A nem fejlődés visszafejlődés – tartja a közkeletű mondás, aminek igazságtartalmát a cégek nap mint nap megtapasztalják. Nem kell mindig látványos előmenetelre gondolni, sokszor egy a mindennapi működést gördülékenyebbé tevő megoldás, esetleg egy új eszköz, koncepció vagy éppen új partnerrel való együttműködés, egy „véletlen” találkozás tolja előre a vállalkozások szekerét. Összeállításunkban ezekre hozunk sikeres példákat.

Miben lehetünk mindig jobbak?

Az ingatlantörzskönyvvel az ingatlanokról való új gondolkodást teremtette meg a Go-Home Kft. A szélesebb körű bevezetés – rajtuk kívülálló okok miatt – még várat magára. Az ingatlanfejlesztéssel, -tervezéssel foglalkozó pécsi vállalkozás életében kiemelt jelentőséggel bír az újító szellem, ebben a cégben dolgozó kollégák mind elkötelezettek.

– Az ingatlantörzskönyv segít eligazodni az ingatlanokkal kapcsolatos kérdésekben, sőt, ezen keresztül intézhetjük az ingatlannal kapcsolatos jogi ügyeinket, kivitelezési munkálatainkat, de a felhasználó akár az ingatlanhirdetését is feladhatja, illetve igénybe veheti partnereink ajánlatait. A fejlesztéssel az volt a célunk, hogy csökkenjenek a felhasználók ingatlannal kapcsolatos költségei – mondja Duga Marcell, a Go-Home Kft. ügyvezetője. – Sajnos a különböző külső körülmények miatt egyelőre nem sikerült szélesebb körben bevezetni, pedig fejlesztésünk nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőséggel bír. A kamarától az elmúlt években folyamatos segítséget kaptunk a, bízunk benne, hogy a közeljövőben a társadalom különböző rétegei is felismerik ennek a fejlesztésnek a létjogosultságát.

– Miként érvényesül ez a fajta újító szellem az önök vállalkozásában?

– Az innováció mind a Go-Home-ban, mind az egyéb társcégeinkben jelen van. Minduntalan keressük az újításokat, ebbe a kollégáinkat is folyamatosan bevonjuk. Közösen dolgozunk rajta, hogy az elvégzett feladaton miként lehet javítani, milyen más módszereket alkalmazni, amitől esetleg javul a teljesítményünk. Az ingatlantörzskönyv is egy mérnöki fejlesztés. A mérnöki fejlesztésekben az elmúlt évtizedekben különböző módszerek honosodtak meg, például a mesterséges intelligencia alkalmazása. Fontos feladat annak meghatározása, hogy miként lehet a rendszerbe integrálni, milyen szinten lehet figyelembe venni. Ha bármilyen technológiai folyamatot vagy új szoftvert találunk a piacon, amivel egy adott problémát gyorsabban, hatékonyabban vagy pontosabban lehet kezelni, azt megpróbáljuk alkalmazni. Az egyes feladatok ellátásával kapcsolatos költségelemzésekben vizsgáljuk a kollégáink hatékonyságát, ha valahol kiugró értéket tapasztalunk, azt elemezzük, hogy miként lehetne rajta javítani. Ezek a tevékenységek napi szinten jelen vannak a működésünkben.

– Ez egy jóval szélesebb spektrumot, egy másfajta látásmódot igényel az önök részéről, mint a csak a szakmájuk ismerete.

– Az ingatlantörzskönyv-rendszer és analízis igen széles spektrumot vizsgál a társadalom legapróbb építőkövéig, így ez nemcsak egy műszaki fejlesztés, hanem egy átfogó szemléletmód. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara készített egy gazdasági hatástanulmányt arra vonatkozóan, hogy az ilyen innovatív szemléletben való munkavégzés igenis érdeke lenne a magyar államnak. Ha egy ingatlanról szóló műszaki, jogi, egyéb paraméterek egy speciális rendszerben tárolódnak, és azok jól követhetők, az olyan hatékony információáramlást jelent társadalmi szinten, amivel kimutathatóan növekszik a GDP, és ez az előny még számos más területen is érvényesül.

