A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozásfejlesztési Programot valósít meg Baranyában, ennek keretében díjmentes tanácsadást vehetnek igénybe a megye vállalkozásai november végéig. Jelentkezni néhány adat megadásával lehet a finanszírozással, pályázatokkal, marketinggel, üzletfejlesztéssel, digitalizálással, adózással, iparjogvédelemmel, HR-rel stb. kapcsolatos kérdésekkel. Összeállításunkban az eddigi tapasztalatokat is összegeztük.

Vállalkozásfejlesztés tanácsadókkal: egy külső szem többet lát

Magyarországon, mint ahogy más európai országokban, a kis- és középvállalkozások elvesznek a napi működésben. Ehhez sok minden hozzájárul: például a tőkeszegénység, az, hogy a szervezetfejlesztésben elmaradnak az élvonaltól, mivel nincs is rá idő, hogy végiggondolják, szükség van-e HR-esre, marketingesre, beszerzőre, így minden terület a tulajdonoshoz, illetve a szűk köréhez kötődik. Emiatt is van kevés idejük, energiájuk, erőforrásuk, arra, hogy amikor szorult helyzetbe kerülnek, segítséget kérjenek. Ehhez társul az a „rossz” magyar szokás, hogy nagyon nehezen kérünk szívességet, segítséget. A kamara ezért is hozott létre egy ingyenes tanácsadórendszert, amelynek keretében meghatározott óraszámban a legkülönbözőbb témákban – szervezetfejlesztés, pénzügy, pályázat, forrás, innováció, termékfejlesztés – szakemberek állnak rendelkezésre.

– Baranyában minden vállalkozó számára nyitott a lehetőség, hogy részt vegyen a Szövetségben a vállalkozókkal 2025 program tanácsadási rendszerében. A kamara honlapján írásban jelentkezhetnek, amely után megvizsgáljuk a felmerült problémát, és megállapítjuk, hogy mekkora órakeretben és mely tanácsadónkat delegáljuk az adott ügyhöz. Majd a tanácsadó elkezd dolgozni a cégvezetővel – mondja Rabb Szabolcs, a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. – Kamaránk már e vállalkozásfejlesztési projekt előtt is működtetett hasonló programokat, például annak idején a Plato programot, tehát mindig áldoztunk erre erőforrást és forrásokat.  A kormány, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti megállapodásban rögzítették, hogy minden kamarának kell indítania vállalkozásfejlesztési programot, mi ennek jelentős részét erre a tanácsadórendszerre fordítjuk. Már tavaly és tavalyelőtt is igénybe vehették a vállalkozások ezt a lehetőséget, azóta több kis- és középvállalkozás egy egészen más működési rendszerben tovább folytatja a választott vagy a kapott tanácsadóval a közös munkát. Idén a programban ezer óra tanácsadásra van lehetőség a megyében.

– Főtitkárként sok vállalkozással kerül kapcsolatba, látható-e, hogy melyek azok a „tipikus” problémák, amelyekkel kapcsolatban segítséget kérnek vagy várnak a vállalkozások?

– Az egyik a szervezetfejlesztés. Érzik, látják, hogy vagy szűk a meglévő csapat, vagy nem jól mozgatják, esetleg minden feladat és felelősség a tulajdonoshoz, illetve az ügyvezetőhöz kötődik, ezért sok kérdést, kérést intéznek a tanácsadó felé, hogy mondja meg, hogyan lenne érdemes alakítani a szervezetet, ehhez mire van szükség. A másik ilyen témakör az általános működéssel függ össze: milyen támogatások, források, tőke, akár kedvezményes hitellehetőség, ha van, közvetlen uniós pályázat áll rendelkezésre. Jelenleg is elérhetők a GINOP pályázatok, akár vidéken, szabad vállalkozási övezetben, hátrányos helyzetű térségekben, kistérségekben, ott van a Demján Tőkeprogram, ezekben a tanácsadók dolgoznak a vállalkozásokkal. És ami érdekes, megjelent a fenntarthatóság, az energia kérdése is: mit tudok csinálni az üzemcsarnokommal, az irodámmal a kisebb működési költségek elérése érdekében, hogyan tudom felhasználni a keletkező hulladékot, hogy lehet a fenntarthatóság üzlet stb.

