A baranyai KKV jógyakorlatokat ismertető cikksorozat folytatásában az Mobile LBS Kft. mutatja be jól bevált gyakorlatait.
Baranya megyében a Mobile LBS Kft. nemcsak aktív alkalmazója a Scrum módszernek, mely egy sprinteken belüli rugalmas feladatvállalást és munkabeosztást lehetővé tevő jó gyakorlat, hanem tanácsadóként más hozzájuk forduló kkv-knak is segítenek a módszertan bevezetésében. A cég online járműbiztonsági és nyomkövetési rendszereket fejleszt, valamint értékesít, hazai és nemzetközi színtéren, magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt. Szontágh Krisztina marketing vezető kérdéseinkre adott válaszaiból kiderül, hogy bizalmi alapon működő keretrendszerük aktívan hozzájárul a dolgozók önállóságához, elősegíti a hatékonyság növekedését és a munkavállalók elégedettségét.
Jellemzően milyen munkarendben dolgoznak Önöknél a munkavállalók?
Szontágh Krisztina: Alapvetően heti 40 órás munkarendben dolgozunk, mely egy bizalmi alapon működő keretrendszerrel párosul. Ez azt jelenti, hogy a kollégák maguk osztják be, hogy mikor végzik el a munkájukat. Általában 9 órára érkezünk, amit azért vezettük be, hogy a reggeli logisztika körüli stresszfaktort csökkenteni tudjuk. Nagyon sok nálunk a kisgyermekes anyuka és apuka (főként apuka), számukra pedig ez így sokkal kényelmesebb. Egyébként az az alapelvünk, hogy a munka legyen elvégezve, minden másban rugalmasak vagyunk.
Milyen típusú munkavállalók dolgoznak Önöknél?
Mivel szoftverfejlesztéssel foglalkozunk, mely tevékenység a munkavállalók közel felét érinti, és mivel a programozói szakmában nagyon kevés hölgy tevékenykedik, ezért inkább az adminisztratív jellegű munkakörökbe jelentkeznek hozzánk kolléganők. Emellett a support és az értékesítés területe is erőteljesen műszaki követelményű munkakörök, így ezekre a területekre is inkább férfiak jelentkeznek. Jobban örülnénk, ha több hölgy lenne, de a cégünk tevékenységi köre sajnos azt eredményezi, hogy inkább férfiak jelentkeznek hozzánk.
Kérem mutassa be, hogy melyik az a jó gyakorlat, vagy jó gyakorlat típus, amely bevezetésre került az Önök cégénél!
Néhány éve bevezettük a Scrum módszert. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztést három hetes sprintekre, három hetes időszakokra osztottuk fel. Ebben az időszakban a kollégák maguk osztják be a feladataikat, hogy mennyit vállalnak és az időbeosztás is teljesen önálló. Egy bizalmi alapon működő keretrendszerről van szó, ahol a lényeg, hogy a sprint időszak végén a kollégáknak és a vezetőknek is prezentálni tudja minden munkavállaló, hogy mi az a munka, amit az adott időszakban elvégezett. A Scrum módszer azt gondolom, hogy az egyik legpraktikusabb módja a bizalmi alapon működő munkarend kialakításának.
Miért tartották kiemelten fontosnak, hogy bevezessék ezt a jó gyakorlatot?
Amikor elkezdett növekedni a cégünk és ezáltal nőtt a létszám világossá vált a számunkra, hogy nem tudunk minden kolléga nyomában ott lenni – ráadásul ez nyilván nem is lenne egészséges dolog. Ezért szerettünk volna egy olyan rendszert kidolgozni, amely átláthatóbb és mérhetőbb folyamatokat biztosít mind saját magunk mind a kollégák számára. Ezért vezettük be ezt a módszert.
Fel tudna idézni valamilyen meghatározó történetet, amely a módszer bevezetéséhez kötődik?
Inkább egy érdekes tapasztalás, hogy amikor amellett tettük le a voksunkat, hogy egy rugalmas szemléletet vezetünk be, akkor ezáltal a cég és a vezetők nyitottságukról és kezdeményezőkészségükről tettek tanúbizonyságot. Azt gondolom, hogy ennek is köszönhető, hogy mára, ha valamilyen akut helyzet áll elő a cég életében, akkor a kollégák is hasonlóképpen rugalmasak és kezdeményezőek az irányunkba.
