A hírlevél szerkesztésének időpontjában a Kisvállalkozások Tételes Adóját (KATA) érintő törvénymódosítás végleges szövege még nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Amint elérhető lesz a módosító rendelet, tájékoztatjuk a részletekről a vállalkozásokat, valamint tájékoztató fórumot szervezünk a témában. Kamaránk az egyeztetések során nem a most megjelent szabályozást képviselte. Baranya megyében a mikrovállalkozások aránya nagyon magas, ezért azt javasoltuk, hogy amennyiben a KATA szabályait – a visszaélések okán – változtatják, akkor az érintett vállalkozói kör számára egy, a KATA-hoz hasonló, vagy annál még kedvezőbb költségű, az adminisztrációt minimális szinten megkövetelő adónem kerüljön kialakításra és bevezetésre. Kamaránk az előzetes szövegezés alapján folytatja a korábban megkezdett egyeztetéseket a baranyai adózási szakértőkkel és az érintett kisvállalkozókkal, valamint javaslatcsomagot készít a KATA szabályozás és a mikrovállalkozások, egyéni vállalkozások számára hatékony új adónem kialakítása érdekében.
A 2012-ben bevezetett adózási módot a 2012. évi CXLVII. törvény szabályozza. E helyébe lép a parlament által 2022. július 12-én elfogadott új törvény a kisvállalkozók tételes adójáról, amelynek legfontosabb szabályai szeptember 1-én lépnek hatályba.
Kata változások 2022. szeptember 1-től
Ki lehet katás?
Változik a kata alanyiság alá tartozók köre.
2022. augusztus 31-ig:
- az egyéni vállalkozó
- az egyéni cég
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság
- kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság
- ügyvédi iroda
2022. szeptember 1-től:
- főfoglalkozású egyéni vállalkozó
Nem lehet bevétel cégektől
A katás (a taxisok kivételével) nem szerezhet bevételt az adózás rendjét szabályozó törvény (Art). szerinti kifizetőtől (ideértve a külföldi kifizetőt is). Csak magánszemélyeknek értékesíthet vagy szolgáltathat, cégeknek, jogi személyeknek nem. Ha mégis szerez bevételt cégektől vagy jogi személyektől (kiállít nekik számlát), akkor automatikusan elveszti a kata jogosultságát a bevétel megszerzését megelőző nappal.
A kata összege
2022. augusztus 31-ig:
- főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer forint,
- főállású kisadózó után havi 50 ezer forint,
- főállású kisadózó után magasabb ellátási alap fejében havi 75 ezer forint.
2022. szeptember 1-től:
- havi 50 ezer forint mindenkinek.
Kata bevételi határ
2022. augusztus 31-ig:
- A katásnak évi 12 millió forintos nettó árbevételig a tételes adón kívül nincs más fizetnivalója. Évi 12 milliós árbevétel fölött azonban a különbözet után 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha valaki nem teljes évet katázik, akkor a 12 millió forintot időarányosan, havi egymillió forintjával kell figyelembe venni.
- Ugyanazon adóalanytól érkező évi 3 millió forintnál magasabb bevétel esetén a 3 millió forint feletti részre 40 százalék plusz adót kell fizetnie annak, akitől a bevétel származik.
- A katás 12 milliós nettó árbevételig bejelentkezhet alanyi áfamentességre.
2022. szeptember 1-től:
- A katásnak évi 18 millió forintos nettó árbevételig a tételes adón kívül nincs más fizetni valója. Évi 18 milliós árbevétel fölött azonban a különbözet után 40 százalékos adót kell fizetnie. Ha valaki nem teljes évet katázik, akkor a 18 millió forintot időarányosan, havi egymillió forintjával kell figyelembe venni. (Az ügyfelenkénti 3 millió forintos határt eltörölték.)
- A katás 12 milliós nettó árbevételig bejelentkezhet alanyi áfamentességre.
Kata befizetése és bevallása
2022. augusztus 31-ig:
A kata tételes adóját minden tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig kell befizetni. A 40 százalékos extra adót a tárgyévet követő kata-bevallással együtt február 25-ig kell befizetni. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást és a befizetést a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni. Ha 2022. szeptember 1-ével megszűnik a katás státusza a vállalkozásnak, az augusztusra vonatkozó katát még meg kell fizetni!
2022. szeptember 1-től:
A kata tételes adóját minden tárgyhónap utáni hónap 12. napjáig kell befizetni. A 40 százalékos extra adót a tárgyévet követő kata-bevallással együtt február 25-ig kell befizetni. Ha az adóalanyiság év közben szűnik meg, a bevallást és a befizetést a megszűnést követő 30 napon belül kell megtenni.