– Mi lehet az oka a vállalkozások részéről a tartózkodásnak, miért nem mernek segítséget kérni? Ez az attitűd esetleg változik-e e tanácsadások hatására?

– Önkéntes tagjaink és a kamara minden munkatársa között bizalmi kapcsolat van, mint ahogy a tagok között is. Azt gondoljuk, hogy az üzleti közösség bizalmi tőkéje az, ami a kamara munkáját segíti, ez viszi tovább a megyét. A mérvadó, kiemelten fontos, a megyei top 100–150-ben lévő cégek 50%-a önkéntes kamarai tag, amelyek beszállítói körében akár 10–20–30–50 mikro- és kisvállalkozás is található, ezek húzzák egymást, átadják a tapasztalatokat, a tudást. Valahogy Magyarországon úgy szocializálódtunk, hogy nehezen kérünk segítséget, szívességet. Ez egy nehéz dolog. Először megkeressük a családot, majd a szűk baráti kört, és akkor sokan ott meg is állnak. Néha nagyon apró dolgon múlik, hogy a cég akár hatékonyságban, árbevételben, üzleti eredményben kétszeres, ötszörös, tízszeres eredményt érjen el. Ezeket az apróságokat egész egyszerűen nem látjuk, mert a cégvezető tekintete mindig a horizont fölött van, és úgy próbál stratégiát csinálni. Ám ezeket a napi apróságokat, a meg nem oldott kihívásokat egy tanácsadó kívülről, a maga szemszögéből nézi, így sokkal könnyebben észreveszi, hogy mit érdemes tenni, ráadásul őszintébb, tárgyilagosabb, objektívebb tud lenni, mint a cégvezető.

Egy ilyen apróságra mondok egy példát. Az egyik gépipari gyárban, amelyben több száz alkalmazott dolgozik, állandó volt az üzemorvosi jelenlét, mert a technikusok nagy részének folyamatosan fájt valamije, mígnem az egyik mérnök megnézte, hogy mi történik a gépek körül. Este bent maradt, és kreált egy ergonomikus széket, amit éppen olyan optimális magasságra állított be, olyan lábbal látott el, amely úgy gurult, hogy a korábbinál lényegesen kényelmesebben, részben ülve, félig állva tudtak dolgozni a munkások a gép mellett. Addig görnyedtek, hajolgattak, álltak akár 6–8 órán keresztül. Ezzel az eszközzel megszűnt az üzemorvosi jelenlét, megszűntek a táppénzek, hirtelen másfélszeresére nőtt a hatékonyság. Ehhez az „aprósághoz” egy olyan külső szem, egy mérnök kellett, aki körbement, elgondolkodott, és csinált egy vázlatot, majd egy a munkavégzéshez illeszkedő széket. Nos, a tanácsadóink is ezzel a nézőponttal közelítik meg a hozzájuk forduló vállalkozásokat.

 

A szakértők díjmentesen állnak rendelkezésre

Pályázatokkal, finanszírozással kapcsolatos, illetve szervezetfejlesztési tanácsadás – eddig ezek a legnépszerűbb, legkeresettebb területek a Szövetségben a vállalkozókkal 2025 programban Baranyában. A jelenleg is élő lehetőséggel többségében a Pécsett működő szolgáltatással foglalkozó vállalkozások éltek, de mint Karsai Dániel, a program gesztorságát vállaló EU Winner Kft. ügyvezetője mondja, a termelő- és kereskedőcégeknek is érdemes élniük a díjmentes tanácsadás lehetőségével, hiszen a különböző témákban jól felkészült szakemberek várják őket.