– Miként találják meg azokat a partnereket, akikkel egy ilyen új rendszer fejlesztésekor együtt tudnak működni?

– Steve Jobs egyik fejlesztésével kapcsolatban egyszer azt mondta, hogy: „az embereknek meg kell mutatni, mit szeretnének, mert amíg nem látják, addig nem tudják, hogy arra van igényük.” A mi fejlesztésünk is illeszkedik ehhez a szellemiséghez, ameddig nem használja valaki az ingatlantörzskönyv-rendszert, addig nem tapasztalja meg, hogy micsoda előnyei vannak. Társcégünkben végzett tervezői tevékenység során, amikor készen vagyunk egy létesítménnyel, minden alkalommal beregisztráljuk az ingatlantörzskönyv-rendszerbe, és azok a vállalkozások, amelyek megrendelőként ezt megkapják tőlünk, előszeretettel használják. Tapasztalataink szerint bármilyen létesítményt tervezünk, öt év múlva senki sem találja meg a terveket, addigra már személycserék is történtek a cégnél, de ha valaki belép ebbe az adatbázisba, akkor például minden dokumentációt, információt megtalál az ingatlanról. A velünk kapcsolatban álló partnerek értékelik ezt a fajta újító gondolkodást, ami egyértelműen hozzájárul a sikerünkhöz.

A Kikelet megnyitását is számos együttműködés támogatta

Május elején új köntösben újranyitott a Kikelet étterem. A város felett elterülő legendás vendéglátóhelyet Teleky Zoltán séf és csapata gondolta újra. A nyitás előtt két próbahétvégét is tartottak, hogy az ott kapott visszajelzések alapján tökéletesre tudják csiszolni a folyamatokat.

– A bólyi Kiskastély, valamint a Zsolnay étterem kapcsán a Covid után megfogadtam, hogy nem szeretnék többet à la carte-os éttermet üzemeltetni, de aztán 2024 novemberében megkeresett a Da Vinci Magánklinika korábbi tulajdonosi köre, hogy egy igazán színvonalas éttermet képzelnek el a Kikeletben, és rám gondoltak. Hosszú vacillálás után közösen kitaláltunk egy mindkettőnk számára elfogadható koncepciót, és belevágtunk. Bő másfél éven keresztül zajlott a tervezés, az építészeti, belsőépítészeti munkák, amire eljutottunk a mai állapotig.

– Mi az új étterem koncepciója?

– Szeretnék egy XXI. századnak megfelelő modern stílusú vendéglátást, ami a magyar bisztrókonyhára épül. Semmiféleképpen sem fine dining étteremben gondolkodunk, hanem egy olyan helyben, ahol egészséges, jó minőségű, tiszta alapanyagokból ismert komfortfoodos ételeket készítünk progresszív módon, bisztróstílusban tálalva, és a környezettel egy élményvendéglátást valósíthatunk meg. Ehhez a Kikelet egy lokálisan jó hátteret képes biztosítani, itt található a város egyik legszebb kilátást nyújtó terasza, ezt szeretnénk ötvözni egy kiváló termékkel és szolgáltatással, amelynek eredményeként egy valódi élményben lehet részük a vendégeinknek. Maximálisan bele szeretnék tenni ebbe az étterembe mindent, egy olyan gasztronómiai élményt kínálni, ami jelen pillanatban nincs a régióban.

– Két próbahétvégét is tartottak a nyitás előtt, ezek milyen tapasztalatokkal szolgáltak?

– Az első próbanapon minden megtörtént, ami megtörténhet, főként technikai eredetű problémákkal szembesültünk, de szerencsére jól fogadták a vendégek. Néha előfordult, hogy a kelleténél többet kellett várni, de bízunk benne, hogy a nyitásra minden tökéletesen összeáll. Addig nem nyitunk ki, amíg minden nem tökéletes.

– Hogyan valósul meg az együttműködés az ingatlan tulajdonosaival?

