon sok koordinált, programozott munkát igényel a kitörés. A gazdaságfejlesztéssel párhuzamosan a negatív demográfiai folyamatokat is meg kell állítanunk, mert csökkenő és elöregedő népességgel semmilyen esély nem nyílik hosszabb fejlődési pályára lépni.
Sajnos ismét nyílik az infrastrukturális olló a fejlett térségek és megyénk között. Erőteljes, koordinált lobbira van szükség az összes szereplő részéről, hogy ezt megakadályozzuk. A feladat hasonlatos ahhoz, amikor már úszó hajót kell megépíteni. E területeken konkrét terveink és projektjeink vannak, amelyekhez igyekszünk minél több vállalkozást és intézményt megnyerni. Például említem #ajelenajövőd kampányt, amelyet a fővárosra és külföldre kiterjesztve igyekszünk hazacsábítani az egyre több innovatív, versenyképes helyi céghez a fiatalokat. Többek között a fiatal műszakiak betelepülését segítendő a pécsi városháza asztalán vannak javaslataink pl. közös hazatelepülési ösztöndíjprogramra vagy önkormányzati lakásprogramra. A HR mellett a KFI terén erőteljesen kell támogatnunk a fejlődőképes vállalkozásokat, szervezni a klasztereket, új piacokat feltárni a kkv-k számára. Folytatni kell a megkezdett munkát, minél több vállalkozást megnyerve az együttműködésnek.
– A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt években jelentős energiát fektetett a megyei gazdasági szereplők, a politikai döntéshozók, az egyetem, a kamara céljainak és munkájának összehangolására. Hol tart ma ez az összetett folyamat és idén milyen feladatok jelentkeznek ezen a téren?
– Az első feladat, az alap a térség társadalmi-gazdasági fejlődéséért felelős autonómiák koordinált fellépése, együttműködése. Ez minden fejlődő város és térsége sajátja. Pécsett és Baranyában ez igen nehezen teremthető meg, annak ellenére, hogy az utóbbi két évben e területen is előreléptünk. Az élet azonban nem vár, és jelenleg gyorsabb a tempója, mint a miénk. Szükség van Baranya megye, Pécs, az egyetem, a nagyobb városok és a kamara formalizált együttműködésére mind a fejlesztéspolitika, mind a napi menedzsment terén. A kamara minden erővel igyekszik ezt segíteni, tudva, hogy nem neki kell a koordinációt vezetnie. A Baranyai Iparfejlesztési Programban egyetemi szakemberekkel együtt kidolgoztuk ennek a több lépcsős, a klasztereket, a vállalkozásokat, a hatóságokat is bevonó modelljét. Mi készen állunk a szükséges magasabb szintű együttműködésre és erre inspiráljuk partnereinket is.
– Az elmúlt években többször elhangzott a kamarai rendezvényeken, hogy a fejlődést az is hátráltatja a régióban, hogy az állami támogatások elkerülték Baranya megyét. 2020-ban lesz-e változás e tekintetben?
– A kamara hivatala folyamatosan figyeli a közösségi és a versenyszféra felé irányuló uniós és állami forrásallokációt, ezek alapján egyáltalán nem rózsás a helyzetünk, különösen akkor, ha tudjuk, hogy az alulfejlett Baranya esetében ezek a források sokkal fontosabbak, mint a fejlett térségek számára, amelyek ráadásul még ezekből is jobban részesülnek.
Az unió pályázati rendszere és fejlesztési politikája a világgazdasági verseny tükrében komoly kudarc, amelyet még be sem ismer magának nyilvánosan. A megfogalmazott célok nemhogy nem teljesültek, de több területen romlott a hatékonyság, a hatalmas ráfordítások ellenére nő Európa lemaradása. Kis országként keveset tudunk tenni a fejlesztési források felett diszponáló hatalmi konglomerátumok ellen, de remélhetően gyorsan elindul az unió mélyreható reformja, különben széthullhat.
