A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában (PTE SzKK) zajló kutatások és a gazdasági szereplők által felmerült igények ezentúl több platformon is találkoznak, mivel a kutatóközpont Ipari és Innovációs Tanácsadó Testülete (IITT) a jövőben becsatornázza a SzKK-ba az aktuális gazdasági ipari trendeket, közvetít a piac, a helyi gazdaság és a K+F bázisaként is működő SzKK között. A kutatóközpontban új kutatócsoportok is alakultak, amelyek szintén az egyetemi tudásbázis és a gazdaság együttműködését szolgálják.
AKTUÁLIS
Magyarországon először sikerült meghatározni a koronavírus teljes genomját
– A Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontja prof. dr. Jakab Ferenc vezette Virológiai kutatócsoportjának, valamint a kutatóközpont dr. Gyenesei Attila vezette Bioinformatikai kutatócsoportjának együttműködésében elsőként sikerült hazánkban meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját. Ez egy fontos mérföldkő a további hazai és nemzetközi kutatások elősegítésére – tudtuk meg prof. dr. Jakab Ferenc virológustól. – Engem ért az a megtiszteltetés, hogy hazánkban a Koronavírus Kutató Akciócsoportot vezessem, amelynek célja a vírus jobb megismerése: a fertőzési és terjedési mechanizmus vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése. A mostani eredmény is egyértelműen jelzi, hogy az ilyen jellegű szakmai összegfogások meghozhatják a várt sikert hazánkban is – tette hozzá a professzor.
A pécsi Virológiai kutatócsoport dr. Kemenesi Gábor irányításával első lépésként közvetlenül egy magyar fertőzött beteg garatváladékának mintáját dolgozta fel a nemzetközi protokoll alapján. Ezt követően a központ Genomikai és Bioinformatikai laboratóriumának munkatársai, Urbán Péter és Tóth Gábor Endre újgenerációs szekvenálási technológiát alkalmazva határozta meg a vírus genetikai kódját. A nagy mennyiségű adat feldolgozását és elemzését a Bioinformatikai kutatócsoport munkatársa, dr. Herczeg Róbert végezte.
A kutatócsoportok szoros együttműködése és a kidolgozott eljárás lehetővé teszi, hogy a teljes munkafolyamatot a további igazoltan pozitív minták esetén is a lehető leggyorsabban, néhány óra alatt lehessen elvégezni hazánkban a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában.
Ez az eredmény azért fontos, mert ezzel a szakmai rátermettséggel, a gyors reakcióidővel és technológiai sorral, amit a pécsi kutatók létrehoztak, valós időben nyomon követhető, hogy a vírus hogyan és milyen mértékben változik. Ez alapvető pillére bármely kutatási-fejlesztési vagy járványtani vizsgálatnak. És azért is lehetünk büszkék a pécsi szakemberekre, mert ezt, ilyen precizitással csupán a kutatási-genomikai irányvonalon fejlett országok tehetik meg helyben, saját határaikon belül.
A genetikai kód meghatározásával a tudósok nyomon tudják követni, hogy hogyan reagál a vírus valamely kísérleti hatóanyag által célzott része, milyen gyorsan változik, miként érdemes dinamikusan alkalmazkodni ehhez és melyek a legjobb, legstabilabb támadáspontok. Mesél továbbá a vírus útjáról és családfájáról, illetve betegről betegre követhető a vírus leszármazása és természetes változásai. Emellett a származását illetően lehetőséget ad komplex evolúciós vizsgálatokra is. A pécsi adatokat egy nemzetközi adatbázisba töltik fel, ez hozzásegítik a kutatókat ahhoz, hogy globálisan meghatározzák, merre mozog a vírus, így nemzetközi szinten is nagy a jelentőségük ezeknek a vizsgálatoknak.
A pécsi kutatók büszkék lehetnek az eddigi teljesítményükre, hiszen Magyarországon sikerült felépíteni egy magas színvonalú „elemzőképességet” a legmodernebb elérhető kapacitással, szaktudással és bioinformatikai háttérrel. Ezt ebben a járványban, ilyen formában kevés ország teheti meg, nagy segítség ez most a kutatásban és a járvány megértésében.