– Egy hosszú távú bérleti szerződést kötöttünk, és maximális bizalmat, szabad kezet adott a tulajdonosi kör. Megkaptuk előre a bizalmat, és úgy gondolom, hogy nagyon jó lesz az együttműködés. Az éttermet magában foglaló épületben nem folyik fekvőbeteg-ellátás, a klinikán hétvégén maximum délelőttig van rendelés, így nem zavarjuk a Da Vinci működését, még ha hétvégén éppen lakodalmat vagy bármilyen rendezvényt szolgálunk is ki. Annyiban illeszkedünk a klinika működéséhez, hogy természetesen figyelünk arra, hogy egészséges ételeket készítsünk. Minőségi, válogatott alapanyagokkal dolgozunk, nem nagyipari tömegtermékekkel, figyelünk a vegánokra és az ételallergiával küzdő vendégekre is, hogy mindenki találjon a maga számára megfelelő ételeket. A kórház étkeztetését is mi biztosítjuk, gondosan fogunk arra ügyelni, hogy azt mondhassák: az egész országban a kórházi ellátás keretében itt a legjobb az étel.

– Miként alakultak az elmúlt években a vállalkozásaikban az együttműködések, ezek milyen módon építették a cégeiket?

– Számomra elsődleges, hogy olyan alapanyagokkal szeretnék dolgozni, amit saját magam is fogyasztok, ez alapján választottunk beszállítókat. Van, akivel akár 20 éve is együtt dolgozunk, velük már kialakult egy mély bizalom. Csak kiváló alapanyagból lehet jó minőségű ételt készíteni, például ha füstölt áruval dolgozunk, abban nincs semmilyen ízfokozó vagy pácsó, az kizárólag hagyományos úton-módon készülhet. A beszállítóink ismerik az elvárásainkat, amihez kiválóan alkalmazkodnak, a jó együttműködés mellett közösen tudunk gondolkodni. Azokkal a vállalkozásokkal, szolgáltatókkal szeretünk együtt dolgozni, akik hasonló minőségben hasonló szemléletet képviselnek, mint mi, akiknek az alkotási vágy az első, hogy a legjobbat nyújtsák a megrendelőiknek.

– Ön a Baranyai Gasztronómiai Klaszter és Egyesület elnöke, ahol szintén az együttműködés mellett tette le a voksát.

– Azt mondják, egy fecske nem csinál nyarat, ha összefogunk a hasonló szemléletű vállalkozókkal, akkor sokkal többre vagyunk képesek. Fontos, hogy ezzel mindenki előtt nyíljon meg egy új világ, és a közös munkába hozza be a saját szemléletét, ismerjük meg, hogy a másik mit gondol egyes témákról, és fogadjuk el a másikat, tanuljunk egymástól. Ha három ismertebb cég fog össze egy jó cél érdekében, az sokkal erősebb, mintha egyvalaki próbálja ugyanazt véghezvinni. Nagyon fontos a kölcsönös bizalom, a tisztelet, hátsó szándék nélküli önzetlen együtt gondolkodásra van szükség minden szakmában. Olyan tagokkal szeretnénk bővíteni a csapatot, akik hasonlóan gondolkodnak erről, akik azért akarnak tenni, hogy jobb legyen a helyi gasztronómia, aminek országosan is híre megy, és ami turistákat vonzhat a térségbe, végső soron amivel feltehetjük magunkat a nemzetközi gasztronómiai térképre.

Az orvosok tájékoztató munkájának segítésére fejlesztettek digitális platformot

Akár 50%-kal is csökkenthető a műtét utáni szövődmény mértéke, amennyiben a betegek betartják a kezelőorvos által előírtakat – ezt felismerve a betegedukáció érdekében fejlesztett ki egy digitális platformot az OK Health Kft. A cégvezető, dr. Oláh Gergely sebészként vesz részt a betegellátásban, a saját tapasztalatai vezették a betegtájékoztató rendszer kidolgozására.