– Tanácsadóink egy a mindennapi körforgástól távol álló nézőpontból tudnak rátekinteni a cégek működésére, az adott kihívásra, így olyan nüansznyi részleteket is meglátnak, amelyeknek jelentőségük lehet a továbblépésben, akár a további fejlesztésben. Adózás, cégalapítás, felvásárlás és eladás; Finanszírozás: Széchenyi Kártya, tőkebevonás; Pályázati tanácsadás; Marketing; Digitalizáció; Gyártásoptimalizálás, folyamatok optimalizálása; Termékfejlesztés; Nemzetközi üzlet: piacra lépés, export tanácsadás, partnerkeresés; Iparjogvédelem: új védjegyek, szabadalmak; HR-kérdések, szervezetfejlesztés; Generációváltás – ezekben a témakörökben várjuk a megkereséseket.

– Az előző évek tapasztalatait tekintve melyek voltak azok a tipikus területek, amelyeken jelentősebb érdeklődés mutatkozott a vállalkozások részéről, és mire elég a tanácsadásra dedikált néhány óra?

– A pályázati tanácsadás két óra időtartamú, az egyéb tanácsadásra 3 óra áll rendelkezésre, viszont vannak olyan területek, amikor bizonyos igények esetén akár 20 óra tanácsadást is igénybe vehet egy vállalkozás. A termékfejlesztés, az innováció olyan terület, amikor biztosan nem elég egy találkozó, vagy akár a szervezetfejlesztés, ahol akár az alapok meghatározása áll a középpontban, ott már konkrét további lépések, további tevékenységek is megvalósulhatnak a program keretein belül.

A mikro- és kisvállalkozások a legtöbb óraszámban a pályázatokkal, a finanszírozással kapcsolatos, illetve szervezetfejlesztési tanácsadást vették igénybe, megfigyelhető, hogy ők nehezebben költenek külsős tanácsadóra, így kiváló számukra ez a lehetőség. Azonban érdemes tudni, hogy magánszemélyek is bejelentkezhetnek, a minap éppen egy gyesen lévő anyuka keresett meg minket, aki annak idején félbehagyta a vállalkozását, és most tovább szeretné folytatni. De olyanok érdeklődését is várjuk, akik vállalkozás létesítésében gondolkodnak, előzetesen ők is igénybe vehetnek ilyen tanácsadást. A nagyobb cégek pedig általában valamilyen konkrét üggyel, elakadással fordulnak szakembereinkhez.

– Kik alkotják a tanácsadói stábot?

– Minden tématerületen több éves szakmai múlttal és tapasztalattal rendelkező szakértők állnak rendelkezésre, olyan tanácsadónk is van, aki több mint 20 éve dolgozik a szakmájában.

– Mire hívja fel a vállalkozások figyelmét a jelentkezéssel kapcsolatban?

– A program novemberben ér véget, mindenkit biztatok, hogy éljen a lehetőséggel. Ez egy ingyenes tanácsadás, ahol mindenféle kötöttség nélkül kérhetnek véleményt, tanácsot a szakértőktől. Jelentkezni néhány adat megadásával lehet. Ha a felsorolásban nem találja meg a számára releváns tématerületet a vállalkozás képviselője, a kérése leírását követően igyekszünk számára megfelelő szakembert találni. Egy jelentkező nem csak egy területet, hanem akár kettő-három területet is bejelölhet. A tanácsadás első körében szakembereink személyes találkozón ismerkednek meg a problémával a helyszínen, és igény szerint folytatódik a segítő, támogató folyamat.

 

Gasztrotanácsadás: Legyünk képesek az állandó fejlődésre

Herbály-Hosszú Franciska, a négyszeres Mischlen-ajánlással büszkélkedő Hosszú Tányér gourmet-ház tulajdonosa a gasztronómiai vállalkozásoknak ad tanácsot. De mint mondja, a feladat ennél sokkal összetettebb és sokszínűbb.