(forrás, fotó: PTE)
A vállalkozások érintő információk: www.pbkik.hu/koronavirus
Ipari és Innovációs Tanácsadó Testület: összeköti a kutatást és a gazdaságot
– Két éve működik a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Ipari és Innovációs Tanácsadó Testülete, amely a gazdaság és az egyetem kapcsolatának szorosabbra fűzését, a kutatás-fejlesztési eredmények társadalmi megvalósulását segíti elő. Az SzKK-ban létrejött magas színvonalú koncentrált kutatási facilitás, valamint a kutatócsoportok szellemi tőkéje jó lehetőséget kínál a piaci alapon történő K+F megrendelések fokozására, tulajdonképpen ebben segédkezik ez a testület – ismerteti a sazervezet küldetését Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, egyben a testület elnöke. – Az IITT voltaképp azért jött létre, hogy behozza a SzKK-ba az aktuális gazdasági ipari trendeket, illetve közvetítsen a piac, a helyi gazdaság és az innovációs bázisként is működő SzKK között. A testület működésével előmozdítja a vállalatokkal történő együttműködést, segíti a SzKK-t, hogy rugalmasan reagáljon a kutatási trendekre, a tudásalapú gazdaság igényeire.
– Kik a tagjai ennek a testületnek és miként tudják segíteni a célok megvalósulását?
– Az Ipari és Innovációs Tanácsadó Testület tagjai a szélerőműtől az elektronikai iparon át a gépiparig, az informatikáig, a gyógyszeriparig, az elektronikai műszerezettséget fejlesztő cégig sok mindenkit magában foglal. A Szentágothai Kutatóközpont és a pécsi egyetem érdekében olyan irányelveket fogalmazunk meg és olyan javaslatokat teszünk, amelyek egyaránt szolgálják a helyi ipart, az SzKK-t és ezen keresztül az egyetemet is. A testület tagjai kapcsolatrendszerük által tanácsokkal, ötletekkel, piaci ismeretekkel segítik a kutatóközpont, és rajta keresztül az egyetem működését. A régiós gazdasági élet élénkítése mellett cél a kutatások és a piaci szereplők közötti együttműködések erősítése, a piaci igényekre választ adó fejlesztések növelése, a kutatás-fejlesztési piaci igények és a kutatási kapacitások egymásra találása. Az IITT és a PBKIK közreműködésével várhatóan újabb projektek indulnak az SzKK-ban.
Az Ipari és Innovációs Tanácsadó Testület már a megalakulása után javasolta a teljes egyetemet érintő egyablakos egyetemi innovációs és innovációmenedzsmenttel kapcsolatos működés bevezetését. Ennek hatására (is) alapította meg az egyetem 2019-ben a PTE Inno-Capital Kutatáshasznosító és Fejlesztő Kft.-t, amelynek fő feladata a Pécsi Tudományegyetem szolgáltatásait igénybe vevő megrendelők számára az egykapus, megrendelésre/projektre szabott teljes körű ügyintézés biztosítása. A cég az egyetem K+F+I szolgáltatási portfólió széleskörű ismerete révén gyorsabb és hatékonyabb eligazodást kínál a partnerek részére a Pécsi Tudományegyetem adminisztrációs rendszerében. Előnye a gyorsan változó piaci környezethez való rugalmas alkalmazkodás, a bürokrácia minimalizálása és a piaci szemléletmód érvényesítése az üzleti, az ipari partnerek igényeinek figyelembevételével. A társaság több tudományterületet is átfogó innovációs projektek kidolgozására, koordinálására, kivitelezésére is rendelkezésre áll.
Az Szentágothai János Kutatóközpont a régió egyedülálló kutatási bázisa
A Pécsi Tudományegyetem a régió legnagyobb felsőoktatási intézményeként mára tudásipari tényezővé vált. Célja, hogy a jelen kihívásaira kreatív és hasznos megoldásokkal válaszoljon, illetve kezdeményező szerepet vállaljon a progresszív tudásépítő folyamatokban. A Szentágothai János Kutatóközpont a korábbiakban szétaprózott kutatási potenciált koncentrálja, és kutatás-fejlesztési tevékenységgel szolgálja az emberi élet fenntarthatóságát. A K+F+I tevékenység számára a régiónkban egyedülálló, magas színvonalú műszer- és tudáshátteret, valamint korszerű laboratóriumokat biztosít, mintegy 22 kutatócsoport és több projekt számára. Az innovatív technológiával készült épületegyüttesben modern műszerpark és laborok kaptak helyet, közülük 9 központi kutatástámogató laboratóriumként (core facility) működik (Kisállat képalkotás, Genomika és bioinformatika, BSL-4 Virológiai Laboratórium, Mikroszkópos képalkotás, Molekuláris Biológiai Laboratórium, Flow citometriás Laboratórium, Tömegspektrometria Laboratórium, Szövettani Laboratórium, Kísérleti állatház).