– A mindennapi munkám során arra lettem figyelmes, hogy igen nagy a rés aközött, hogy mennyi és milyen információt kellene átadnunk a betegeknek, illetve hogy ebből mennyit tudnak befogadni valójában és az milyen mértékben hasznosul. Ha a betegek betartják a műtéti felkészülés, valamint a műtét utáni időszakra ajánlott javaslatokat, a felére tudnánk csökkenteni a szövődményrátát. Ehhez még az is hozzáadódik, hogy az utóbbi években jelentős mértékben megnőtt a betegek információéhsége, az interneten, a különböző alkalmazásokban, újabban pedig az AI által számos fórumon nagyon sokfajta információval találkoznak, amelyekből laikusként nehéz kiszűrni a releváns tartalmat. Korábban magam egy kis tájékoztatót adtam a betegeknek, hogy mit érdemes vagy mit nem ajánlott tenniük a műtéti sebbel, és amikor visszajöttek varratszedésre, kiderült, hogy legtöbbjük el se olvasta. Ráadásul egy műtét vagy egy orvosi konzultáció önmagában stresszes szituáció, ezért a kapott információknak csak a töredékét tudják visszaidézni a betegek, ezért is kezdtünk el azon gondolkodni, hogy miként lehetne strukturáltan, de kellően személyre szólóan átadni a legfontosabb tudnivalókat – így jött létre ez a betegedukációs platform.

– Hogyan működik a digitális felület?

– Amikor a beteg kap egy műtéti diagnózist, készül hozzá egy QR-kód, az e mögött álló teljes, videós edukációs tartalmat megkapja, amit a szakmai sztenderdek alapján állítunk össze a diagnózisra vonatkozóan, az információátadásba pedig bevonjuk az őt ellátó személyzetet is. A tájékoztató nemcsak a műtétre korlátozódik, hanem arról is informálja a pácienst, miként készüljön fel a műtétre, mi fog történni a műtét során, azt követően hogyan gyorsíthatja regerációját, vagy például milyen táplálkozást érdemes folytatnia stb. A tájékoztatóanyag részét képezik anatómiai ismeretek, a műtétre való pszichológiai felkészülés is, valamint egy általános információs csomag az intézményről, segítve a páciens tájékozottságát. Minél több területet igyekeztünk lefedni, ami egyrészt csökkenti az orvos álalános tájékoztató jellegű munkáját, több teret hagyva az egyedi tájékoztatásra (pl. egyéb diagnózis, ami szerepet játszik a gyógyulásban), másrészt a korábbinál sokkal felkészültebbé teszi a betegeket, ennek köszönhetően gördülékenyebbé válik az együttműködés.

– Hol tart a platform létrehozása?

– Épp bevezetés előtt áll, jelenleg a belső tesztelések folynak, ami hosszabb folyamat, és időközben megnőtt a szakterületi lefedettség igénye, így több orvosi területre is kiterjesztettük. Elsőként három szakterületen, az urológián, a sebészeten és a nőgyógyászaton indítjuk majd el a videós tartalmakat magában foglaló edukációt. Mi úgy látjuk, hogy óriási rá az igény mind orvosi, mind páciens oldalról.

– Kivel kooperáltak, hogy a tartalmakat megfelelő formába tudják önteni?

– A rendszer két kulcselemből áll, az egyik az orvosi szöveg minőségére és közérthetőségére vonatkozik. A szakmai tartalom elkészülésében orvosok és egészségügyi szakszemélyzet vett részt, és irodalmi célú korrektúra is történt a közérthetőség biztosítására. Továbbá kiemelten fontos volt egy szakmailag megkérdőjelezhetetlen szervezet validációja, ebben kiváló együttműködés alakult ki a Pécsi Tudományegyetemmel. A rendszer másik kulcseleme a tájékoztató videók létrehozása és digitális avatárok elkészítése, hogy ezeken keresztül tájékoztassuk a pácienseket. A digitális rendszer kiépítéséhez informatikusokkal, programozókkal dolgozunk együtt. Különös figyelmet fordítunk a kiberbiztonságra, a személyes adatok védelmére. Rendkívül fontos számunkra a szerzői jog védelme, amelyben a PBKIK szakértője, Liber Noémi a kezdetektől a segítségünkre volt, neki, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarának köszönhetően a PTE-vel és a külső parterekkel való kapcsolódások sokkal könnyebben megvalósultak, továbbá ezek menedzselése tekintetében jelentős szakmai támogatást tudhatunk a magunkénak.

– Orvosként mi a hajtóerő önben az ilyen fajta fejlesztésre, a vállalkozásra?