Katával bevallottnak és kifizetettnek minősülő adók és közterhek
2022. augusztus 31-ig:
- vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó
- társasági adó
- személyi jövedelemadó és járulékok
- szociális hozzájárulási adó
2022. szeptember 1-től:
- vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó
- saját maga után fizetendő személyi jövedelemadó és társadalombiztosítási járulék
- szociális hozzájárulási adó
A katást megillető ellátások és a katás jövedelme
2022. augusztus 31-ig:
A katás biztosítottnak minősül, ez alapján jogosult az állami ellátásokra. Az ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint. Magasabb összegű tételes adó fizetése esetén 179 ezer forint.
Jövedelemigazolási szempontból a katás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül jövedelemnek. Több tag esetén annak fejenként egyenlő része, de legalább a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és a havi minimálbér szorzata.
2022. szeptember 1-től:
A katás biztosítottnak minősül, ez alapján jogosult az állami ellátásokra. Az ellátások számításának alapja havonta 108 ezer forint. Jövedelemigazolási szempontból a katás utolsó, a megszerzett bevételről tett nyilatkozatában feltüntetett bevételének 60 százaléka minősül jövedelemnek.
Bevételek nyilvántartási kötelezettsége
2022. augusztus 31-ig és 2022. szeptember 1-től:
A katás kisadózónak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie. Ebben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon nyilván kell tartania minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.
A bevételi nyilvántartás vezetési kötelezettséget azonban a törvény szerint teljesítettnek kell tekinteni, ha a katás kisadózó az általa kiállított nyugtákat, számlákat teljeskörűen megőrzi és ezen dokumentumokból a bevétel megszerzésének időpontja hitelt érdemlően megállapítható. A nyilvántartást az adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni.
Utóbbi lehetőséggel nincs szükség külön nyilvántartásra, és mivel sokan már e-számlát állítanak ki, az ehhez használt rendszer (esetleg éppen a NAV-é) tartalmazza ezeket.
Bejelentkezés a katára
2022. augusztus 31-ig:
A kata szerinti adózás választását be kell jelenteni a NAV-nak. Ezt akkor is megtehetjük, ha a bejelentést megelőzően az adóévre az szja szerinti átalányadózást választott. A bejelentését követő hónap első napjától adózunk kata szerint.
2022. szeptember 1-től:
Ahhoz, hogy valaki szeptember 1-től is katás maradhasson vagy azzá váljon, az ehhez szükséges NAV-os nyilatkozattal 2022. augusztus 1-jétől teheti meg. A 2022. szeptember 25-éig megtett nyilatkozat alapján a katás adóalanyiság 2022. szeptember 1-jétől jön létre.
Ezt követően a főszabály érvényesül, miszerint a bejelentését követő hónap első napjától adózunk kata szerint. Ezt akkor is megtehetjük, ha a bejelentést megelőzően az adóévre az szja szerinti átalányadózást választott.
Mi lesz azzal, aki nem lehet katás szeptember 1-től?
Ha valakinek megszűnik a katázási lehetősége 2022. szeptember 1-től, mert nem főállású egyéni vállalkozó, vagy az, de nem tudja vállalni, hogy csak magánszemélytől szerez bevételt, a következőket teheti:
- Ha cégként működik, akkor automatikusan a társasági adó hatálya alá kerül szeptember 1-től annak összes könyvelési és adózási következményeivel.
- Cégként bejelentkezhet a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá, és ezután így adózhat. Ha ez számára megfelelő, akkor ezt érdemes még augusztusban megtenni, hogy ne kerüljön át automatikusan a társasági adóba. Ettől függetlenül ezt később is megteheti. A kivát is az a törvény szabályozza, ami szeptember 1-ig a katát.
- Ha egyéni vállalkozó, akkor a 2022. adóévre 2022. október 31-éig jelentheti be, hogy áttér az szja szerinti átalányadózásra. Ennek hiányában a normál szabályok szerint fog adózni egyéni vállalkozóként.
- Ha eddig valaki cégként katázott, akkor szeptembertől az is egy lehetőség a katázás folytatására, hogy főállású egyéni vállalkozóvá válik. (Természetesen csak akkor, ha garantálni tudja, hogy kizárólag magánszemélyeknek dolgozik.). Ebben az esetben ott marad viszont a cége, annak összes költségével, adminisztrációs terhével. Ha ezt már nem akarja fenntartani, akkor egyszerűsített végelszámolással meg is szabadulhat tőle.
Gyakori kérdések
Automatikusan megmarad az egyéni vállalkozásom katás státusza?
Nem. Ezt külön nyilatkozattal kell kérni a NAV-tól, 2022. augusztus 1-től.