Az SzKK szervesen illeszkedik az egyetem új K+F+I stratégiájába, amely az elkövetkezendő évtizedben egyaránt óriási kiugrási lehetőségeket jelent a tudományos szakemberek és a régiós gazdaság szereplői számára. Célja az orvos-biológiai, természettudományi, műszaki-informatikai innovációs tevékenységek fejlesztése, a kutatási profilok gazdasági és társadalmi igényekhez való közelítése, együttműködések előmozdítása, széleskörű szolgáltatások biztosítása.
– A Szentágothai János Kutatóközpontban olyan kutatásokat végzünk, amelyekre jelenleg a legnagyobb társadalmi, gazdasági igény jelentkezik és amelyek a nemzetközi kiválóság irányába tudnak elmozdulni – jelentette ki az intézményben folyó új lehetőségeket bemutató pécsi sajtótájékoztatón a közelmúltban prof. dr. Helyes Zsuzsanna, a Szentágothai János Kutatóközpont elnöke. – Tavaly jelentős változás következett be a kutatóközpont életében: kiemelt stratégiai célként jelentek meg az ún. core facility vagy központi kiszolgáló laboratóriumok. Ez is azt az irányt szolgálva, hogy minél jobban megtaláljuk a környezetünkben, a régióban, a Magyarországon lévő ipari partnereket és velük közösen olyan kutatási projekteket indítsunk, amelyekre nagyobb pályázati lehetőségek nyílnak, illetve általuk egyre szélesebb kitekintést nyerhetünk európai uniós szinten. Tehát a tavalyi évben elindult a 9 központi kiszolgálóegység működése és megtörtént a szabályozásuk. A koordinálásukra Gyenesei Attila kollégánkat kértük fel, aki nemzetközi tapasztalatokkal rendelkezik, külföldről hazatérve vállalta el ezt a feladatot. A 9 kiszolgálóegység a jelenlegi műszerparkunkra és humán erőforrásunkra, tapasztalatunkra alapul, mindegyik külön vezetővel és koordinátorral rendelkezik, és véleményünk szerint sokkal eredményesebben működik a jövőben.
Ugyan nem primér feladatunk, de mindenképpen kiemelt célunk, hogy a laborokon keresztül egyre inkább megtaláljuk azokat az ipari partnereket, amelyekkel együtt tudunk működni. Nem bérmunkát szeretnénk, azaz nem bérvizsgálatokat és bérmérést végezni, hanem olyan közös projekteket, amelyek az ipari partnereknek és az itt dolgozó 22 kutatócsoportnak is közös érdeke, közös célja, közös érdeklődési területe lehet. Ezek eszközként szolgálhatnak ahhoz, hogy fokozzuk a nemzeti kiválóságunkat, és hogy a nemzetközi platformon egyre jobban előre tudjunk lépni.
– Tavaly konkrét lépéseket tett a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal az egyetemi tudásbázis és a piaci igények, szükségletek közelítésére és azért, hogy ezek egyre inkább közös fejlesztésekként valósuljanak meg – ezt már Sebők Katalin, a hivatal elnökhelyettese jelentette be. Mint elmondta, ennek keretében hozták létre a területi innovációs platformokat is – a pécsi szervezet 2019 novemberében alakult meg –, melyek szintén az együttműködés ösztönzését célozzák. Az innováció területén a nemzetközi trendek is az együttműködésekről szólnak, napjainkban a fejlesztésekről már nem szűk területekben, hanem széleskörűen kell gondolkodni.