– Szerencsés vagyok, mert a kollégáim szakterülettől és intézménytől függetlenül kreatívak, és igyekeznek jobbá tenni a rendszert, amiben dolgoznak – mind kisebb léptékű, mind nagyobb jobbító projektekkel találkozom napi szinten. Az orvosi szakma egyfajta művészet, amelynek része az a fajta gondolkodás, hogy mindenki lehetősége szerint, a maga gondolatiságában próbálja jobbá tenni az egészség helyreállítását szolgáló folyamatot. Jó példa erre, hogy ha egy műtéti technikában van lehetőség a változtatásra, jellemzően az orvos maga jár utána, hogy az adott változás jobb ellátást eredményez-e, támogatja-e, esetleg felgyorsítja a gyógyulást. Több szinten tetten érhető az egészségügyben ez a fajta gondolkodás, vannak, akik műtéti technikákat tudnak fejleszteni vagy újakat behozni, esetleg kitalálni új eszközöket, de sokszor csak a műtőben egy ergonomikusabb elrendezés jelentős komfortjavulást tud eredményezni minden műtéti csapattagnak. Az innovatív gondolkodás jellemző az orvostársadalomra, és kiemelt figyelmet kap mind a társadalmi, mind az üzleti szereplőktől, elég csak az orvoslással szorosan összefüggő kutatásokat vagy az új orvosi eszközöket övező kíváncsiságot említeni. Számomra nagyon fontosak azok az innovációk, amik mindennapi problémákra nyújtanak új és hatékony megoldási alternatívát és széles kör ellátásán tudnak jobbítani akár úgy, hogy   más területeken kipróbált eszközöket összekapcsolnak, és abból lesz valami új – jelen esetben a hétköznapi betegellátást, az orvosi és szakszemélyzeti tudást egy új informatikai eszköztárral integráljuk. Megtaláltuk a létrehozásához a lehetőségeket, a kiváló kapcsolatokat és a teszt indításához szükséges a finanszírozást. A legfontosabb számomra azonban a betegellátás jobbítása iránti belső igény, ami tapasztalatom szerint az ellátásban részt vevő minden szereplő számára kiemelt fontosságú.

A közvetlen és őszinte emberi kapcsolatokra épülnek az üzleti kooperációk

A Dél-Dunántúli Gépipari Klaszter tagjaként rendszeresen együttműködik a klasztertagokkal az egyedi géptervezéssel és -gyártással foglalkozó hidasi Asinox Kft., amelynek ügyvezetője, Szélig József a klaszter egyik benchmarking ülésén ismerkedett meg a házigazda Fórum-Plussz Kft. képviselőjével – a találkozásból pedig üzleti együttműködés lett.

– A benchmarking üléseket mindig más helyszínen, valamelyik tagnál rendezzük meg, így vendégeskedtünk a szerszámkészítéssel foglalkozó Fórum-Plussznál, ahol üzemlátogatáson is részt vettünk. Ott láttuk, hogy ez a vállalkozás mire képes, milyen eszközei vannak, és amikor olyan jellegű munkánk lett, amiben úgy gondoltuk, hogy együtt tudunk működni, kértünk tőlük ajánlatot, így azóta egy adott terméket ott gyártatunk. A Fórum-Plussz kapcsolt vállalkozásától, az Acélpartner Kft.-től pedig lángvágott alapanyagot veszünk, így két partnerünk lett egy kapcsolódásból. Ugyanígy a klaszteren belül is többekkel dolgozunk együtt, időnként akár lézervágásban, alkatrészgyártásban, hengerítésben megrendelőként vagy beszállítóként lépünk fel. Ezek a partnerlátogatások azért is hasznosak, mert jobban rálátunk, hogy az egyes vállalkozások mivel foglalkoznak, így nagyobb eséllyel jöhetnek létre kooperációk, vagy ha a német és osztrák partnereink a mi cégünktől kérnek ajánlatot, de nem tudjuk teljesíteni, mert nincs hozzá eszközöm vagy kapacitásom, akkor könnyen találok partnert a megrendeléshez. A korábbi munkahelyemen műszaki igazgatóként dolgoztam, ott is rengeteg kooperációt folytattunk a környékbeli gépipari cégekkel, úgyhogy ez a szemlélet régóta benne van a mindennapjainkban.