– Nem számítottam rá, hogy ennyiféle vállalkozással kerülök kapcsolatba. Akad köztük olyan, aki még csak tervezi az álmai megvalósítását, az önálló útra térést. Nem kifejezett gasztrotanácsadásnak nevezném ezt – bár minden megkeresésnek köze van hozzá –, inkább egyfajta tapasztalatátadásnak, új nézőpont megosztásának, hosszas kutatómunkák lerövidítésének. Találkoztam olyan vállalkozóval is, aki megerősítésre várt, elmesélte a tervét, és kíváncsi volt, kívülről nézve mennyire látszik életképesnek.

– Eddig milyen tapasztalatai vannak a tanácsadásokkal kapcsolatban? Milyen segítséget kértek, miben tudott segíteni?

– Szinte minden megbeszélés során előkerült a vállalkozói lét és annak kihívásai. 12 éve vagyok vállalkozó, mellette családanya, ezért teljesen megértem, átérzem a női kisvállalkozók problémáit, és igyekeztem javaslatokat tenni a hatékonyságnövelésre, illetve bizonyos folyamatok lerövidítésére is. Többeknek abban is tudtam segíteni, hogy a saját kapcsolatrendszeremet felhasználva összekapcsoltam egy-egy beszállítóval vagy termelővel. Együttműködések kialakítására is tettem javaslatokat. Az induló vállalkozásnak pedig felhívtam a figyelmét olyan történésekre, nem várt kiadásokra, amelyeknek nagyon örültem volna, ha annak idején velem is megosztja valaki.

– Hogyan zajlik egy tanácsadás? Egyszeri alkalomról van szó vagy több találkozásról?

– Vállalkozótól függ. Van, aki csak elérhetőségeket, konkrét kérdésre vonatkozó rövid választ vár, másnak az a segítség, ha órákon át beszélgetünk és értő hallgatóságra talál bennem, ilyenkor a konzultáció során alakulnak a kérdések és válaszok.

– A tapasztalatai alapján mire hívná fel a gasztro területen vállalkozók vagy azt tervezők figyelmét, amit érdemes lenne megfontolniuk?

– A legfontosabb, hogy legyenek felkészülve arra, hogy folyamatosan változik minden, és legyenek képesek az állandó fejlődésre. Nem elég túlélni a napokat, hiszen a gasztronómia nagyon nem az a szektor, ahol valamit tökéletesre fejlesztünk (legyen szó egy süteményről vagy kenyérről, esetleg egy jellegzetes fogásról az étlapon), és onnantól kezdve hátra lehet dőlni. A különböző technológiák, az egyre népszerűbbé és könnyebben elérhetővé váló termelői alapanyagok, a vásárlói igények mind-mind arra sarkallják a vállalkozókat, hogy minőségbeli szintet lépjenek. Nagyon jó azt látni, hogy a vendéglátóhelyek igyekeznek lépést tartani egymással, valakinél észrevesznek egy jó gyakorlatot, megfigyelik, hogy ebből az ő vállalkozásukba mi emelhető át, és meg is valósítják azt. Fontos ezt úgy nézni, hogy milyen globális hozadéka lesz, és semmiképp sem versenytársként tekinteni egymásra.

– Milyen pozitív visszajelzés érkezett a vállalkozók részéről a tanácsadások után?

– Ha egy vállalkozót emelhetnék ki, aki a legjobban meglepett, akkor Mészáros Henriettet említeném, aki hosszú évek óta sikeres virágboltot üzemeltet Pécsen. Nincs elakadása, rengeteg megrendelése van, mégis úgy érzi, hogy nem elég a trendkövetés a szakmában, mindig lehet újabb és újabb célokat kitűzni a komplexebb szolgáltatás érdekében. Ezen a ponton tudtam bekapcsolódni a gondolatmenetébe, hiszen olyan apró kulináris fejlesztésben gondolkodik, ami még élménygazdagabbá teheti a vásárlói számára a BlumArt élményt. Tőle érkezett egy ilyen visszajelzés: „Köszönöm szépen a rám szánt idődet. Nem gondoltam volna, hogy egy-egy jól eltalált mondattal mennyire irányba lehet tenni, éppen azt a támogatást és biztatást kaptam, ami hiányzott ahhoz, hogy lépéseket tegyek a megvalósítás felé.” Egy másik tanácsadást kérő hölgy pedig ezt írta: „Eleinte bizonytalan voltam benne, hogy bárkivel is megosszam az elképzelésemet, de nagyon örülök, hogy megtettem az első lépést, és tanácsot kértem. A kapott információk alapján már tudom, hogy sokkal alaposabban át kell gondolnom, mikor adjam fel a biztos állásomat a hobbimért. Mégsem olyan egyszerű a vállalkozói lét, mint hittem, és úgy érzem, sok olyan hasznos felvetést kaptam, amit ha alaposabban körüljárok, akkor biztosabb alapokra tudom majd építeni a vállalkozásomat.”