Az uniós forrásallokációs rendszer problémáit a nemzeti szint hol javítja, hol fokozza. A „bármilyen kevésbé értelmes célra írták is ki az uniós vagy hazai pályázatokat, akkor is pályázunk” modell veszélyes, hisz eltéríti a versenyképességi irányokból a vállalkozást. A jelenlegi ciklusban gazdaságfejlesztésre fordítható durván évi 1 ezer milliárdnyi uniós forrás kevesebb mint fele fontos ugyan, de a 45 ezer milliárdot elérő és 5% körüli növekedést produkáló magyar GDP-n belül évről évre egyre kisebb jelentőséggel bír. Ráadásul a megfogalmazott kohéziós célokkal ellentétben jól szervezett gazdasági pályákon mindig a nyugati cégek és a hazai fejlett gazdasági központok sajátítják ki a források zömét, tovább növelve a különbségeket.
Ebből két tanulság vonható le. Bármennyire is fontos cél a minél több uniós és hazai pályázati forrás megszerzése, a jövőben is azzal kell számolniuk a magyar kkv-nak, hogy a fejlesztési források jó része közvetlenül is a globális cégekhez kerül. Ezért fejlesztéseik, beruházásiak tekintetében felértékelődik a pénzpiac, a tőkepiac. Felértékelődnek más lehetőségek is, mint a kkv-fúziók az egymást kiegészítő kompetenciák és pénzügyi lehetőségek mentén, ugyanígy a klaszteresedés, a belső munkamegosztás, a beruházási irányok egyeztetése is a versenyképességet segíti. Az utóbbiak még nem erősségei a hazai gazdaságnak.
Rabb Szabolcs, főtitkár: Elsődleges célunk a megyei gazdaságfejlesztés és ehhez minden kompetens partner megnyerése
– A 2019-es év több területre kiterjedő, megfeszített munkával telt a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában. Melyek voltak a legfontosabb eredmények?
– A gazdaság önkormányzataként a kamara teljesítményét a gazdasági szereplők értékelik és az eredményeket is a cégek minősítik. Így célunk mindig a vállalkozói igények és elvárások teljesítése, az azoknak való megfelelés. Ha a vállalkozások visszajelzései alapján kell felsorolnom az értékes kamarai eredményeket, akkor 2019-ben a #ajelenajövőd kampány, a pécsi adókedvezmények, az országos innovációs és kkv fórum elindítása, a folyamatos, vállalkozókra építő kooperációs egyeztetések, a kamarai képzések, a pályaorientáció, az Open4Business nemzetközi konferencia, a tanácsadási szolgáltatás és az üzleti közösség, valamint a gazdasági közélet fejlesztése a legfontosabb eredmény. Lényeges és kézzelfogható eredményeket értünk el az egyetemi kapcsolataink mentén, a műszaki és jogi kar mellett a közgazdaságtudományi karral történő együttműködések keretében. A Szentágothai Kutató Központ tanácsadó testületének szervezése és a 2019-es operatív munkánk gyümölcse egy új ipari kutatócsoport, amelyről a közelmúltban egy országos sajtótájékoztató keretében adtunk részletes hírt. Kamaránk sajátos attitűddel dolgozik. Nem magunkra, hanem a vállalkozásokra és a megyei gazdaságra optimalizálunk. Ennek ellenére a kamara és a portfólióba tartozó intézmények gazdálkodása is stabil, ez lehetőséget biztosít a fejlesztő munkára. Nagyon fontosnak tartom a kamara hivatalának munkatársait is megdicsérni. Csapatként és együttműködve dolgoznak, komoly szakértői feladatokat is ellátva.
– A naptári év váltása nem akasztja meg a folyamatokat, 2020-ra milyen célokat, kihívásokat fogalmazott meg a kamara? Milyen területek kapnak prioritást?
– Rengeteg a tennivalónk. Idén év elején is összeállítottuk vezető kollégáimmal a kamara éves operatív tervét. Mottóul két idézetet választottam, amelyek jól jellemzik a kamarai motivációt és tevékenységeinek tartalmát is: „Egy ember egymaga jut fel az Everestre, de a csúcson az országa zászlóját tűzi ki.” „Előfordulhat, hogy egy csatát többször is meg kell vívnunk ahhoz, hogy megnyerjük.”