– A szakmai kompetenciák és a kapacitások mellett az önök részéről milyen elvárások fogalmazódnak meg a leendő együttműködő partnerek felé?

– Az esetek többségében nem az írásos megállapodás az elsődleges, hanem az, hogy hasonló szemléletű emberekkel találkozom, megbeszélünk valamit, és akkor az úgy teljesül. Természetesen fontosak a szerződések, de ha valakivel megállapodok és néhány mondatban leírjuk a határidőt, az árat, a fizetési és az egyéb feltételeket, és értünk a szóból, akkor elég, ha fölveszek egy telefont, amennyiben csúszok vagy készen vagyok, és ennyivel véget is ér az ügylet. Szinte minden partnerünkkel ilyen közvetlen és őszinte viszonyban vagyunk, ez a külföldiekre, valamint a beszállítóinkra is áll. Akit megismerünk, este hatkor is felhívhat bennünket, ha egy rajzon nem találja meg a méretet, és ugyanígy én is kérdezhetek tőle „műszak” után vagy előtt, netán amikor autóban van. A közvetlen emberi kapcsolat a mi esetünkben biztonságot ad, inkább szóban, mint írásban kommunikálunk. Egy telefonnal negyed annyi idő alatt el tudom intézni az ügyeket, és a hangsúlyból is tudom, hogy az az igen valódi, vagy nem gondolták komolyan. Eddig is és ezután is az emberi kapcsolatokra épül a tevékenységünk.

– Az együttműködések mellett a fejlesztések is sokat adnak egy cég előremeneteléhez, sikeréhez.

– A közelmúltban kaptunk a Magyar Innovációs Szövetségtől a 34. Innovációs Nagydíj keretében az önjáró elektromos csévélőnkre nagydíjat, tehát a fejlesztés alapvető a működésünkben. Minden munkánál próbálunk úgy megfelelni az ügyfélnek, és azért vannak 20–25 éves partnereink, mert amikor elakadnak, keletkezik egy problémájuk, azt általában megoldjuk. Még akkor is, ha nem mindig gondoljuk, hogy az innováció, vagy olyan szakmai teljesítmény, amit nagy dobra kellene verni. Az az egyik erősségünk, hogy megoldást találunk, ezért az ügyfelek mindig visszajönnek hozzánk a kérdésükkel vagy a problémájukkal. A nyereségünket fejlesztésre, jellemzően a technológia fejlesztésére költjük. Ma nem azt látom, hogy a nagy hal eszi meg a kisebbet, hanem a gyorsabb a lassabbat. Nemcsak az fontos, hogy sokféle dolgot tudjunk csinálni, vagy hogy a kapacitásunkat 100%-ban kihasználjuk, a beruházásainkat sokkal inkább azért hajtjuk végre, hogy leszorítsuk azokat az időket, amik technológiai, műszaki kooperációval telnek. Tehát ha egy ügyfél szól ezen a héten, hogy a jövő héten szüksége lenne egy adott termékre, akkor nincs arra idő, hogy elvigyük még valahova lézervágni, egy másik helyen összehegeszteni, egy harmadik helyen megesztergálni, aztán lefestetni, és még becsomagolni és kiszállíttatni. Akkor tudok jövő hétre valamit teljesíteni, ha ezekből a szegmensekből minél többet képes vagyok úgy lefedni, hogy saját szabad kapacitásom van adott eszközön, gépen, vagy én osztom be az időt, hogy mi a prioritás és sorrend. A kapacitásainkat vagy a fejlesztéseinket arra használjuk, hogy a tehetségünket és a képességeinket, a tudásunkat bővítsük. Ez adott esetben az ügyfeleink számára fontos különböző tanúsítások megszerzését is jelenti, 2013-14-ben szereztük meg például az EN 1090 hegesztőüzemi minősítést, ami akkor az országban még csak 40 cégnek volt meg, mert a németországi partnerünk részéről ez már abban az időben elvárás volt. Próbálunk a tanúsításokon keresztül az ügyfélelvárásoknak is megfelelni, és nemcsak abban, amit gyártunk, hanem abban is, ahogyan.

K.T.