 

Marketingtanácsadás: fontos, hogy a vevő szemével lássuk a cégünket

Szilágyi Tímea mintegy 20 éve segíti a kis- és középvállalkozások marketingjét vállalkozásában, a mikroMarketingben, a Szövetségben a vállalkozókkal 2025 programban ő várja a marketingtanácsadásra jelentkezőket.

– Általában vagy kezdő vállalkozók vagy pedig olyan cégek fordulnak hozzám, akik elakadtak valamiben. A kezdő vállalkozók egy roppant hálás „közönséget” jelentenek, nagyon nyitottak a marketingre, az információkra, nekik főként a marketingjük tudatos kialakításában tudok segíteni. Elsősorban azt igénylik, hogy állítsunk össze egy eszköztárat, milyen marketingeszközöket használjanak a tevékenységük során. Ebbe nyilván beletartozik az onlinemarketingen belül a közösségi média, a weblap, illetve bármilyen offline marketingeszköz is. A jelentkezők másik csoportját azok a már gyakorló kisvállalkozók képezik, akik elakadtak valamiben. Ugyan rengeteg marketinginformációval rendelkeznek, de az a tapasztalatom, hogy nem nagyon ültetik a gyakorlatba, mert túl sok az információ, ennek eredményeként káosz lesz a fejükben, így nem tudják, hogy a tevékenységükben, a helyzetükben vagy a vállalati életciklusukban mit használjanak. Az is előfordul, hogy tudják, mit kellene csinálniuk, de nincs hozzá szoftverük, eszközük vagy alkalmazásuk, ezért keresek vagy javaslok nekik olyan szoftvert, online platformot, amivel tovább tudnak lépni.

– Mi a tapasztalata, ma már belátják a vállalkozásvezetők, hogy szükség van marketingre?

– Ezen a téren javulás tapasztalható az elmúlt években. 20 évvel ezelőtt kezdtem a vállalkozásomat, akkor a diplomamunkámhoz készítettem egy felmérést, amelyben azt kutattam, mennyire tartják fontosnak a marketinget a baranyai vállalkozások. Akkor még csak mintegy 30% mondta azt, hogy fontos a marketing, ezzel ellentétben az utóbbi években úgy veszem észre, hogy jóval nyitottabbak a marketingre, és tudják, hogy kell, igaz, vannak, akik még szükséges rossznak gondolják. Szerintem ez csak azért van így, mert nincs elég gyakorlatuk, rutinjuk benne, és nem látják át a folyamatokat és azok következményeit. Sokan nem is tudják, hogy hogyan kezdjenek neki, például nekik is jól jöhet a mostani tanácsadás.

– Mi a tapasztalata, inkább kiadják, vagy pedig a vállalkozások maguk végzik a marketingjüket, még ha sokat is kell hozzá tanulniuk?

– Az a tapasztalatom, hogy először mindenki maga akarja megoldani, mert azt gondolják, hogy csak összekattintok néhány dolgot, és akkor megvan. Ám minél jobban, tudatosabban akarják csinálni, annál inkább rájönnek, hogy sok mindent nem lehet házon belül megoldani. Főként a női vállalkozókra jellemző, hogy mindent egyedül akarnak csinálni, de a sok apró feladatban elaprózódnak, és azért nem jutnak egyről a kettőre. Tehát szerintem jó megoldás lehet, hogy ha kiszervezik a marketinget vagy annak egy részét. Megjegyzem olyan terület is van, amit pedig muszáj házon belül tartani, mert egy külsős nem láthat bele olyan mélyen a mindennapokba.