A folyamatos, a vállalkozásokat támogató szolgáltatások mellett az egyik legfontosabb prioritás a Baranyai Iparfejlesztési Program pilléreinek menedzselése és a negyedik pillér, azaz a kormányzati forrás megszerzése, előkészítése. Elsődleges célunk a megyei gazdaságfejlesztés és ehhez minden kompetens partner megnyerése. A meghatározó területeink nem fontossági sorrendben a következők:
– szakképzés és pályaorientáció,
– nemzetközi kapcsolatok szervezése és a külföldi működő tőke megnyerése Pécs, valamint a megye számára,
– innovációs és iparjogvédelmi tanácsadás,
– egyetemi partnerség keretében az egyetemi tudás és kapacitások helyi vállalkozások felé történő csatornázása, szervezése (technológia transzfer),
– a vállalkozások számára források biztosítása, a kamarai Széchenyi Kártya program bővítése,
– klasztereink menedzselése és fejlesztése,
– #ajelenajövőd kampány hazai és akár nemzetközi kiterjesztése,
– új szakmai programokat is tervezünk, reményeim szerint ezek év közepén már megjelennek a vállalkozások asztalán.
– Az elmúlt 3-4 évben láthatóbbá és aktívabbá vált a kamarai munka, például önök is jobban nyitottak a tagvállalkozások felé. Ez miként változtatott a vállalkozások és a kamara kapcsolatán?
– Ahogy a profi kommunikációs szakértők mondják, nem elég kapirgálni, kukorékolni is kell. Mi akkor kukorékolunk, ha kapirgáltunk is. Nem hiszek a tartalom nélküli kommunikációban, de abban igen, hogy a kamarai testületek és önkéntes tagok együtt a megyei gazdasági közéletet is alkotják. Ezt a közéletet a kamara is szervezi és persze rendszeres a párbeszéd a cégekkel, illetve a cégvezetőkkel. Kollégáim ismerik és már alkalmazzák is a hitvallásomat. Legtöbbet egy vállalkozástól, cégvezetőtől tanulunk. Igyekszünk rengeteg időt a cégeknél és a cégekkel együtt tölteni, onnan kapjuk a labdákat és ötleteket. Csak győzzünk azokból gólt rúgni és megvalósítani.
– Tavaly elkezdődött a Baranyai Iparfejlesztési Program kidolgozása. Ez hogyan fogja segíteni a megye gazdaságának fejlődését és miben más, mint a korábban megfogalmazott programok? Kik vesznek részt benne?
– Családi vállalkozások tulajdonosai keresték meg Síkfői elnök urat, hogy szükséges támogatni a megye termelővállalatainak fejlesztési és innovációs projektjeit, 40-60 cég fejlesztési javaslatainak megvalósítása egy nagyobb BMW-beruházással lesz egyenértékű. A kezdeményezés mellé és élére állva a kamara ma már közel 50 vállalkozás fejlesztési javaslatát elemezte és szervezte meg közös kooperációs egyeztetéseiket. A program első 3 pillérében (HR és közlekedés, egyetem és innováció, önkormányzatok) a széles körű partnerséggel együtt már tavaly is együtt értünk el eredményeket. A programot minden, a megyében jelentős entitás támogatja, az egyetem, a városok, a kormányhivatal…
– A kamara jelentős hangsúlyt fektet a térségben rejlő potenciál összefogására, az innovációs tevékenység erősítésére. Ehhez megerősítette a Pécsi Tudományegyetemmel és a Szentágothai János Kutató Központtal való kapcsolatát. Milyen eredményei vannak ennek a munkának és idén milyen feladatok elé néznek?
– Ahogy már beszéltünk róla, egy új ipari kutatócsoport alapítása és indítása 2019-ben megalapozásra, sőt év végén az SZKK tudományos tanácsa által jóváhagyásra került. A szereplők egyeztetése már folyamatos, a sajtótájékoztatón bemutattuk a célokat, az együttműködő partnereket. Ez az első külső ipari szereplő által kezdeményezett és részben menedzselt kutatócsoport.
Kis Tünde