Mióta van jelent Önöknél ez a jó gyakorlat?
Körülbelül 5 éve van jelen nálunk ez a módszertan.
Ütköztek valamilyen nehézségbe a bevezetés során?
Nem ütköztünk nehézségbe a bevezetés során, mert korábban voltak már projekttapasztalataink ezzel a módszerrel, emellett néhány kollégánk is dolgozott már korábbi projektjeik kapcsán ilyen típusú munkamegosztásban.
Volt esetleg valamilyen minta, ami alapján bevezetésre került a jó gyakorlat?
Igen, külföldi és hazai tapasztalatunk is volt ezzel a módszertannal kapcsolatban.
Van esetleg valamilyen anyagi vonzata a jó gyakorlatnak?
Minimális költséggel járt a bevezetés, mivel egy célszoftvert vásároltunk meg. Ez a célszoftver segít abban, hogy mérhetővé váljon a teljesítmény, hogy riportálásokat tudjunk készíteni, valamint a feladatkiosztást is megkönnyíti és egy pontozásos rendszert is be tudtunk ezáltal vezetni.
Milyen volt a munkavállalók reakciója a bevezetést követően?
Maximálisan nyitott volt a kollégák reakciója, nagyon érdeklődőek voltak és nagyon örültek ennek a kezdeményezésnek.
Milyen irányelvek alapján történt a jó gyakorlat bevezetése?
Ezzel a gyakorlattal az volt a célunk, hogy a kollégák elkötelezettek legyenek és motiváltak. Nagyon fontos a számunkra, hogy a létszámot nem szeretnénk indokolatlanul felduzzasztani, hanem azt szeretnénk, hogy azok a kollégák, akik jelenleg nálunk dolgoznak jól érezzék magukat, jól meg tudjuk őket fizetni és sokkal önérvényesítőbbek legyenek. Ez által a módszer által ezt sikerült elérnünk.
Hány százalékát érinti a munkavállalóknak a jó gyakorlat?
A munkavállalók körülbelül felét érinti ez a módszertan.
Milyen előnyökkel jár ez a módszertan?
A legfontosabb előny valóban az, hogy a kollégák motiváltabbá váltak, sokkal önérvényesítőbbek, illetve a felelősségvállalásuk is sokkal jobb lett. Hiszen a három héten belül maguk osztják be a munkaidejüket, megtanulták, hogy mi az a munkamennyiség, amit biztonsággal el tudnak vállalni, mi az, amivel biztos, hogy három hét alatt tudnak végezni, ezáltal az időmenedzsment is javult és az elköteleződés is erősebb lett.
A célszoftver arra is lehetőséget biztosít, hogy számszerűen mérni lehessen az eredményeket?
Igen, ezzel a módszerrel teljesen átlátható lett a fejlesztési folyamat, a pontozásos rendszer segíti azt, hogy lássuk, milyen hatékonysággal dolgoznak a kollégák – ez pedig nekik is jó, hiszen így sokkal jobban el tudják helyezni magukat a teljesítményük szerint a cégben.
Terveznek még valamilyen fejlesztést a jó gyakorlathoz kötődően?
Szeretnénk bevezetni az értékesítés és az adminisztráció területére is, de mivel ezeknek a tevékenységeknek, területeknek az eredményei, mérhetősége teljesen más, mint egy szoftverfejlesztésnek, ezért ez komoly előkészítést igényel.
Mi a véleménye, más kkv-knál is érdemes lenne bevezetni ezt a módszertant?
Igen, maximálisan azt gondolom, hogy más cégeknél is érdemes lenne bevezetni.
Mi tanácsolna egy olyan kkv-nak, amely éppen előtte áll egy ilyen jó gyakorlat bevezetésének?
A tapasztalataink szerint az a legfontosabb tanács más cégek számára, akik szeretnék bevezetni ezt a módszert, hogy nagyon fontos az előkészítés és a tervezés. Mi tanácsadást is vállalunk más cégeknek, hiszen nekünk is érdekünk, hogy olyan partnereink legyenek, akik nagyon jó időmenedzsmenttel rendelkeznek, azaz a vállalt feladatokat időre teljesítik. Úgyhogy szívesen segítünk a partnereinknek is a módszertan bevezetésében.