– Mi az a tipikus hiba vagy szemlélet, amin jó lenne változtatni, amibe sok vállalkozás belefut?

– Az egyik, hogy ne belülről nézzék a cégüket, hanem a vevő szemével próbáljanak meg rátekinteni. Még ma is sokan termékközpontú szemlélettel rendelkeznek és nem vevőközpontú marketinget folytatnak. Az lenne a jó, ha vevőközpontúan néznék a cégüket, és nem belülről, hanem kívülről, ahogy a vevő is látja őket. A másik tipikus hiba, hogy mindenki azt mondja, nincs ideje a marketingre, és csak akkor kezdenek el valamit tenni, amikor már ég a ház. A mondás szerint nem akkor kell kutat ásni, amikor már szomjas az ember, hanem már előtte, tehát az már régen rossz, hogy akkor állunk neki a marketingnek, amikor már baj van. Ne tűzoltásszerű legyen a marketing, hanem inkább rendszeres és folyamatos. Ugyanilyen tipikus viselkedési mód, hogy a konkurenciát követik és másolják a marketingjüket, olyanok akarnak lenni, mint a többiek. Pedig a marketing éppen arról szól, hogy hogyan lehet kitűnni a versenytársak közül.

– Hogyan érdemes készülniük a marketingtanácsadásra a jelentkezőknek?

– Előzetesen el szoktam kérni minden olyan marketinganyagot, amit használnak, ezeket átnézem, így kapok egy képet arról, hogy milyen marketingtevékenységet folytatnak. Ez egy jó kiindulópont, már nem teljesen idegenként találkozunk, és én is fel tudok készülni a felmerülő kérdésekre.

 

Vállalkozásfejlesztés Baranyában – a kamara programjai a helyi gazdaság erősítéséért

A kamara a Vállalkozásfejlesztési projekt keretében olyan programokat valósít meg, amelyek célja a helyi gazdasági szereplők együttműködésének erősítése és a vállalkozások fejlődésének támogatása. A projekt egyik eleme a „Beszállítói Térkép Baranya”, amely feltárja a megye gépipari és feldolgozóipari vállalkozásainak beszállítói kapcsolatait, és digitális adatbázis formájában segíti a hálózatosodást, az együttműködést és az új fejlesztések megalapozását.

A kamara „Ismerje meg a kamarát” címmel négyrészes fórumsorozatot is szervez Komlón, Szigetváron, Siklóson és Mohácson, ahol a vállalkozások megismerhetik a kamarai szolgáltatásokat, visszajelzést adhatnak igényeikről, és kapcsolatokat építhetnek egymással. Ezt egészíti ki a rendhagyó B2B találkozó, amely kötetlen formában biztosít lehetőséget a cégvezetők számára a szakmai és üzleti kapcsolatok elmélyítésére.

A vállalkozói szakmai műhelyek rendszeres találkozói a tudásmegosztás és az inspiráció terepei, ahol a résztvevők új ismereteket, gyakorlati példákat és együttműködési lehetőségeket szerezhetnek. A turisztikai ágazat szereplőit a kamara jó gyakorlatokat bemutató workshopra várja, ahol sikeres helyi vállalkozások osztják meg tapasztalataikat a versenyképesség növelése érdekében.

A projekt részeként készül el a vállalkozói adminisztrációcsökkentő javaslatcsomag is, amely a helyi cégek tapasztalataira építve konkrét megoldásokat fogalmaz meg a bürokratikus terhek enyhítésére. A programok közös célja, hogy Baranya vállalkozásai erősebb kapcsolatrendszert alakítsanak ki, és felkészültebben reagáljanak a gazdasági kihívásokra.

 

A Vállalkozásfejlesztési Projekt a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósul meg. Támogatói Okirat: NGM_SZERZ/173/3/2024_PBKIK/1.