Mi történik, ha cégként katáztam?
2022. szeptembertől csak magánszemély katázhat, cég nem. A cég automatikusan a társasági adó hatálya alá kerül szeptember 1-től.
2022. szeptemberben kell még katát fizetnem?
Igen. Szeptemberben az előző havi, azaz augusztusi katát kell befizetni.
Cégként automatikusan a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá kerülök?
Nem, ide külön kell bejelentkezni.
2022. szeptember 1-gyel megszűnik a katás státuszom. Kell kata bevallást készítenem a 2022-es évre?
Igen, az összes olyan hónapra, amikor kisadózó státuszú volt a vállalkozás. A bevallást a kata adóalanyiság megszűnését követő 30 napot el kell küldeni a NAV-nak.
Ha a kata az új szabályok miatt már nem lesz járható út, akkor az egyik elérhető opció az egyéni vállalkozók szja szerinti átalányadózása lehet, ami viszont jelentősen növeli az adminisztrációs terheket, illetve sok esetben az adóterheket is. Emellett azzal is kell számolni, hogy az adózás is összetettebb, bonyolultabb, mint a kata.
Mi az átalányadózás lényege?
Ha egyéni vállalkozóként az szja szerinti átalányadózást választjuk, akkor:
- a teljes bevétel egy része a költséghányad,
- adózni pedig csak a fennmaradó jövedelem után kell.
- Hogy pontosan mennyi adót és járulékot kell megfizetnie egy átalányadózást választó egyéni vállalkozónak, azt a teljes bevétel mellett a végzett tevékenység is meghatározza.
Bonyolíthatja a képletet, hogyha több tevékenységet is végez a vállalkozás. Ebben az esetben ugyanis az átalányadóalap meghatározásakor mindig az adott tevékenységre előírt költséghányadot kell alkalmaznunk. Vagyis ha a különböző tevékenységek eltérő költséghányad szabály alá esnek, akkor mindig az adott tevékenységi körnek megfelelően kell adózni.
Mekkora bevételem lehet átalányadózóként?
Átalányadózást az az egyéni vállalkozó választhatja, akinek a bevétele az átalányadós adóév előtti adóévben nem haladta meg az éves minimálbér tízszeresét.
A minimálbér 2021-ben 167 400 forint volt. Ez alapján a bevételi határ 20,08 millió forint. Kizárólag kereskedelmi tevékenységből származó bevétel esetén a bevételi határ a minimálbér ötvenszerese, ami 2021-ben 100,4 millió forint.
Az egyéni vállalkozó bevétele az átalányadós adóévben nem haladhatja meg az aktuális éves minimálbér tízszeresét. A minimálbér 2022-ben havi 200 ezer forint, azaz a bevétel maximum 24 millió forint lehet.
Mekkora lehet a költséghányad?
Főszabály szerint a költséghányad 40 százalék lehet. Ebben az esetben a jövedelem 60 százalék, ezután kell befizetni az adót és a járulékot.
Vannak azonban kivételek, ahol a költséghányad akár jóval magasabb is lehet. Egyéni vállalkozó esetén a költséghányad 80 százalék is lehet (jövedelem ebben az esetben 20 százalék) az alábbi tevékenységi köröknél:
- mezőgazdasági, erdőgazdálkodási,
- bányászati és
- feldolgozóipari termék-előállítás,
- építőipari kivitelezés,
- mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás,
- vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás,
- erdészeti szolgáltatás és
- zöldterület-kezelés;
- halászati szolgáltatás,
- halgazdálkodási szolgáltatás;
- feldolgozóipari szolgáltatás, a bérmunkában végzett szolgáltatás és egyéb sokszorosítás kivételével,
- építőipari szolgáltatás,
- ipari gép, berendezés, eszköz javítása,
- gépjárműjavítás,
- személyi, háztartási cikk javítása,
- épületgépészeti berendezések javítása,
- a taxis személyszállítás,
- személygépjármű kölcsönzése vezetővel,
- egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás,
- közúti áruszállítás,
- számítógép, kommunikációs eszköz javítása,
- fényképészet,
- textil, szőrme mosása, tisztítása,
- fodrászat, szépségápolás,
- hobbiállat-gondozás,
- kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység.
Ha a vállalkozó az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végzett, és csak ebből származó bevétele volt, akkor a költséghányad 90 százalék. Ugyanez vonatkozik a mezőgazdasági őstermelőkre is.
Az átalányadózás költségei egyéni vállalkozó számára
Az átalányadózó egyéni vállalkozó saját maga után és munkavállalói után fizeti az adókat és járulékokat. Ezeknek az aktuális mértékét a bérkalkulátorral is meg lehet nézni.