Élelmiszer-Biotechnológiai Kutatócsoport
A tájékoztatón bejelentették az Élelmiszer-Biotechnológiai Kutatócsoport megalakulását. Az elmúlt években jelentősen felerősödtek az egyetemekkel és kutatóintézetekkel szembeni társadalmi elvárások abban a tekintetben, hogy élő ipari együttműködéseket alakítsanak ki. Erre reagál az a stratégiai keretmegállapodás, amelyet a közelmúltban írt alá a PTE és a dán FOSS csoport kutatás-fejlesztési leányvállalataként működő Soft Flow Kft. A pécsi székhelyű vállalkozás az elmúlt 20 év során elismert kutató-fejlesztő céggé nőtte ki magát, tevékenységei közé tartozik a biotechnológia, a konjugációs kémia, a molekuláris biológia, az assay fejlesztés, a laboratóriumi szolgáltatások és a kisüzemi reagensgyártás is. A gyümölcsöző együttműködést hosszú távon biztosítja az élelmiszer-biotechnológiai alkalmazott biotechnológiai kutatócsoport. A FAO felmérése szerint a világ élelmiszer-termelése 2050-ig megkétszereződik, ehhez pedig innovatív megoldásokra lesz szükség. A most megalakult kutatócsoport élelmiszer-biotechnológiai komplementer (alapkutatási és ipari) kompetenciák versenyképes kollaborációját teszi lehetővé, melyek regionális agráripari és biotechnológiai ipari metszésterületekre fókuszálnak (gabona, tej, hús analitika). Mint ahogy dr. Ambruszt Simon, a Soft Flow Kft. ügyvezetője elmondta, fontos, hogy ehhez helyben találjanak partnert az SzKK személyében. A kutatócsoport keretében a felhasználóipar és az egyetemi partner oldalán megfogalmazódott problémák megválaszolására indítanak közös, alkalmazott kutatási tevékenységet az egyetemi know-how integrálásával, a projekt céljainak elérése érdekében a Soft Flow K+F és az SzKK infrastruktúrájának bevonásával. A kutatócsoport keretein belül szeretnének a kutatóknak és a hallgatóknak lehetőséget teremteni arra, hogy egy-egy probléma/projekt megoldására csatlakozzanak a csoporthoz, ezzel dinamizálva a csoportban folyó munkát.
Dr. Kvell Krisztián, a kutatócsoport vezetője szerint a kutatócsoport erőssége, hogy az egyetem több kara (orvos-, gyógyszerész-, természettudományi kar) is részt vesz a munkájukban.
Bioinformatikai Kutatócsoport, illetve a Genomika és Bioinformatika Core Facilitás
Napjainkban a biotechnológia területén végbemenő fejlődés egyik fő következménye az eddig soha nem látott mennyiségben és részletességben rendelkezésre álló biológiai és orvosi adatmennyiség. Ezek korszerű bioinformatikai módszerekkel történő elemzése lehetőséget nyújt a molekuláris szintű biológiai folyamatok megértéséhez és e biológiai ismeretek alkalmazásához az orvoslásban, az iparban és a mezőgazdaságban. Az egyik leglátványosabb fejlődés a molekuláris genetikában figyelhető meg, ahol az új generációs szekvenálás technológiájának elterjedése forradalmasította a molekuláris genetikai diagnosztikát. Segítségével néhány nap alatt akár a teljes emberi genom és transzkriptom is feltérképezhető, valamint lehetővé vált egyes betegségcsoportok hátterében álló nagy génpanelek, akár a teljes klinikai exom vizsgálata is. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy rendelkezésre álljanak az új technológia által generált nagy és legtöbb esetben strukturálatlan adatmennyiség elemzéséhez szükséges bioinformatikai módszerek.
Felismerve a Pécsi Tudományegyetem kutatócsoportjai és a helyi ipari vállalatok részéről jelentkező genomikai és bioinformatikai igényeket, a PTE Szentágothai János Kutatóközpontja 2018 év végén dr. Gyenesei Attila vezetésével létrehozta a Bioinformatikai kutatócsoportot, illetve a Genomika és Bioinformatika Core facilitást. Tette ezt azzal a céllal, hogy korszerű tudással és infrastrukturális feltételekkel támogassa az egyetemi és a helyi ipari kutatásokat. A kutatócsoport fő célja az önálló kutatási tevékenység folytatása mellett hazai és nemzetközi kutatási pályázatok írása és a megvalósításukban való szakmai részvétel, az SzKK-ban, valamint az egyetem egyéb területein dolgozó kutatócsoportok kutatásait támogató bioinformatikai tevékenységek elvégzése, a Genomikai és Bioinformatika Core Facilitás kialakítása és működtetése, a bioinformatikai kutatási infrastruktúra kiépítése és működtetése, a bioinformatikai képzés kidolgozásában és lebonyolításában való aktív részvétel, valamint a helyi ipari vállalatokkal való együttműködés kialakítása. Az együttműködési tárgyalások eredményeképpen szoros szakmai kapcsolat alakult ki a kutatócsoport és a pécsi székhelyű iBioScience Kft. között. Első lépésként az iBioScience Kft. támogatásával a közelmúltban egy új generációs szekvenáló készüléket installáltak, amelyet mind a kutatócsoportok, mind a pécsi ipari vállalatok is tudnak majd használni.
Kis Tünde