A főállású, átalányadózó egyéni vállalkozónak az alábbi adó- és járulékkötelezettsége van:
- 15 százalék személyi jövedelemadó,
- 13 százalék szociális hozzájárulási adó,
- 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék.
A vállalkozói nyereség után nem kell fizetni, emellett az osztalékadó alól is mentesül az átalányadózó.
2022-től adómentes adóalap összeghatárt vezettek be, ami azt jelenti, hogy 1,2 millió forintig a bevétel adó- és járulékmentes.
Átalányadózás minimálbér alatti bevétel esetén
Ha az átalányban megállapított jövedelem (nem bevétel!) nem éri el adott hónapban a minimálbért vagy a garantált bérminimumot, akkor a minimum járulékalap szerint kell adózni. Ez azt jelenti, hogy az adott hónapra
- 15% személyi jövedelemadót kell fizetni a ténylegesen elért jövedelem szerint,
- 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni a minimum járulékalap 112,5%-a alapján,
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot kell fizetni a minimum járulékalap 100% alapján.
Mit nem kell megfizetni az átalányadózást választó egyéni vállalkozónak?
Az alábbi tételeket nem kell megfizetni az átalányadózást választó egyéni vállalkozóknak:
- a vállalkozói nyereségadó, illetve a vállalkozói jövedelem után a 9 százalék személyi jövedelemadót,
- az osztalék-adóalap után a 15 százalék személyi jövedelemadót,
- osztalékalap után a 13 százalék szociális hozzájárulási adót.
Ha valakinek heti 36 órát elérő munkaviszonya van, vagy nappali tagozatos hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, akkor mentesül a kötelező minimum járulékok és adó fizetése alól az adómentes bevételi / árbevételi értékhatárig.
Átalányadózás főállás melletti egyéni vállalkozások számára
A főállással rendelkező (teljes munkaidőben, azaz legalább heti 36 órás munkaviszonyban alkalmazott) átalányadózó egyéni vállalkozónak:
- 18,5% társadalombiztosítási járulékot
- 13% szociális hozzájárulási adót
kell fizetnie az átalányadózásból származó ténylegesen megszerzett jövedelem után. Az összeget havonta kell megfizetni.
Milyen határidők vonatkoznak az átalányadózó vállalkozásokra?
- A személyi jövedelemadó bevallást évente a tárgyévet követő év május 20-ig kell beadni.
- Az szja előleget negyedévente kell fizetni a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
- A szociális hozzájárulási adót és a társadalombiztosítási járulékot ezzel szemben havonta kell fizetni, a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell elkészíteni a bevallást, és ezzel egyidőben a fizetésnek is meg kell történnie.
Maradhat-e a katás átalányadózóként alanyi áfamentes?
Azok a katások, akiknek a bevétele nem haladta meg tavaly és nem haladja meg az idén sem a nettó 12 millió forintot, bejelentkezés alapján alanyi adómenetesek lehetnek, azaz nem kell áfás számlát kiállítaniuk, és áfabevallási kötelezettségük sincs. Ez a kedvezmény azonban nem a katához, hanem a bevételhez kapcsolódik.
A szeptembertől átalányadózó egyéni vállalkozók ugyanúgy maradhatnak alanyi adómenetesek, ha a 12 millió forint nettó bevételi korlátot nem lépik át. Ebben az esetben megmaradhat az a kedvezményük is, hogy nem kell külön vállalkozói bankszámlát fenntartaniuk.
Érvényesíthetők-e átalányadózóként az szja egyéb kedvezményei?
A katáról az szja szerinti egyéni vállalkozói adózásra való áttérésnek pozitív hozadéka, hogy a nem adómentes jövedelemrészre (adóalapra) terhére teljeskörűen érvényesíthetők az szja-kedvezmények, abban az esetben is, ha átalányadózást választunk. Ebből a szempontból az átalányadózás jobb, mint a kata.
Gyakori kérdések
Főállás mellett lehetek átalányadózó egyéni vállalkozó?
Igen.
Ha év közben váltok, időarányosan kell számolni a maximum bevételt?
Igen.
Kell nyereségadót fizetni az átalányadót fizető vállalkozónak?
Nem kell.
Kell adót fizetni az osztalék után az átalányadót fizető vállalkozónak?
Nem kell.
Mitől függ, hogy a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell alapnak tekinteni adófizetéskor?
A garantált bérminimum szerinti adó és járulékfizetés szerint köteles adót fizetni az a vállalkozó, akinek van olyan tevékenysége, amely legalább középfokú képesítést, végzettséget követel meg.
Forrás: Bank360.hu